Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan változnak a gyümölcsök árai 2021-ben ?

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.

Közzétéve:

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak. 

Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak (Fotó: 10perc.hu)

Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.

A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…

– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.

Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?

– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés  jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.

Nem lehetett ezen változtatni?

– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.

Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?

– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.

Most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forintos átlagárral kell számolni az alma esetében (Fotó: freepik.com)

Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?

– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.

Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?

– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.

Jelenleg a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé (Fotó: freepik.com)

Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?

– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel.  Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő  február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.

Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?

– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.

A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?

– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.

Forrás: 10perc.hu internetes hírportál

Mezőgazdaság

A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók

Published

on

Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.

Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!

A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.

Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.

A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.

A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben

  • a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
  • nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).

Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.

Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.

Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!

A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv

2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak

Published

on

Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.

Fotó: NAK

Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.

Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024  kiadvány a linkre kattintva letölthető.

Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom