Problémá­t okozhat, hogy az Euró­­pai Bizottság terve szerint a kétéves átmeneti időt teljesen elviszi az új közös agrárpolitika részletszabályainak kidolgozása és elfogadása, így előfordulhat, hogy a gazdáknak nem marad idejük a felkészülésre – állítja Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető.
A terv elkészítése során kihagyták a termelőket tájékoztatott Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető (Kép: MTVA)

Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Átmeneti időre egyrészt azért van szükség, mert a „zöldprogram” dominál az új KAP-ban, másrészt mert az új agrártámogatási rendszer módszertana is teljesen új. Eddig ugyanis Brüsszel konkrét szabályokat hozott, és meghatározta, hogy a gazdálkodóknak mit, mikor és milyen feltételekkel kell teljesíteniük a támogatásokhoz.

Ez most gyökeresen megváltozott

Brüsszel rögzíti a követelményeket, de hogy a teljesítésük érdekében mit kell konkrétan előírni a mezőgazdasági termelők számára, azt rábízta a tagállamokra – magyarázta a főtitkár.

Ezért van szükség arra a straté­giai tervre, amelyet a magyarországi agrárkormányzat készít, és amelyet Brüsszellel el kell fogadtatni. Az Európai Bizottság által megjelentetett dokumentum szerint a magyarországi – és persze más tagállami – agrárirányításnak 2021. december 31-ig kell kidolgoznia azt a stratégiáját, amely megszabja, hogy 2023-tól milyen követelmények teljesítésén múlik az uniós támogatások kifizetése. A dokumentum szerint az uniós agrárbürokrácia 2022. december 31-ig jóváhagyja a tagországok által benyújtott stratégiákat.

A két év ilyen módon történő felhasználása azonban nagy bajokat okozhat, mert kihagyták belőle a termelőket, ezért felül kell vizsgálni az ismertetett időtervet – állítja Horváth Gábor. Az agrárkormányzatoknak adott egy évvel nincs baj, ezt a MOSZ nem is sokallja, mondván, erre valószínűleg kell is ennyi idő, hiszen komoly munkáról van szó. Brüsszelnek azonban már nem kellene ugyanígy egy év a főtitkár szerint, hiszen az uniós agrárbürokráciának csupán kontrollszerepe van, ami nem új a számára.

Könnyen lehet, hogy a tagországok által beadott tervek az első verziójukban nem fognak megfelelni, és Brüsszel láthatóan erre készül – véli Horváth Gábor. A kardinális kérdés valószínűleg a zöldkövetelményeknek való megfelelés, vagyis a műtrágya-, a vegyszer- és az antibiotikum-csökkentés lesz.

Egy többmenetes elfogadtatás esetén könnyen előfordulhat, hogy Brüsszel csak a jövő év decemberében bólint rá a stratégiára, így az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat január 1-jétől hatályba sem lehetne léptetni.

Ráadásul a kalászos gabona nagy részét és a repcét addigra már (szeptember–októberben) javarészt elvetették, ez pedig a hazai szántóterület majdnem 30 százaléka.
A repce növényvédelmére esetenként már az ősszel sor kerül, ezért könnyen lehet, hogy a termelő – mivel még nem ismertek a szabályok – olyan szert használ, amelyet már nem lenne szabad. Ennek viszont pénzügyi vetülete van, mert a támogatást csak akkor kapja meg, ha maradéktalanul megfelel az előírásoknak, ráadásul még szankció is sújthatja – vetítette előre a főtitkár, aki szerint ebben az esetben nemhogy jövedelmük nem lesz a termelőknek, de a ráfordításaik sem térülnek meg, így pedig kevésbé tudnak majd alkalmazkodni az új követelményekhez.

Forrás: Világgazdaság