Keressen minket

Mezőgazdaság

Hogyan változnak a gyümölcsök árai 2021-ben ?

Print Friendly, PDF & Email

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak. 

Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak (Fotó: 10perc.hu)

Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.

A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…

– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.

Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?

– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés  jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.

Nem lehetett ezen változtatni?

– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.

Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?

– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.

Most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forintos átlagárral kell számolni az alma esetében (Fotó: freepik.com)

Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?

– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.

Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?

– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.

Jelenleg a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé (Fotó: freepik.com)

Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?

– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel.  Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő  február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.

Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?

– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.

A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?

– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.

Forrás: 10perc.hu internetes hírportál

Mezőgazdaság

A vágótehén termelői ára 24 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatokat közölt:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI vágási statisztikai adatai szerint 2024 január–márciusában a szarvasmarha vágása élősúlyban kifejezve 14,8 százalékkal csökkent a 2023. január–márciusi mennyiséghez képest. Az összes vágás csaknem kétharmadát adó tehenek vágása mintegy 17,6 százalékkal, az üszőké 21,4 százalékkal volt kevesebb, a bikáké 1,1 százalékkal mérséklődött.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 14,3 százalékkal bővült (11,3 ezer tonna), értéke 7,4 százalékkal emelkedett 2024 január–februárjában 2023 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Koszovó, Horvátország, Ausztria, Törökország és Albánia voltak. Magyarország élőmarha-importja 48,7 százalékkal 3,8 ezer tonnára, értéke 51,4 százalékkal nőtt. Az élő szarvasmarha több mint kétharmada Olaszországból, Dániából és Németországból származott. A marhahúsexport mennyisége 19,2 százalékkal (1,4 ezer tonna), értéke csaknem 23 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20,6 százalékkal (2,2 ezer tonna), értéke 10,8 százalékkal nőtt a megfigyelt periódusban.

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint a fiatal bika termelői ára 774 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 áprilisában, ami 7 százalékkal mérséklődött 2023 azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágóüsző ára 11 százalékkal, a vágótehéné 24 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 10. szám.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ne hagyja az utolsó pillanatra az egységes kérelem benyújtását!

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár 2024. június 10-ig várja az egységes kérelmek benyújtását ügyfeleitől.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Idén 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

Május 15-ig több, mint 82 ezer gazdálkodó nyújtotta be területalapú igényléseit közel egymillió-négyszázezer hektárra, mely körülbelül a gazdálkodók felét és a területek egyötödét teszi ki.

A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon túl, a kapcsolódó nemzeti támogatások, valamint a vidékfejlesztési program intézkedései esetében kell az egységes kérelem benyújtó felületét használni.

Akik még nem nyújtották be az idei igénylésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen június 11-től kezdődően már nincs lehetőség egységes kérelem benyújtására vagy a benyújtott kérelem módosítására.

Forrás: MÁK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

50 éves kapcsolat

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Szombathelyi Erdészeti Zrt. adott otthont a Pannonia szlovén-osztrák-magyar határmenti erdészeti szakmai találkozónak. Ezúttal (nem először) a klímaváltozás már az erdőkben is tapasztalt hatása volt a fő téma.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szlovénia pannon jellegű erdei a Muravidéken, a határos Délnyugat-Dunántúl (Zala és Vas vármegye), valamint Ausztria Burgenland tartománya hasonló éghajlati, talajtani és erdőtársulási adottságokkal rendelkezik. A Pannonia Napok célja, hogy az együttműködő partnerek megismerhessék egymás jó gyakorlatait, az aktuális problémákra, kihívásokra közösen keressék a megoldás lehetőségét, emellett a személyes kapcsolat is eredményesebbé váljon. A kapcsolatfelvételt az Országos Erdészeti Egyesület 1972. évi vándorgyűlésén a szlovén Muravidéki Erdészeti Egyesület képviseletében Nemesszeghy László erdőmérnök kezdeményezte.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az első Pannonia határmenti szakmai találkozót 1973-ban tartották. Azóta egy év kihagyással (a Covid miatt) minden évben összejönnek a Maribori, a Podravjei, a Burgenlandi, a Nagykanizsai valamint a Szombathelyi Helyi Csoportok képviselői, hogy megismerjék és értékeljék egymás szakmai eredményeit, problémáit, mégpedig az erdőben.
A Pannonia Erdésztalálkozó résztvevőit a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központban Bugán József, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója, valamint Kardos Bendegúz, az Országos Erdészeti Egyesület Szombathelyi Helyi Csoportjának elnöke köszöntötte az erdész elődök emlékfája előtt.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Dr. Borovics Attila , a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója a magyar erdőkben a napi gyakorlatban is érzékelhető éghajlatváltozásról és az emberi beavatkozás fontosságáról beszélt. A folyamat most százszor gyorsabb, mint a jégkorszakot követő felmelegedés során. Ehhez a sebességhez a természet nem tud alkalmazkodni. A megfelelő fafajok, és az erdők kezelési módjának megválasztása fontos eszköze lehet annak, hogy ne tűnjenek el az erdők, és az erdei szolgáltatások minősége és elérhetősége se csökkenjen számottevően. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásainak eredményei hozzájárulnak a probléma kezelését szolgáló innovációk kidolgozásához. A klímaváltozás hatásait mérséklő döntéstámogatási rendszer (SiteViewer, www.ertigis.hu) ma már a gyakorló erdőgazdálkodók napi munkájának része. – hangzott el.

A Pannonia Erdésztalálkozó 1997-ben állított, 25. jubileumi emléktáblája mellé került az együttműködés idei, 50. évfordulója alkalmából készült újabb faragott fa tábla, amelyet Bakó Csaba, az Országos Erdészeti Egyesület Nyugat-dunántúli régióképviselője, a Szombathelyi Helyi Csoport korábbi és Kardos Bendegúz jelenlegi elnöke leplezett le. A három ország képviselői itt elhelyezték babérkoszorúikat. Vlado Bratkovic, az együttműködés egyik meghatározó egyénisége úgy fogalmazott: „Az erdészek, barátok nem csak a Pannonia Találkozót hozták létre, hanem letették az Európai Unió alapjait.” Ezután faültetés következett, a három ország jellemző fafajai is díszítik mostantól az ökoturisztikai központ parkját. A szlovén maribori és muraszombati csoport kislevelű hársat, az ausztriai Burgenlandból érkezett küldöttség kocsánytalan tölgyet, a magyar erdészek pedig kocsányos tölgyet ültettek el.

A szakmai program Vas vármegye legnagyobb összefüggő erdőtömbjében, a Farkas-erdőben folytatódott, a találkozó résztvevői megismerhették az erdő történetét, Scherg Lőrinc erdőmester munkásságát, a jelenlegi erdőkezelési módokat. A Scherg Lőrinc kilátóról pedig felülről is megtekinthették a tájat. A találkozó második napján pedig a Jeli Arborétumot járták be a pannon erdészek.

A következő évben Szlovéniában, a Maribori Helyi Csoport lesz a házigazdája az eseménynek.

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom