Mezőgazdaság
Hogyan változnak a gyümölcsök árai 2021-ben ?
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol.
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke interjút adott a 10perc.hu internetes hírportálnak.

Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak (Fotó: 10perc.hu)
Az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban.
A jelenlegi egészségügyi helyzetben nagyon fontos lenne, ha az emberek minél több gyümölcsöt fogyaszthatnának. Ez mintha most nem lenne olyan egyszerű az egekben lévő árak miatt…
– A gyümölcsök, de ugyanúgy a zöldségek is rendkívül fontosak az immunrendszer szempontjából, hiszen elfogyasztásukkal rengeteg bioaktív anyag, vitamin és ásványi anyag jut az emberi szervezetbe. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg, ugyanúgy, mint 2020-ban, minden gyümölcs igencsak drága, és ebben májusig, de lehet, hogy szeptemberig nem feltétlenül lesz változás.
Mi az oka annak, hogy lassan emberemlékezet óta magasan szárnyalnak a gyümölcsárak?
– Tavaly a tavaszi fagyok jelentős termésveszteséget okoztak, hiszen a várt termés majd felét elvitték. Amikor a májusi felmérés alkalmával összesítettük a veszteségeket, már látható volt, hogy az elmúlt évtizedben megszokott árintervallum teteje várható a gyümölcsök piacán. Erre jött a júniusi extrém csapadék, amely a megmaradt termés jelentős részét tette tönkre. Ez pedig a vártnál is nagyobb arányban emelte a már amúgy is magas árakat.
Nem lehetett ezen változtatni?
– Sajnos nem, ugyanis a kereslet évről évre fix, nincs jelentős változás abban, hogy mennyi gyümölcsöt tud felszívni a piac. A gondot a kínálat változásai okozzák. Ha a termés bőséges, akkor alacsony ár a jellemző, míg rossz termés esetén viszont felmennek az árak. Bármilyen furcsán is hangozhat, de ezek alapján az éves átlagárak között akár ötven százalékos ingadozás is előfordulhat.
Vegyünk egy mindenki számára egyszerű példát. Miként volt ez hatással például az alma árára?
– Az I. osztályú étkezési alma átlagára az elmúlt tíz esztendőben 350 forint/kg körüli összeg volt. Amikor 2018-ban rekordtermés volt a gyümölcsökből, akkor a piacon átlagban 200-250 forintot kértek el a kilójáért. Ezzel szemben most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forinttal kell számolni. Persze ha valahol akciósan lehet hozzájutni – jelenleg 299-349 forint között –, akkor számolni kell azzal, hogy ez nem a makulátlan minőség: általában a kisebb méretű és kevésbé jól színeződött almából lesznek az akciós tételek.

Most, amikor a termés fele elveszett, 500-550 forintos átlagárral kell számolni az alma esetében (Fotó: freepik.com)
Akkor hova tehetjük azt az almát, melyet több helyen is ezer forintnál is magasabb áron kínálnak? Ezek is benne vannak az átlagárban?
– Tény, hogy hozzá lehet jutni ilyen áron is almához, ám azok erős marketinggel feltuningolt márkanevek, melyeket a normál árakhoz képest a kétszereséért is értékesíteni lehet bizonyos vásárlói körnek. Miután jellegzetes külsejük és egyedi ízük van, illetve elképesztő pr-juk, így a piac elfogadja ezeket az árakat értük. Ez azonban nem egy speciális idei jelenség, ez minden évben így van. Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy ezen az extra árszinten mindössze az alma 1-2 százaléka értékesül, az alma döntő többségére nem igazak ezek az árak, tehát ez nem általános jelenség.
Mi a helyzet a szezonális gyümölcsökkel? Ott is ekkora a különbség az árak között?
– A szamóca, a cseresznye, a kajszi és az őszibarack esetében a tavalyi 50-80 százalékos termésveszteség miatti áruhiány okán májustól egészen augusztusig az elmúlt évek átlagáraihoz képest másfél-kétszeres árakkal lehetett a piacon találkozni. Ugyanakkor például most az a helyzet állt elő, hogy a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé. Hogy mi ennek az oka? Nos, a termőhelyeken, mint Dél-Amerikában és Afrikában jelenleg tombol a nyár, most van a déli gyümölcsök szezonja, így ilyenkor lehet a legolcsóbban hozzájuk jutni. Például a banán átlagára jelenleg 399-499 forint között mozog, de ahol akció van, ott a 249 forintos ár sem elképzelhetetlen.

Jelenleg a banán és a citrusfélék – narancs, mandarin és citrom – átlagárai jelenleg alacsonyabbak, mint az almáé (Fotó: freepik.com)
Azért azt valljuk be, nem megszokott itthon, hogy az alma drágább, mint a banán, vagy éppen a citrusfélék. Mikor állhat vissza a megszokott trend a gyümölcspiacon?
– Több dolog is hatással lehet az alma árára, amelyek rövid távon is változékonyak, így a piac produkálhat meglepetéseket. Normális körülmények között majd szeptember körül tapasztalhatnánk érdemi változást, az új almaszezon kezdetével. Mivel kb. augusztusig csak a tavaly ősszel szüretelt és betárolt gyümölcsből tudunk vásárolni, a kínálatot csak a készletek jelentik. Így a kínálat, ezáltal az árak alakulása vonatkozásában minden attól függ, hogy mi történik a betárolt készletekkel. Előfordulhat, hogy a sok októberi csapadék hatására sérült almák állaga február-március körül rohamosan romlani kezd a tárolókban, így a nagyobb tárolási veszteségeket elkerülendő február vagy március tájékán úgynevezett pánikértékesítés indulhat be, hogy tolerálható tárolási veszteség mellett eladják a még piacképes gyümölcsöt. Ha ez bekövetkezik, akkor az árak ebben az időszakban nagyon leesnek. Az árakra az is nagy hatással lesz, hogy Európa legnagyobb almatermelőjénél, Lengyelországban mi fog történni az elkövetkezendő hetekben. De arra is fel kell készülni, hogy ha ezek a folyamatok február-márciusban lejátszódnának, akkor áprilistól már igen szerények lesznek a betárolt és még eladható készletek, és ennek hatására majd ismét elindulnak felfelé az árak. Megjósolhatatlan, hogy milyen magasságig. Ám ha az általam elmondott tárolási gondok nem jelentkeznek, akkor akár szeptemberig is megmaradhatnak a mostani árak.
Más módon nem csökkenhet ez a mostani nagyon magas átlagár?
– De igen, még egy esetben. Ha idén nem lesz jelentős terméskiesés a tavaszi fagyok miatt, akkor a szezongyümölcsök árai alacsonyak lesznek, és ez mindenképpen nyomja majd valamelyest az az alma árát is, de legalábbis nem hagyja tovább emelkedni.
A kereslet nem fogja követni a kínálatot? Vagyis ha kevesebb alma van a piacon, akkor kevesebbel is beérik az emberek?
– Tavaly ősszel egy, az átlagosnál alacsonyabb készletszint alakult ki a gyenge termés miatt, de 3-4 hónapja a kereslet is 20-30 százalékkal marad el az átlagostól. Ennek egyrészt a magas ár az oka, másrészt viszont az, hogy a vírushelyzet miatt kevesebb a vásárló is a boltokban. A kereslet mérséklődése miatt, a készletszint lassan visszatérhet a normális kerékvágásba. A megszokott esetben a csökkenő keresletre az árak mérséklődésével kellene reagálnia a piacnak. Ám mivel ennek ellenére nem csökkennek az árak tavaly ősz óta, ebből az következik, hogy a már most jól látható szerény kínálathoz alkalmazkodik a kereslet.
Forrás: 10perc.hu internetes hírportál
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH


