Keressen minket

Mezőgazdaság

Az alma iránti keresletcsökkenés ellensúlyozta a terméshiányt

Print Friendly, PDF & Email

Az átlagosnál jóval gyengébb hazai almatermés a léalmapiacon alakított ki relatíve erősebb hiányhelyzetet, míg az étkezési almánál a magas árak és a járvány miatt visszaesett keresletcsökkenés mérsékelte a piaci űrt.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az átlagosnál jóval gyengébb hazai almatermés a léalmapiacon alakított ki relatíve erősebb hiányhelyzetet, míg az étkezési almánál a magas árak és a járvány miatt visszaesett keresletcsökkenés mérsékelte a piaci űrt.

A 2020-as év minden tekintetben különleges volt. A koronavírus-járvány hatása miatt csökkent a kereslet az alma iránt is.. (Kép: Pixabay)

A tavalyi almatermés 365 ezer tonna körül alakult a FruitVeB előzetes adatai szerint, ebből hozzávetőlegesen 250 ezer tonna volt az ipari alma és 115 ezer tonna az étkezési – közölte a szakmai szervezet. Az iparialma-szegmensben a léüzemek felvásárlása volt a meghatározó 218 ezer tonnával. További mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (például aszalvány, befőtt, szesz) felvásárlása, 10 ezer tonna körüli mennyiségű ipari alma pedig exportra került.

A Budapesti Nagybani Piac esetében a hétfői árakat tünteti fel a táblázat (Ábra: AKI PÁIR – https://pair.aki.gov.hu) 

Az étkezési alma termésmennyisége nagyságrendileg közelített a 2019. évihez, és mintegy 115 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő része (100-105 ezer tonna) a belföldi piacra került, szűk 10 ezer tonna körüli volt az export.

Ábra: AKI PÁIR – https://pair.aki.gov.hu) 

A hosszútávú statisztikák szerint egy átlagos évben 600 ezer, míg egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon.
A termés egyharmada rendszerint étkezési, kétharmada pedig ipari alma. Ahogyan más gyümölcsöknél is, a terméskiesést döntő részben a tavaszi fagyok okozták. Az extrém júniusi és októberi csapadék, valamint a szüret előtti terméshullás az étkezési alma kárára rendezte át a minőséget, és késett az alma érése is.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a belföldi piaci igények biztonságos kiszolgálásához étkezési almából általában mintegy 140 ezer tonnára van szükség. A terméskiesés miatt a szüret utáni időszakban úgy tűnt, hogy a szűkös termés nem lesz elegendő az augusztustól a következő augusztusig tartó teljes piaci szezonra.

Az őszi és téli időszakokban azonban az étkezési alma iránti kereslet mintegy 20-30 százalékkal elmaradt a korábbitól, részben az alma relatíve magas ára, részben pedig a járványhelyzetben megcsappant vásárlói kereslet miatt. Az elemzést készítő Apáti Ferenc FruitVeB-elnök szerint a visszafogottabb kereslet azt eredményezheti, hogy a készletek szintje rövid idő alatt normalizálódik.

Az ipari almánál ugyanakkor jóval érezhetőbb hiányhelyzet alakult ki. A mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben csaknem 500 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, döntő hányadban sűrítőüzemek. Ebből következik, hogy 2020-ban a hazai feldolgozóipar körülbelül 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működött.
Az alapanyag tulajdonságai is befolyásolták a feldolgozást, így a kihozatal szerényebb volt a megszokottnál. A tavalyi termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, savtartalma azonban magasabb volt a sokéves átlagnál.

Az étkezési almáénál sokkal nagyobb iparialma-hiány abból következett, hogy a korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termesztenek, bizonyos technológiai beavatkozásokkal el tudták érni, hogy a terméskötődést és a fagytűrő képességet fokozzák, és menthető volt a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, a tavaszi fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idősebb vagy extenzív ültetvények.

A szüret normális esetben véget ért volna november elején, de az extrém csapadékos október miatt sok helyen két-három hetes csúszás volt a betakarításban. Ez elsősorban az étkezési alma esetében okozott minőségi vagy tárolhatósági problémákat. A FruitVeb becslése szerint egy-két ezer tonna alma betakarítatlanul maradt, mivel egyes ültetvényeket megközelíteni sem lehetett a sáros, járhatatlan talajon.

Az ipari alma 85-90 százalékban sűrítménycélú léalma, amelynek az ára – egy hét kivételével, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az árat – egész szezonban 38-40 forint körül mozgott.

Az első osztályú étkezési almánál a kevésbé korszerű galafajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. A korszerű galaváltozatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú golden nettó 120-140 forint, a red deliciousök nagyjából galaárban vagy kicsit afölött voltak, az idared és a jonagold ára pedig a goldenek és a galák közötti sávban mozgott.

Forrás: Világgazdaság – AKI PÁIR

 

Mezőgazdaság

Folytatódik az öntözésfejlesztés támogatása

Print Friendly, PDF & Email

110 milliárd forint összegű támogatást kaptak a gazdák

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A gazdálkodókat támogatni kell abban, hogy alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás jelentette kihívásokhoz és egyben növelni tudják a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A Vidékfejlesztési Program keretében éppen ezért újabb 40 vízgazdálkodási projekt részesült hozzávetőlegesen 19,5 milliárd forint támogatásban, így a konstrukcióban összesen mintegy 110 milliárd forint összegű támogatás odaítélése történt meg – fogalmazott Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Fotó: AM

Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél az öntözött területek nagyságának folyamatos és jelentős növelése a következő években is. A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át volt elérhető „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” elnevezésű kiírás. A felhívás átfogóan biztosított fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között új vízkivételi művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez, valamint az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez is – emelte ki az Agrárminisztérium államtitkára.

A mind gyakoribbá és hosszabbá váló száraz időszakok miatt víz megtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok ösztönzése mellett a kormány a most záruló Vidékfejlesztési Programban, illetve az új támogatási időszakban is prioritásként tekint az öntözésfejlesztésre.

Az államtitkár kiemelte, hogy az agártárca már dolgozik a KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetésre kerülő új vízgazdálkodási projektek megvalósítását segítő támogatási konstrukción, melyet az előzetesen meghirdetett menetrend szerint várhatóan még ez év tavaszán megismerhetnek az érdeklődők.

Az öntözésfejlesztés beruházási oldalának folyamatos támogatása mellett nagy segítséget jelent, hogy a tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is átvállalja a kormányzat a mezőgazdasági vízszolgáltatás anyagi terheit, azaz a gazdálkodók mentesülnek az állami tulajdonú vízilétesítményeken keresztül történő mezőgazdasági vízszolgáltatás díja alól – zárta gondolatait Feldman Zsolt.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Eredményesnek bizonyult az eGN adategyeztetés a termelőkkel

Print Friendly, PDF & Email

A NÉBIH cikket közölt az eGN adategyeztetés eredményeiről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az elektronikus gazdálkodási napló benyújtásának egy hónappal ezelőtti határidejét követően a Nébih március 14-ig adategyeztetést kezdeményezett a termelőkkel. A hivatal a pontosítások érdekében felkereste azokat a gazdálkodókat, akiknél az eGN-be beadott adatok kapcsán eltérést tapasztalt. Mintegy 2000 termelő élt a lehetőséggel.

A Nébih elektronikus úton kereste meg azokat az érintetteket, akiknél bizonyos eltérések, hiányosságok alapján további adategyeztetésre volt szükség a 2023. évi gazdálkodási naplóval kapcsolatban. Az adatok eGN-ben történő ellenőrzésére, javítására, kiegészítésére a gazdálkodóknak március 14-ig volt lehetőségük. E határidőig megközelítőleg 2000 termelő pontosította az adatait a rendszerben. Mindezzel az alapvetően jó feltöltési arány további javulását sikerült elérni.

Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően az elkövetkezendő hetekben újabb fejlesztési csomagot élesít a hatóság, ami tovább könnyíti majd a rendszer használatát. A Nébih emellett javasolja a gazdálkodóknak, hogy év közben folyamatosan töltsék az adatokat az eGN-be, így még gördülékenyebbé válhatnak a benyújtási időszakok.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mit látnak a műholdak? – A Területi Monitoring Rendszer 2024-ben

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár műhold segítségével vizsgálja a mezőgazdasági gyakorlatokat

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).

1. Miért vizsgáljuk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés egyértelmű célja, hogy azonosításra kerüljenek azok a területrészek, melyekre a parcellán belül két (vagy több) eltérő hasznosítás jelenléte miatt pontatlan területalapú igénylések kerülnek benyújtásra.

2. Mit vizsgálunk?

A ’TMR – Parcellán belüli inhomogenitás’ ellenőrzés a bejelentett táblán belül eltérő hasznosítások jelenlétét keresi, azaz a tábla területére kívülről érkező, vagy teljes terjedelmében a táblában lévő eltérő hasznosítású területek nagy valószínűséggel nem felelnek meg a támogathatósági kritériumoknak.
Ilyen például a tábla területébe benyúló szomszédos parcella eltérő vegetációja, vagy a teljes egészében az adott táblán belül lévő, de eltérő vegetációjú hasznosítások.

3. Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?

I.    Valós konfliktus – szomszédos parcelláról „átnyúló” vegetáció
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy a területén egy másik parcelláról „benyúló”, az igényelt növénytől eltérő hasznosítás is jelen van. Tudatában van az inhomogenitást okozó terület elhelyezkedésével és annak alapján módosítja az igénylés határát.
II.    Valós konfliktus – parcellán belüli inhomogenitás
Az igénylés beadója egyetért azzal, hogy az igényelt területen belül több eltérő hasznosítás található. Az igénylés módosítását megteszi (táblahatár és hasznosítás).
Amennyiben az eltérő termények a saját gazdálkodásának részét képezi, lehetősége van a tábla megosztására.
III.    Nem valós konfliktus – Ellenbizonyítás
Az igénylés beadója nem ért egyet azzal, hogy a területén a felszínborítás nem egységes. Ennek bizonyítását a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva irányított fotó beküldésével teheti meg, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.

Tipp: Az EK beadó felületén már 2 hetes gyakorisággal jelennek meg az aktuális Sentinel-2 valósszínes felvételek, melyekről jól azonosíthatók a különböző művelésű táblák hátárai.

4. Fel nem oldott konfliktusok

Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület felszínborításáról.

5. Példatár

Első kép:     2022-es légifelvételen megjelenített beadás utáni igénylés határ (kék).
Második kép:     Konfliktust feltáró Sentinel-2 műholdfelvétel.
Harmadik kép:    2023-as légifelvételen megjelenített aktualizált igénylési határ (piros).

1. példa

Az igénylés területén észak-kelet – dél-nyugat irányban egy markáns vegetációs határ látható, melynek ellentmondását a kedvezményezett nem oldotta fel határidőre, így helyszíni ellenőrzést kellett elrendelni.

2. példa

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, de még mindig nem kellőképp ahhoz, hogy ez megszüntesse az inhomogenitás problémáját.

3. példa

A tábla közepe tájékán nyugat-kelet irányban húzódó vegetációs él szembetűnő inhomogenitást jelez. A kedvezményezett nem reagált a TMR jelzésre, változatlanul hagyta a táblarajzot, így itt is helyszíni ellenőrzés döntött.

4. példa

Az igénylés észak-nyugat – dél-keleti irányában húzódó vegetációs határ a Sentinel-2 műholdfelvételen tisztán látszik. A kedvezményezett megfelelően módosította a táblarajzot.

5. példa

 

Az igénylés nyugati határán vegetációs határ látható, melyet a szomszéd tábláról átnyúló hasznosítás okoz. A kedvezményezett módosította a táblarajzot, beljebb hozta a tábla nyugati határát, így már elfogadható az igénylése.

MobilGazda fotók és fel nem oldott konfliktusok – Tapasztalatok 2023-ból

A 2023. évi TMR eljárás során az inhomogenitás jelzés feloldására a Magyar Államkincstár irányított fotó kérést adott ki. A kedvezményezett az irányított fotó feladatot nem volt köteles teljesíteni, ha egyetértett a konfliktussal és azt az igénylés határának megfelelő módosításával képes volt feloldani.
Azonban a 2023-as évben tömegesen kerültek benyújtásra az irányított fotó követelményeknek megfelelő MobilGazda fotók, melyek a konfliktus alátámasztására voltak alkalmasak, de igénylés oldalról a konfliktus nem került feloldásra. Az ilyen esetekben további helyszíni ellenőrzés megtétele feltétlenül szükséges, hiszen fel kell oldani a konfliktust, ez pedig a táblához tartozó támogatások kifizethetőségét és annak időbeliségét is befolyásolhatja. Javasoljuk tehát, hogy ha a kedvezményezett egyetért a TMR inhomogenitásra vonatkozó megállapításával, akkor – fényképezés helyett – elsősorban a kérelmét módosítsa.

Példák a meg nem felelést dokumentáló fotókra:

1. példa

2. példa

Forrás: MVH

Tovább olvasom