Mezőgazdaság
Az elmúlt hetek időjárásának hatása a hazai gyümölcstermesztésre
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.

A hidegfront sajnos károsíthatja virágrügyeket is, ami nem jelent feltétlenül károsodást mondta Dr. Apáti Ferenc a Fruitveb elnöke (Kép: Fruitweb)
Február közepén -8°C és -15°C közötti hőmérsékleteket mértek az ország számos pontján, de lokálisan -20°C körüli lehűlések is előfordultak. Ezt követően március második hetében érkezett a következő lehűlés, -4°C és -8°C közötti hőmérsékletekkel, egyes területeken pedig -10 – -12°C körüli értékekre süllyedt a hőmérők higanyszálai.

A cikk írója Dr. Apáti Ferenc (Kép: 10perc.hu)
E két lehűlési hullám a téli fagyok kategóriájába tartozik, a klasszikus tavaszi fagyokhoz nincs közük. A téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, cserébe azonban téli fagyok által okozott számottevő kár ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy a fák ilyenkor még ún. nyugalmi állapotban vannak és a hideghatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban is várhatóak lehűlések, azonban amennyiben ezek bekövetkeznek, jellegüket tekintve még téli fagyoknak minősülnek majd.
Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az évszakra korábban jellemző időjárástól eltérően január és február viszonylag enyhe, majd február végén, márciusban tér vissza a tél. Érdemi károkat ez a megváltozott időjárásmenet okozhat, az enyhe időjárás „becsaphatja” a növényeket, főleg azokat, melyek vegetációja egyébként is korábban kezdődik.
A február közepi fagyoknál a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában voltak, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek.
A március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, ami azt jelenti, hogy a virágzás kezdete előtt 5-14 nappal álltak. Egyes korán virágzó kajszifajták esetében a nagyon korai termőhelyeken már elkezdődött a virágok kinyílása, itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez március 10. körül meglehetősen szokatlan, még akkor is, ha korai fajtákról van szó. Ekkor a többi gyümölcsfaj – mint az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, stb. – még a rügyduzzadás és rügypattanás, vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében állt még.
(Megjegyzés: korai termőhelyeknek azok a dél-dunántúli és dél-alföldi termőhelyek minősülnek, ahol egy adott gyümölcsfaj ugyanazon fajtája akár 7-12 nappal is korábban virágzik, mint a hűvösebb északi, észak-keleti tájakon.)
A mögöttünk álló két téli fagyhullám eddigi eredménye a rügyvizsgálatok alapján:
Mindenek előtt le kell szögezni, ilyen korai fenológiai stádiumban még csak virágrügykárokról lehet beszélni. Ezt átváltani terméskárra és átszámítani a terméskiesés mértékére lehetetlen és felesleges.
Fontos a kiindulási helyzet tekintetében, hogy 2020-ban szinte minden gyümölcsfajunk esetében nagyon gyenge termést realizáltunk, így kipihenték magukat a fák. Ennek következtében a rügydifferenciálódás jól alakult, igen nagy mennyiségű virágrügy volt/van a fákon, jelenleg nagyon jó a virágrügy-berakódottság, nagy a virágrügysűrűség. Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál a virágok 10-25%-ának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.
A mögöttünk álló két téli fagyhullám okán “csak” a kajszi és az őszibarack esetében lehet érdemi virágrügykárokat mérni, ez azonban előzőekből következően még mindig nem feltétlenül akadálya egy teljes termésnek. Minden más gyümölcsfaj esetében jelenleg nincs vagy csak nagyon kis mértékű a virágrügyek károsodása.
Egyes nagyon korán virágzó és/vagy fagyérzékeny kajszi és őszibarack fajtáknál jelentősebb virágrügykár alakulhatott ki, azonban a hátralévő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést. Másrészt a nagyon korai fajták a termelés egy szegmensét képviselik, az itt bekövetkezett esetleges károk nem általánosan igazak a teljes kajszi vagy őszibarack termesztésünkre.
Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a kajszi és az őszibarack esetében, fajtától és termőhelytől is függően tapasztalhatók különböző mértékű virágrügykárok. Azonban az eddigi információk és a bőségesnek ígérkező virágzás alapján még minden reményünk megvan arra, hogy ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okoz, és egy kiegyensúlyozott, jó termést szüreteljenek a termelők.
Amennyiben a következő öt napra jelzett lehűlések során nem csökken -4°C fok alá a hőmérséklet, akkor ez a hideghullám további virágrügykárokat nem fog okozni. -4°C és -8°C között a kajszi és az őszibarack már károsodik, de a prognózisok szerint -8°C foknál hidegebbre egyelőre nem számítunk. Ha az elkövetkező hideghullám megállna -4°C fok körül, az akár még kedvező hatású is lehetne, mert károkat még nem okozna, de az élettani folyamatokat lassítaná és erőteljesen lefékezné a virágzás előrehaladását. Ennek pozitív hatása abban nyilvánulna meg, hogy az így későbbre tolódó virágzás miatt a rövidül az az időszak, melyet a virágoknak a fagy veszélyével terhelten kell eltölteniük.
Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy május közepéig gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek tavaszi fagyok és a virágzás időszakának virágzása jelentős súllyal esik a latba. Ezért termést becsülni május közepe előtt nem lehet, szakmailag pedig felelőtlenség lenne.
Termelőink érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenleg még nem a károk mértéke borzolja a gazdák kedélyeit és idegrendszerét. Azok számára, akik megélhetési céllal foglalkoznak kertészeti termeléssel, pszichésen megterhelő az, hogy érdemben még el sem kezdődött a virágzás (sőt, több gyümölcsfaj esetében még 2-4 hétre vagyunk ettől), már fagyokról és fagykárokról kell beszélni. Ez az elmúlt évek fagykáros “élményei” után érthető aggodalommal tölti el a gazdákat.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:

Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.

Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH


