Keressen minket

Mezőgazdaság

Az alma iránti keresletcsökkenés ellensúlyozta a terméshiányt

Az átlagosnál jóval gyengébb hazai almatermés a léalmapiacon alakított ki relatíve erősebb hiányhelyzetet, míg az étkezési almánál a magas árak és a járvány miatt visszaesett keresletcsökkenés mérsékelte a piaci űrt.

Az átlagosnál jóval gyengébb hazai almatermés a léalmapiacon alakított ki relatíve erősebb hiányhelyzetet, míg az étkezési almánál a magas árak és a járvány miatt visszaesett keresletcsökkenés mérsékelte a piaci űrt.

A 2020-as év minden tekintetben különleges volt. A koronavírus-járvány hatása miatt csökkent a kereslet az alma iránt is.. (Kép: Pixabay)

A tavalyi almatermés 365 ezer tonna körül alakult a FruitVeB előzetes adatai szerint, ebből hozzávetőlegesen 250 ezer tonna volt az ipari alma és 115 ezer tonna az étkezési – közölte a szakmai szervezet. Az iparialma-szegmensben a léüzemek felvásárlása volt a meghatározó 218 ezer tonnával. További mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (például aszalvány, befőtt, szesz) felvásárlása, 10 ezer tonna körüli mennyiségű ipari alma pedig exportra került.

A Budapesti Nagybani Piac esetében a hétfői árakat tünteti fel a táblázat (Ábra: AKI PÁIR – https://pair.aki.gov.hu) 

Az étkezési alma termésmennyisége nagyságrendileg közelített a 2019. évihez, és mintegy 115 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő része (100-105 ezer tonna) a belföldi piacra került, szűk 10 ezer tonna körüli volt az export.

Ábra: AKI PÁIR – https://pair.aki.gov.hu) 

A hosszútávú statisztikák szerint egy átlagos évben 600 ezer, míg egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon.
A termés egyharmada rendszerint étkezési, kétharmada pedig ipari alma. Ahogyan más gyümölcsöknél is, a terméskiesést döntő részben a tavaszi fagyok okozták. Az extrém júniusi és októberi csapadék, valamint a szüret előtti terméshullás az étkezési alma kárára rendezte át a minőséget, és késett az alma érése is.

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a belföldi piaci igények biztonságos kiszolgálásához étkezési almából általában mintegy 140 ezer tonnára van szükség. A terméskiesés miatt a szüret utáni időszakban úgy tűnt, hogy a szűkös termés nem lesz elegendő az augusztustól a következő augusztusig tartó teljes piaci szezonra.

Az őszi és téli időszakokban azonban az étkezési alma iránti kereslet mintegy 20-30 százalékkal elmaradt a korábbitól, részben az alma relatíve magas ára, részben pedig a járványhelyzetben megcsappant vásárlói kereslet miatt. Az elemzést készítő Apáti Ferenc FruitVeB-elnök szerint a visszafogottabb kereslet azt eredményezheti, hogy a készletek szintje rövid idő alatt normalizálódik.

Az ipari almánál ugyanakkor jóval érezhetőbb hiányhelyzet alakult ki. A mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben csaknem 500 ezer tonna feldolgozókapacitás áll rendelkezésre, döntő hányadban sűrítőüzemek. Ebből következik, hogy 2020-ban a hazai feldolgozóipar körülbelül 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működött.
Az alapanyag tulajdonságai is befolyásolták a feldolgozást, így a kihozatal szerényebb volt a megszokottnál. A tavalyi termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, savtartalma azonban magasabb volt a sokéves átlagnál.

Az étkezési almáénál sokkal nagyobb iparialma-hiány abból következett, hogy a korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termesztenek, bizonyos technológiai beavatkozásokkal el tudták érni, hogy a terméskötődést és a fagytűrő képességet fokozzák, és menthető volt a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, a tavaszi fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idősebb vagy extenzív ültetvények.

A szüret normális esetben véget ért volna november elején, de az extrém csapadékos október miatt sok helyen két-három hetes csúszás volt a betakarításban. Ez elsősorban az étkezési alma esetében okozott minőségi vagy tárolhatósági problémákat. A FruitVeb becslése szerint egy-két ezer tonna alma betakarítatlanul maradt, mivel egyes ültetvényeket megközelíteni sem lehetett a sáros, járhatatlan talajon.

Az ipari alma 85-90 százalékban sűrítménycélú léalma, amelynek az ára – egy hét kivételével, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az árat – egész szezonban 38-40 forint körül mozgott.

Az első osztályú étkezési almánál a kevésbé korszerű galafajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. A korszerű galaváltozatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú golden nettó 120-140 forint, a red deliciousök nagyjából galaárban vagy kicsit afölött voltak, az idared és a jonagold ára pedig a goldenek és a galák közötti sávban mozgott.

Forrás: Világgazdaság – AKI PÁIR

 

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom