Keressen minket

Mezőgazdaság

Csak a magyar gazdák érdekeit szolgáló agrárpolitikát fogadunk el

Magyarország célja, hogy mielőbb le lehessen zárni a tárgyalásokat az új uniós agrárpolitikáról, amely alapjaiban befolyásolja a gazdatársadalom jövőjét. Hazánk ugyanakkor csak a magyar gazdálkodók érdekét szolgáló agrárpolitikát hajlandó elfogadni.

Közzétéve:

Magyarország célja, hogy mielőbb le lehessen zárni a tárgyalásokat az új uniós agrárpolitikáról, amely alapjaiban befolyásolja a gazdatársadalom jövőjét. Hazánk ugyanakkor csak a magyar gazdálkodók érdekét szolgáló agrárpolitikát hajlandó elfogadni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzet újságírójának, Nagy Kristófnak. Az agrárminiszter kiemelte: eddig komoly részsikereket értünk el, de az e heti uniós csúcson még olyan fajsúlyos dolgok gyakorlati megvalósításáról kell megegyezni, mint a kisebb gazdaságokat érintő előírások vagy a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések közötti egyensúly.

– Bízom benne, hogy mielőbb megállapodunk az európai uniós közös agrárpolitika jövőjéről. Az eddigi egyeztetéseken sikerült már letennünk a jövő néhány fontos alapkövét. Már majdnem készen áll a hazai gazdatársadalom jövőjét alapvetően befolyásoló európai agrárpolitika 2023-ban kezdődő új ciklusának szabályrendszere – fogalmazott lapunknak Nagy István, aki részt vesz az újabb, várhatóan utolsó egyeztetésen a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek e heti brüsszeli találkozóján. A tárcavezető felidézte,

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSA MELLETT TAVALY OKTÓBERBEN AZ AGRÁRPOLITIKAI REFORMRÓL IS EREDMÉNYES TÁRGYALÁSOKAT ZÁRTAK A TAGÁLLAMOK MINISZTEREI. A VÉGSŐ DÖNTÉS UGYANAKKOR VÁRHATÓAN CSAK A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN SZÜLETIK MEG,

amikor a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az utolsó, politikai szempontból legvitatottabb kérdéseket igyekszik lezárni.

– Az októberi megállapodás jól tükrözte mindazon magyar érdekeket és célokat, melyeket 2018-tól, vagyis a tárgyalások kezdetétől képviseltünk.

Nagy István bizakodó, mivel az októberi megállapodások a magyar gazdák érdekeit tükrözik, de ezeket most meg is kell védeni Fotó: Havran Zoltán

A mostani tárgyalások egyik legfőbb célja az elért eredményeink megvédése – hangsúlyozta Nagy István, a hazánk által elért eredmények közül példaként említve, hogy sikerült fenntartani az eddig alkalmazott támogatási eszközök folytonosságát. Ez azt jelenti, hogy

A TÁMOGATÁSI RENDSZER FŐBB ELEMEI ÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI VÁRHATÓAN NEM VÁLTOZNAK JELENTŐSEN. EMELLETT SIKERÜLT ÉRDEMBEN CSÖKKENTENI AZ ÚJ RENDSZER PÉNZÜGYI ÉS MŰKÖDÉSI KOCKÁZATAIT IS.

Nagy István figyelmeztetett: nem dőlhetünk hátra, mivel az előttünk álló tárgyalásokon még olyan fajsúlyos kérdésekben kell megállapodni, mint a nagyobb összegű támogatások csökkentésének és elvonásának kérdése vagy az agrárökológiai program megvalósításának főbb szabályai.

Kiemelten fontos az érzékeny mezőgazdasági ágazatokat segítő, úgynevezett termeléshez kötött támogatásokra fordítható összeg felső határának mértéke, a környezet- és klímavédelmi beavatkozásokra szánt kiadások nagysága és az új rendszer rugalmassága. Egyezségre kell jutni a kistermelői kör célzott támogatásának konkrét feltételeiben is.

– Az új agrárpolitika bevezetése előtt kellő felkészülési időre van szükség, ezért

MAGYARORSZÁGNAK IS AZ A CÉLJA, HOGY A TÁRGYALÁSOKAT MÁR EZEN A HÉTEN LE TUDJUK ZÁRNI. ERRE AZONBAN CSAKIS AKKOR VAN LEHETŐSÉG, HA A VÉGSŐ KOMPROMISSZUM MESSZEMENŐKIG A MAGYAR GAZDATÁRSADALOM ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA

– hangsúlyozta az agrárminiszter.

NAGY ISTVÁN NYOMATÉKOSÍTOTTA, HOGY A VÉGLEGES UNIÓS MEGÁLLAPODÁSRA CSAK AKKOR BÓLINT RÁ, HA TELJESÜLNEK HAZÁNK LEGFONTOSABB FELTÉTELEI.

Ezek közül kiemelte a környezet- és klímavédelmi célok és a versenyképesség közötti egyensúlyt. A magyar álláspont szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük. Rugalmassá kell tenni a kisgazdaságok mellett a generációváltást jelentő fia­tal gazdák támogatási szabá­lyait is.

MEG KELL TARTANI AZ UNIÓS CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉSÜNKBEN GARANTÁLT ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁSOK RENDSZERÉT, A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁSOKRA FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ARÁNYA PEDIG NEM CSÖKKENHET.

Magyarországnak is az a célja, hogy már a héten egyezségre jussanak a tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság Fotó: Mediaworks

Nélkülözhetetlen a versenyképesség szempontjából jelentős vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartása is. Magyarország elemi érdeke az is, hogy elháruljanak az akadályok az öntözési beruházások támogatásának útjából.

Az eddigi legfontosabb eredményekről Nagy István azt mondta: jelentős ellenszélben, de sikerült megőrizni a 2027-ig az uniós forrásból Magyarországra érkező agrártámogatások költségvetését.

– A MAGYAR KORMÁNY TÖRTÉNELMI LÉPTÉKŰ DÖNTÉST HOZOTT AZZAL, HOGY NYOLCVANSZÁZALÉKOS NEMZETI TÁRSFINANSZÍROZÁST NYÚJT A VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK FINANSZÍROZÁSÁRA, KIEGÉSZÍTVE AZ UNIÓS FORRÁSOKAT. EZ ÓRIÁSI LEHETŐSÉG, AMELY EGYRÉSZT SOHA NEM LÁTOTT MODERNIZÁCIÓT, FEJLŐDÉST HOZHAT, MÁSRÉSZT PEDIG MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB PÉNZT JUTTAT A TEREMTETT KÖRNYEZETÜNK MEGÓVÁSÁRA IS

– tette hozzá Nagy István.

Írta: Nagy Kristóf, Magyar Nemzet
Az eredei cikket itt lehet elérni:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/csak-a-magyar-gazdak-erdekeit-szolgalo-agrarpolitikat-fogadunk-el-9842801/?fbclid=IwAR2iNBLWFeI9ig_eyzuFZk1LwOfyjQEkTOdprDQ8GNrLIt2RqZOsb2_LUZU

Mezőgazdaság

Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt

Több mint 3 tonna élelmiszert vont ki a forgalomból a NÉBIH

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy vadfeldolgozó létesítményben tartottak ellenőrzést. A szakemberek a vizsgálatok során fellelt élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő jogsértések okán az üzem működését azonnali hatállyal felfüggesztették. Több mint 3 tonna élelmiszert vontak ki a forgalomból, valamint elrendelték azok hatósági zár alá vételét.

Fotó: NÉBIH

Súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat tapasztaltak egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vadfeldolgozó üzemben tartott ellenőrzésen a Nébih ellenőrei. Az épület fémszerkezetének festése és a szellőzőnyílások burkolata egyes helyiségekben sérült volt, és korrózió mutatkozott rajta. Több – nem erre a célra szolgáló – helyiségben is csomagolóanyagokat tároltak, amit alátét nélkül helyeztek el a padozaton. Az egyik füstöltáru raktárban lomot, bútort, használaton kívüli hűtőgépet tároltak. Az egyik munkaasztalra a műanyag vágódeszka rozsdás asztalos szorítókkal volt felrögzítve, és az egyik helyiségben pedig szennyezett állapotú, nem élelmiszeripari felhasználásra szánt orrfűrészt találtak az ellenőrök.

A forróvizes eszközfertőtlenítők az üzem több helyiségében nem voltak vízzel feltöltve és az elektromos hálózathoz csatlakoztatva. Az egyik eszközfertőtlenítőn kisméretű szemetes volt elhelyezve. A berendezéseket az ellenőrzés időtartama alatt bekapcsolták, azonban néhánynál a hőmérséklet kijelző hibája miatt azok megfelelő működése nem volt ellenőrizhető. A higiénikus kézmosás feltételei számos helyiségben nem voltak biztosítottak. A kézmosók csaptelepei több helyen hiányoztak. Volt, ahol megnyitást követően a csapból rozsdás víz folyt, máshol pedig egyáltalán nem működött.

Az állati melléktermékek gyűjtésére és tárolására szolgáló helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően használták, és nem rendelkeztek a gyűjtésükhöz előírt megfelelő edényzettel sem. Az üzemeltető a keletkezett állati melléktermékek jogszabályi előírások szerinti ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodott, azok egy részét átmenetileg elföldelte az üzemmel szemközti területen, az ártalmatlanításról csak később kívánt intézkedni. Továbbá az üzem dolgozói közül senki nem rendelkezett érvényes munkaegészségügyi alkalmassági igazolással, ezért a hatóság megtiltotta az ellenőrzés idejében jelenlévő foglalkoztatottak munkavégzését.

Az ellenőrök a súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő körülmények miatt az üzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették. A hatóság 27 tétel, 3 tonnát meghaladó mennyiségű nem nyomonkövethető, illetve dokumentált húsvizsgálat hiányában a jogszabályok által fogyasztásra alkalmatlannak minősülő élelmiszert azonnali hatállyal kivont a forgalomból. Továbbá megtiltotta azok forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint elrendelte az élelmiszer-vállalkozási létesítményben 2025. 10. 06-át követően előállított, még megfelelő fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idővel rendelkező tételek forgalomból való visszahívását.

A létesítmény a működését a jogsértések megszüntetése után, ismételt hatósági ellenőrzést követően folytathatta. Az eljárás, valamint a bírság kiszabása folyamatban van.

Az érintett vállalkozás adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A Nébih 2025-ben is célzott helyszíni ellenőrzésekkel támogatta a jogszerű hazai drónos növényvédelmet

A 2025-ös nyári és őszi időszakban összesen 15 vállalkozást és magánszemélyt ellenőrzött a Nébih.

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2025-ben is elvégezte a drónos növényvédelmi tevékenységet reklámozó magánszemélyek és vállalkozások támogató jellegű, helyszíni ellenőrzését. Bár a vizsgálatok az idei évben is vegyes eredményekkel zárultak, a szakemberek ugyanakkor fejlődést tapasztaltak.

2025 nyári-őszi időszakában összesen 15 olyan vállalkozást és magánszemélyt ellenőriztek a Nébih szakemberei, akik esetében drónos növényvédelemre vonatkozó hirdetésük alapján vélelmezhető volt, hogy drónnal (is) végzik árutermelési és szolgáltatási célú növényvédelmi tevékenységüket. 

Fotó: NÉBIH

Javuló tendenciát mutat, hogy az idén ellenőrzött ügyfelek többsége biztosította a jogszerű drónos növényvédelemhez kapcsolódó tárgyi- és személyi feltételeket. A Légiközlekedési Hatóság követelményeinek megfelelő pilóta nélküli légijármű-rendszert (UAS: unmanned aircraft system) igazoltak, rendelkeznek érvényes engedéllyel forgalmazott permetező drónnal, továbbá a vonatkozó személyi feltételeknek is megfelelnek.
Ez magába foglalja, hogy:

  • van érvényes pilóta nélküli légijármű irányítói igazolványuk,
  • rendelkeznek növényvédelmi drónpilóta képesítő bizonyítvánnyal,
  • szerepelnek a hatósági növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásban,
  • teljesítették kétévenkénti továbbképzési kötelezettségüket,
  • viszonylag jól ismerik a tevékenységükhöz kapcsolódó szabályozási környezetet.

5 esetben az érintettek azonban csak részben feleltek meg a személyi követelményeknek, illetve bizonyított jogsértést követtek el legalább egy alkalommal.
Ezek közül példa, hogy glifozát hatóanyagú készítménnyel tarlókezelést (gyomirtást), Reglone Air készítménnyel napraforgó deszikkálását végeztek jelentős méretű területen. Emellett több esetben előfordult, hogy nem nyújtottak be kijuttatási tervet, valamint nem tettek bejelentést a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal felé.

A feltárt jogsértések okán (azok súlyosságától függően) 1 esetben több tízezres, 4 esetben pedig száz-, illetve többszázezres nagyságrendű növényvédelmi bírságot szabtak ki a felügyelők.
A hatósági szemléken az ügyfelek minden szükséges részletre kiterjedő tájékoztatása is nagy hangsúlyt kapott.

A Nébih ismételten felhívja a mezőgazdasági termelők és szolgáltatók, a növényvédelmi szakirányítók, valamint a növényvédelmi drónpilóták figyelmét a vonatkozó jogszabályok* teljes körű betartásának szükségességére. Az illetékes hatóságok a 2026-os mezőgazdasági szezonban is folytatni fogják az ellenőrzéseket.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hitelmoratóriummal segíti a kormány a gazdákat

Közleményt adott ki az Agrárminisztérium:

Published

on

A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítjük a gazdálkodókat – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A kormány megteremtette annak a lehetőségét, hogy a kárt szenvedett termelők, illetve a sertéstartással, és -tenyésztéssel foglalkozó gazdák hitelmoratóriummal éljenek.

Ez a segítség jövő év november végéig tart, ezalatt az idő alatt a jogosultaknak sem tőkét, sem kamatot nem kell fizetniük a hitelező pénzügyi intézményeknek.

A tárcavezető kifejtette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdálkodók pénzügyi stabilizálását segítse. Az orosz-ukrán háborús konfliktus következtében kialakult piaci bizonytalanság és a felvásárlási árak visszaesése miatt a gazdálkodók likviditása is veszélybe került. Ezért kellett megteremteni a lehetőségét annak, hogy az érintett termelők a hitelszerződéseik után átmeneti időre választhassák a fizetési moratóriumot.

Nagy István kiemelte, a fagykár esetében 2025. április 1-ig, aszálykár vonatkozásában 2025. július 1-ig, a sertéstartással, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók esetében pedig a 2025. november 30-ig megkötött, az érintett mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódó kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni a moratóriumot. A lehetőség vonatkozik a tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség teljesítésére is, egészen 2026. november 30-ig.

A moratórium alkalmazása nem automatikus, a gazdálkodónak be kell jelentenie a hitelezőnél, hogy részt kíván venni benne. A bejelentés a moratórium ideje alatt bármikor megtehető. Fontos mérlegelni azt, hogy a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződések időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, továbbá azt is, hogy a belépés a gazdálkodó új hitelfelvételi igényeire hatással lehet. Emellett az érintett termelők rendelkezésére áll még kedvező kamatozású forgóeszközhitel, kamattámogatási rendszer, és hitelgarancia rendszer is. A magyar gazdák, ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak a kormány támogatására és segítségére – hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: AM

Tovább olvasom