Keressen minket

Mezőgazdaság

Az elmúlt hetek időjárásának hatása a hazai gyümölcstermesztésre

Print Friendly, PDF & Email

A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.

A hidegfront sajnos károsíthatja virágrügyeket is, ami nem jelent feltétlenül károsodást mondta Dr. Apáti Ferenc a Fruitveb elnöke  (Kép: Fruitweb)

Február közepén -8°C és -15°C közötti hőmérsékleteket mértek az ország számos pontján, de lokálisan -20°C körüli lehűlések is előfordultak. Ezt követően március második hetében érkezett a következő lehűlés, -4°C és -8°C közötti hőmérsékletekkel, egyes területeken pedig -10 – -12°C körüli értékekre süllyedt a hőmérők higanyszálai.

A cikk írója Dr. Apáti Ferenc (Kép: 10perc.hu)

E két lehűlési hullám a téli fagyok kategóriájába tartozik, a klasszikus tavaszi fagyokhoz nincs közük. A téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, cserébe azonban téli fagyok által okozott számottevő kár ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy a fák ilyenkor még ún. nyugalmi állapotban vannak és a hideghatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban is várhatóak lehűlések, azonban amennyiben ezek bekövetkeznek, jellegüket tekintve még téli fagyoknak minősülnek majd.

Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az évszakra korábban jellemző időjárástól eltérően január és február viszonylag enyhe, majd február végén, márciusban tér vissza a tél. Érdemi károkat ez a megváltozott időjárásmenet okozhat, az enyhe időjárás „becsaphatja” a növényeket, főleg azokat, melyek vegetációja egyébként is korábban kezdődik.

A február közepi fagyoknál a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában voltak, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek.

A március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, ami azt jelenti, hogy a virágzás kezdete előtt 5-14 nappal álltak. Egyes korán virágzó kajszifajták esetében a nagyon korai termőhelyeken már elkezdődött a virágok kinyílása, itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez március 10. körül meglehetősen szokatlan, még akkor is, ha korai fajtákról van szó. Ekkor a többi gyümölcsfaj – mint az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, stb. – még a rügyduzzadás és rügypattanás, vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében állt még.

(Megjegyzés: korai termőhelyeknek azok a dél-dunántúli és dél-alföldi termőhelyek minősülnek, ahol egy adott gyümölcsfaj ugyanazon fajtája akár 7-12 nappal is korábban virágzik, mint a hűvösebb északi, észak-keleti tájakon.)

A mögöttünk álló két téli fagyhullám eddigi eredménye a rügyvizsgálatok alapján:

Mindenek előtt le kell szögezni, ilyen korai fenológiai stádiumban még csak virágrügykárokról lehet beszélni. Ezt átváltani terméskárra és átszámítani a terméskiesés mértékére lehetetlen és felesleges.

Fontos a kiindulási helyzet tekintetében, hogy 2020-ban szinte minden gyümölcsfajunk esetében nagyon gyenge termést realizáltunk, így kipihenték magukat a fák. Ennek következtében a rügydifferenciálódás jól alakult, igen nagy mennyiségű virágrügy volt/van a fákon, jelenleg nagyon jó a virágrügy-berakódottság, nagy a virágrügysűrűség. Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál a virágok 10-25%-ának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.

A mögöttünk álló két téli fagyhullám okán “csak” a kajszi és az őszibarack esetében lehet érdemi virágrügykárokat mérni, ez azonban előzőekből következően még mindig nem feltétlenül akadálya egy teljes termésnek. Minden más gyümölcsfaj esetében jelenleg nincs vagy csak nagyon kis mértékű a virágrügyek károsodása.

Egyes nagyon korán virágzó és/vagy fagyérzékeny kajszi és őszibarack fajtáknál jelentősebb virágrügykár alakulhatott ki, azonban a hátralévő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést. Másrészt a nagyon korai fajták a termelés egy szegmensét képviselik, az itt bekövetkezett esetleges károk nem általánosan igazak a teljes kajszi vagy őszibarack termesztésünkre.

Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a kajszi és az őszibarack esetében, fajtától és termőhelytől is függően tapasztalhatók különböző mértékű virágrügykárok. Azonban az eddigi információk és a bőségesnek ígérkező virágzás alapján még minden reményünk megvan arra, hogy ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okoz, és egy kiegyensúlyozott, jó termést szüreteljenek a termelők.

Amennyiben a következő öt napra jelzett lehűlések során nem csökken -4°C fok alá a hőmérséklet, akkor ez a hideghullám további virágrügykárokat nem fog okozni. -4°C és -8°C között a kajszi és az őszibarack már károsodik, de a prognózisok szerint -8°C foknál hidegebbre egyelőre nem számítunk. Ha az elkövetkező hideghullám megállna -4°C fok körül, az akár még kedvező hatású is lehetne, mert károkat még nem okozna, de az élettani folyamatokat lassítaná és erőteljesen lefékezné a virágzás előrehaladását. Ennek pozitív hatása abban nyilvánulna meg, hogy az így későbbre tolódó virágzás miatt a rövidül az az időszak, melyet a virágoknak a fagy veszélyével terhelten kell eltölteniük.

Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy május közepéig gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek tavaszi fagyok és a virágzás időszakának virágzása jelentős súllyal esik a latba. Ezért termést becsülni május közepe előtt nem lehet, szakmailag pedig felelőtlenség lenne.

Termelőink érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenleg még nem a károk mértéke borzolja a gazdák kedélyeit és idegrendszerét. Azok számára, akik megélhetési céllal foglalkoznak kertészeti termeléssel, pszichésen megterhelő az, hogy érdemben még el sem kezdődött a virágzás (sőt, több gyümölcsfaj esetében még 2-4 hétre vagyunk ettől), már fagyokról és fagykárokról kell beszélni. Ez az elmúlt évek fagykáros “élményei” után érthető aggodalommal tölti el a gazdákat.

Forrás: Fruitveb

Mezőgazdaság

Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén

Print Friendly, PDF & Email

Az AKI adatokat közölt a várható európai napraforgótermésről

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Oil World 57,9 millió tonna napraforgómag-termésre számít a világon a 2023/2024. gazdasági évben, ez 4 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A globális kibocsátás 2 millió tonnával múlhatja alul az 59,9 millió tonnára jelzett felhasználást, így a zárókészlet 4 millió tonna körül alakulhat a 2023/2024. évi szezon végén.

A napraforgómag heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

A Tallage szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbit kissé meghaladó területet, 4,9 millió hektárt foglalhat el a napraforgómag az idén. A közép-európai tagországokban az enyhe márciusi időjárás kedvezett a vetés előkészítésének. Az EU-ban a napraforgótermés az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladhatja meg 2024-ben, 10,7 millió tonna lehet.

Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú napraforgómagot (HO) 145,8 ezer forint/tonnáért (–16 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 138,3 ezer forint/tonnáért (–18 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők április első hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 140,6 ezer forint/tonna (–17 százalék) volt.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza

Print Friendly, PDF & Email

Több állattartó telepen igazolták a madárinfluenza vírus jelenlétét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több állattartó telepén is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állományok felszámolása, valamint a járványügyi nyomozás folyamatban van. A hatóság a madárinfluenza újbóli jelenléte miatt ismételten felhívja az állattartók figyelmét a járvány elleni védekezés fontosságára.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Békés vármegyei Tótkomlós településen található, több mint 44 000 példányt számláló pecsenyekacsa-telepen, a Pusztaföldváron a mintegy 1 500 állatot tartó tenyészlúdtelepen, továbbá a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Öcsöd településen lévő, nagyjából 20 ezres példányszámú állománnyal rendelkező hízópulykatelepen idegrendszeri tünetek és  megemelkedett elhullás ébresztett gyanút az állattartókban.

A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból vett mintákból.
A hatóság időközben Tótkomlós településen további két ‒ egy pecsenyekacsákat, valamint egy pecsenyeludakat tartó ‒ telepen is kimutatta a vírus jelenlétét.

Valamennyi érintett állomány felszámolása folyamatban van. A gazdaságok körül a járványügyi hatóság kijelölte a 3 km sugarú védőkörzetet, továbbá megállapította a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. Békés vármegyében sor került a megfigyelési körzet kiterjesztésére.

A fenti esetek is alátámasztják, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vírusa bármikor (újra) megjelenhet. Az ágazat, a fogyasztók és a hatóság közös érdeke a járvány megállítása. A Nébih ennek érdekében továbbra is arra kéri az állattartókat, hogy szigorúan és következetesen tartsák be a járványvédelmi előírásokat.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatokat közölt a sertéságazatról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 60 százalékkal nőtt (3,2 ezer tonna) 2024 januárjában a 2023. januári mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Albánia voltak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az élősertés-behozatala 5 százalékkal 6,3 ezer tonnára bővült, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 34 százalékkal emelkedett (13 ezer tonna), értéke 38 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 14 százalékkal (14 ezer tonna) bővült, értéke 29 százalékkal volt nagyobb. A sertéshús több mint kétharmada Németországból, Spanyolországból, Ausztriából és Lengyelországból származott.

A hazai termelésből származó vágósertésa) heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 860 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2024 márciusában, 8 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 1,8 százalékkal volt alacsonyabb 2024 márciusában 2023 azonos hónapjához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Élő állat és hús című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 7. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom