Keressen minket

Mezőgazdaság

Mérföldkő lehet a gazdák életében az idei év, sok az új szabály

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Mozgalmas évre számíthatnak idén a gazdálkodók: januártól életbe lépett számos új szabályozás. Meghatározó, hogy az őstermelők és a családi gazdálkodók már az alapoktól újraszabályozott környezetben tevékenykedhetnek, megkezdődik az osztatlan közös tulajdonú területek rendezése, és egyre több beruházás készül el.

A gazdák mindennapjait számos, januártól életbe lépett rendelet, valamint törvénymódosítás és jogszabályváltozás befolyásolja (Fotó: Havran Zoltán)

Az idén az agráröröklés szabályozása, így a generációváltás könnyítése lehet az egyik legfontosabb kormányzati intézkedés. Alapvető változásokat hozott az idei év a gazdák jelentős részének életében. Ennek oka, hogy az Agrárminisztérium tíz törvény, harminc kormányrendelet és 64 miniszteri rendelet előkészítését végezte el 2020-ban, közben 171, agráriumot érintő kormányhatározat is született, ezek közül több januártól lépett életbe – derül ki a tárca közleményéből. A versenyképes működéshez szükséges törvényi szabályozók mellett a koronavírus-járvány az agrárium szinte minden területére hatással volt.

Fellélegezhetnek az őstermelők

A legfontosabb változás, hogy életbe lépett a családi gazdaságokról és az őstermelők működéséről szóló törvény. Az alapoktól megújított szabályozás létrehozza a korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit, az érintettek működési és adózási környezete érdemben egyszerűsödik az idei évtől, igazodva a valós elvárásokhoz.

Az európai összevetésben is az egyik legkedvezőbb szabályozás úgy teremt kedvező adózási feltételeket és jóval kevesebb adminisztrációt, hogy hozzájárul az őstermelői életpálya, a mezőgazdaság és a vidéki életforma vonzerejének növeléséhez. A törvény segíti a gazdaság kifehérítését, az adminisztrációs terhek csökkentését, összességében pedig javítja a mezőgazdaság versenyképességét.

Vége a tulajdonosi kényszernek

Kézzelfogható eredményt hoz idén az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, amely számos új előírással segíti a problémás tulajdonosi viszonyok megszüntetését, a felek egyezségének alapján. A törvény új eljárás bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő ingatlanok tulajdonosaként bejegyzettek beazonosítására abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok hiányosak.

Az osztatlan közös földtulajdon szinte minden családot érint valamekkora mértékben, felszámolására évtizedek óta először született működő kormányzati intézkedés. Komoly gondot jelent, hogy a jellemzően rendkívül kicsi földterületek tulajdonosi szerkezete teljesen átláthatatlan, emellett sokan nem is tudnak róla vagy már nem is élnek. Az érintett földrészek megvásárlása az átláthatatlan viszonyok és az akár több száz tulajdonos miatt gyakorlatilag lehetetlen, így a területen gazdálkodni sem tudnak azok sem, akik szeretnének.

Korábban Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek arról beszélt, a kormány az idén megteremti a lehetőséget arra, hogy a családi gazdaság átadása ne ütközzön komoly, sokszor bürokratikus akadályokba, és ne járjon rendkívüli kockázattal. Ehhez az Agrárminisztérium az agráröröklés szabályozásának kidolgozását tervezi.

Digitalizáció előtt a vidék

A nem mezőgazdasággal foglalkozók számára is látványossá válik a hazai agrárium fejlődése, mivel a korábbi években megkezdett beruházások, például a gépbeszerzések, az üzembővítések vagy a telephelyi fejlesztések egyre nagyobb része zárul le. Az agráriumban egyrészt a kormányzati és uniós támogatások hatására, másrészt a piaci lehetőségeket mérlegelve évek óta óriási beruházások zajlanak.

Ez a folyamat tovább gyorsulhat az egyre szélesebb körben és egyre megfizethetőbb áron elérhető drónok, GPS-alapú eszközök, illetve más, precíziós gazdálkodást elősegítő, digitalizált működést támogató eszközökkel. Az Agrárminisztérium arra számít, hogy a generációváltást jelentősen előremozdítja a modern, egyre kevesebb élőmunka mellett végzett, környezetkímélő termelési formák elterjedése.

Slágertéma lesz idén a helyi és a hazai élelmiszer

Komoly hatást gyakorolt a fogyasztói igényekre a koronavírus-járvány. A vírus márciusi megjelenését követően eltolódott a kereslet: jelentősen megugrott az igény a helyi termékek, a hazai élelmiszerek iránt, ráadásul a fogyasztók a korábbinál sokkal tudatosabbá váltak. A helyi piacokon komoly forgalomnövekedés látható: az élelmiszer-kereskedelem tíz százalékát már meghaladja a helyben lakó gazdák friss kínálatából vásárolt élelmiszer-mennyiség. A gyors átrendeződéshez ugyanakkor a termelőknek, élelmiszergyártóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért tovább nőhet a beruházási hajlandóság az élelmiszeriparban, a jelenleginél akár jóval nagyobb állami ösztönzők mellett. Egyre általánosabb lesz az online vásárlás.

Forrás: Magyar Nemzet internetes hírportál

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. április 27.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszályindex alakulása április végén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.

Ábra: MET

Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.

A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.

Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.

A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.

Forrás: MET

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

„Kukába az élelmiszerpazarlással”

Print Friendly, PDF & Email

Plakáttervező pályázatot indít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét.

Fotó: NÉBIH

A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.

A teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8%-a az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kg élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40%-a körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne.

A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, mely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy a pályázók kreatív módon illusztrálják gondolataikat az élelmiszerpazarlásról, és üzeneteikkel másokat is inspiráljanak a tudatosabb fogyasztásra.

A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép.
A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom