Keressen minket

Mezőgazdaság

A Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást

Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

Az Agrárminisztérium által életre hívott Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő programban 1457 vállalkozás kapott támogatást 6,8 milliárd forint értékben – mondta Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton.

A tárcavezető kiemelte, hogy a nyolcmilliárd forint keretösszegű program forrásaiból az élelmiszeripar szereplői a foglalkoztatottak alapján vehettek igénybe munkahelyek megőrzését segítő támogatást. A kérelmet benyújtó nagyvállalatok számára feltétel volt, hogy a támogatási összeg tíz százalékának megfelelő értékben adományozzanak termékeikből a rászorulóknak. A Karitatív Tanács tagszervezeteivel december 31-ig adományozási megállapodást kötött vállalkozások és nagyvállalatok ezzel jó példát mutatnak a nélkülözők megsegítésére – tette hozzá a miniszter.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép:Fekete István)

Emlékeztetett, hogy a programban résztvevőknek az adományozási megállapodást február 15-ig kell megküldeniük a Magyar Államkincstárnak. Hozzátette, hogy az év első hetéig a 94 kötelezett adományozó közül 46-an már beküldték a szerződést a Magyar Államkincstárnak. Ezek közül 26 vállalkozás kötött adományozási megállapodást közel 82 millió forint értékben a Karitatív Tanács tagjaival. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot indított a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplői számára. A Gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozott program célja, hogy Magyarország élelmiszerellátási biztonságát fenntartsa, megerősítse a termelési kapacitásokat, ezzel megvédje a munkahelyeket. Hozzátette, hogy a 12 meghirdetett intézkedésre több mint 35 ezer kérelem érkezett.

Kép: Fekete István

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben a kormány fő szempontja az volt, hogy munka alapú társadalmat építsen ki, mert nem szeretett volna visszatérni a 2010 előtti időszakhoz, amikor sokan segélyekre rendezkedtek be. Emlékeztetett, hogy a Karitatív Tanács veszélyhelyzet idején átalakul Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsá. Tavaly február óta ez a tanács kiemelkedő, ugyanakkor kiegészítő munkát végez a rászoruló emberek segítésével, különböző módon, más-más lehetőségeket megragadva. A tanácsban a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Ökumenikus Segélyszervezet dolgozik a Magyar Vöröskereszttel kiegészülve – folytatta. Elmondta, hogy a békeidőben Karitatív Tanácsként működő szervezet 2010 után átlátható feladatot kapott a kormánytól, ennek során természeti és ipari katasztrófák során, valamint a migrációs válság ideje alatt is segített a rászorulókon.

Kép: Fekete István

Tóth József Péter, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő  programban közel 42 millió forint támogatást kapott a két cég, így 4 millió 250 ezer forint értékű adományt adnak a Katolikus Karitásznak, termékekben. Hozzátette, hogy a két cég együttesen mintegy négyszázötven embert foglalkoztat, akiknek a munkahelye megmaradt. A nyilvános céginformációs adatok szerint a Lipóti Pékség Kft. 2019-ben 3,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el, 800 millió forinttal többet, mint az azt megelőző évben. Adózott eredménye 365 millió forint volt, 306 millió forinttal több, mint 2018-ban. A Lipóti Sütőipari Kft. 4,7 milliárd forint nettó árbevételt ér el 2019-ben, 907 millió forinttal többet, mint 2018-ban. Adózott eredménye 340 millió forint volt, 111 millió forinttal több, mint az előző évben.

Kép: Fekete István

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket támogatnak a Lipóti Pékség által a program részeként nyújtott felajánlásból.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására

Agrárminisztérium: Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fotó: AM Sajtó

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csaknem kétszeresére nőtt a trappista sajt és a vaj fogyasztói ára

AKI: A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az Európai Unióban 46 százalékkal, az USA-ban 33 százalékkal, Új-Zélandon 9 százalékkal emelkedett 2022 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 204,77 forint/kilogramm volt 2022 októberében, 6 százalékkal nőtt a 2022. szeptemberihez képest, és 76 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2022 októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül a trappista sajt (+91 százalék), a tehéntúró (+81 százalék), a kefir és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej (egyaránt +78 százalék) értékesítési ára emelkedett a legtöbbet. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt és a 100 grammos 80 százalék zsírtartalmú adagolt vaj fogyasztói ára 99 százalékkal növekedett.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 11. szám.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nemzetközi piacon eladott sertéshús értéke 25 százalékkal nőtt

AKI: Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió 19,5 százalékkal kevesebb, 3,32 millió tonna (friss, fagyasztott és feldolgozott) sertéshúst értékesített a nemzetközi piacon 2022 január–szeptemberében, mint egy évvel korábban.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele nem változott számottevően (21,7 ezer tonna) 2022 január–augusztusában a 2021. január–augusztusi mennyiséghez viszonyítva, míg a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 4 százalékkal (107 ezer tonnára), értéke 25 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.+

Forrás: AKI

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 831 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 októberében, ami 77 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 86 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban.További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 23. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom