Keressen minket

Mezőgazdaság

Kevés lesz a kétéves átmeneti időszak a gazdák számára

Problémá­t okozhat, hogy az Euró­­pai Bizottság terve szerint a kétéves átmeneti időt teljesen elviszi az új közös agrárpolitika részletszabályainak kidolgozása és elfogadása, így előfordulhat, hogy a gazdáknak nem marad idejük a felkészülésre – állítja Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető. Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával
Problémá­t okozhat, hogy az Euró­­pai Bizottság terve szerint a kétéves átmeneti időt teljesen elviszi az új közös agrárpolitika részletszabályainak kidolgozása és elfogadása, így előfordulhat, hogy a gazdáknak nem marad idejük a felkészülésre – állítja Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető.

A terv elkészítése során kihagyták a termelőket tájékoztatott Horváth Gábor agrár-érdekképviseleti vezető (Kép: MTVA)

Két év átmeneti idő áll rendelkezésre arra, hogy az új, közös uniós agrárpolitika (KAP) szabályai életbe léphessenek, de baj lehet e két év felhasználásával – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Átmeneti időre egyrészt azért van szükség, mert a „zöldprogram” dominál az új KAP-ban, másrészt mert az új agrártámogatási rendszer módszertana is teljesen új. Eddig ugyanis Brüsszel konkrét szabályokat hozott, és meghatározta, hogy a gazdálkodóknak mit, mikor és milyen feltételekkel kell teljesíteniük a támogatásokhoz.

Ez most gyökeresen megváltozott

Brüsszel rögzíti a követelményeket, de hogy a teljesítésük érdekében mit kell konkrétan előírni a mezőgazdasági termelők számára, azt rábízta a tagállamokra – magyarázta a főtitkár.

Ezért van szükség arra a straté­giai tervre, amelyet a magyarországi agrárkormányzat készít, és amelyet Brüsszellel el kell fogadtatni. Az Európai Bizottság által megjelentetett dokumentum szerint a magyarországi – és persze más tagállami – agrárirányításnak 2021. december 31-ig kell kidolgoznia azt a stratégiáját, amely megszabja, hogy 2023-tól milyen követelmények teljesítésén múlik az uniós támogatások kifizetése. A dokumentum szerint az uniós agrárbürokrácia 2022. december 31-ig jóváhagyja a tagországok által benyújtott stratégiákat.

A két év ilyen módon történő felhasználása azonban nagy bajokat okozhat, mert kihagyták belőle a termelőket, ezért felül kell vizsgálni az ismertetett időtervet – állítja Horváth Gábor. Az agrárkormányzatoknak adott egy évvel nincs baj, ezt a MOSZ nem is sokallja, mondván, erre valószínűleg kell is ennyi idő, hiszen komoly munkáról van szó. Brüsszelnek azonban már nem kellene ugyanígy egy év a főtitkár szerint, hiszen az uniós agrárbürokráciának csupán kontrollszerepe van, ami nem új a számára.

Könnyen lehet, hogy a tagországok által beadott tervek az első verziójukban nem fognak megfelelni, és Brüsszel láthatóan erre készül – véli Horváth Gábor. A kardinális kérdés valószínűleg a zöldkövetelményeknek való megfelelés, vagyis a műtrágya-, a vegyszer- és az antibiotikum-csökkentés lesz.

Egy többmenetes elfogadtatás esetén könnyen előfordulhat, hogy Brüsszel csak a jövő év decemberében bólint rá a stratégiára, így az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat január 1-jétől hatályba sem lehetne léptetni.

Ráadásul a kalászos gabona nagy részét és a repcét addigra már (szeptember–októberben) javarészt elvetették, ez pedig a hazai szántóterület majdnem 30 százaléka.
A repce növényvédelmére esetenként már az ősszel sor kerül, ezért könnyen lehet, hogy a termelő – mivel még nem ismertek a szabályok – olyan szert használ, amelyet már nem lenne szabad. Ennek viszont pénzügyi vetülete van, mert a támogatást csak akkor kapja meg, ha maradéktalanul megfelel az előírásoknak, ráadásul még szankció is sújthatja – vetítette előre a főtitkár, aki szerint ebben az esetben nemhogy jövedelmük nem lesz a termelőknek, de a ráfordításaik sem térülnek meg, így pedig kevésbé tudnak majd alkalmazkodni az új követelményekhez.

Forrás: Világgazdaság

Címkék:
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom