Mezőgazdaság
A magyarok 75 százaléka nagyon keveset költ élelmiszerre
A lakosság majdnem háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Minden harmincharmadik magyar pedig több mint 100 ezres élelmiszerbüdzsével rendelkezik.
A lakosság majdnem háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre – derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Minden harmincharmadik magyar pedig több mint 100 ezres élelmiszerbüdzsével rendelkezik.

A magyarok háromnegyede havonta 50 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre (Kép: Pixabay)
Természetes reakció a lakosság részéről, ha járvány- és válságidőszakban visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat. Az élelmiszerekre és a mindennapos háztartási cikkek jó részére viszont viszont kivételek, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.

A hivatalos KSH-adatok szerint az élelmiszer-jellegű (étel, ital, dohány) termékeket forgalmazó boltok forgalma a múlt év első kilenc hónapjában 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben az úgynevezett nem élelmiszereknél mindössze 1,1 százalékos volt a növekedés. Utóbbiak táborából például a bútorok és műszaki cikkek forgalma több mint 6 százalékkal, a textil-, ruha- és cipőboltok bevétele 25 százalékkal esett. A hanyatlásban szerepet játszottak a járvány miatt elrendelt boltbezárások is.

Tehát összességében az élelmiszereknél növekedés volt, a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból pedig kiderült, hogy a magyarok fejenként mennyit költenek az ilyen termékekre.

A felmérés szerint a lakosság közel háromnegyede havonta, fejenként kevesebb mint 50 ezer forintot fordít élelmiszer-vásárlásra. A megkérdezettek 43 százaléka 30-50 ezer forintot, 30 százalékuk pedig 30 ezer forint alatti összeget említett. Minden harmincharmadik magyar viszont több mint 100 ezer forintos élelmiszer-büdzsével rendelkezik.

Miközben a nők 32 százaléka költ 30 ezer forintnál alacsonyabb összeget, a férfiaknak csak a 27 százalékára igaz ez. A 30-50 ezres havi kiadás esetében kiegyenlített eredmény született. A nők 18 százaléka beszélt 50-75 ezres kiadásról, a férfiaknak pedig a hatoda költ ennyit élelmiszerre egy-egy hónapban.

A fiatalok 75 százaléka oldja meg 50 ezer forintnál kevesebből az élelmiszer-vásárlást, a középkorúak – 40-59 éveseknek pedig a 70 százaléka. Az 50-75 ezer forintos kiadás leginkább a 60 felettiekre jellemző, a korosztály ötöde költ ennyit havonta.
A képzettség szerinti bontás megosztja a lakosságot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 39-39 százaléka költ 30 ezer forint alatt vagy 30-50 ezer forintot. Utóbbi összeg pedig a diplomások felére jellemző. Bár a felsőfokú végzettségűek kerültek fölénybe az 50-75 ezres költés esetében, 15 százalékuk mondott ekkora összeget, míg a középfokú és alapfokú végzettségűek 7 és 5 százaléka tud ennyiért élelmiszert vásárolni. Ugyanakkor a 100 ezer forint feletti kiadásnál nem a diplomások vannak a legtöbben, 4 százalékos eredményt értek el, szemben a középfokú végzettségűek 5 százalékos mutatójával.
A lakóhely alapján is vannak eltérések. A községekben élők több mint harmada beszélt 30 ezer forintnál kisebb kiadásról. A fővárosiak több mint fele pedig 30-50 ezer forintos összeggel zár minden egyes hónapot. A kisebb vidéki várásokban élők tizede pedig 75-100 ezer forintot szán élelmiszerre.
Forrás: Napi.hu
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le vietnámi nyomozók egy összehangolt akcióban.
Vietnám legnagyobb városában 500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le nyomozók egy összehangolt akcióban, amelyet három napon át tartó, hajnali megfigyelések után rendeltek el. A bűnbanda vendéglátóhelyek számára fogott be cicusokat.

Fotó: Rendőrség
A 102 millió lelkes délkelet-ázsiai országban a hiedelem szerint a macska, illetve ahogy előszeretettel nevezik, a kis tigris húsának fogyasztása szerencsét hoz, és erősíti az immunrendszert. Ez a fő ok arra, hogy jelenleg is sok vendéglő étlapján szerepel, de arra is, hogy a Vietnámi Szocialista Köztársaság törvényhozói figyelmen kívül hagyják az állatvédő szervezetek tiltakozását. A szabályozás alapján a vendéglátóhelyek csak olyan vágóhídról vehetnek feldolgozásra előkészített cicát, amelyek számlákkal igazolják, az állatokat engedéllyel rendelkező tenyészetektől vásárolták. Mivel azonban a babonás emberek többsége az olyan kifőzdéket keresi, ahol a kis tigrises pholeves olcsó, a feketepiac virágzik.

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök hiába záratnak be olyan kifőzdéket, amelyek nem tudják igazolni a mélyhűtőjükben lévő macskahús eredetét, a helyükön újak nyílnak. A közelmúltban azonban olyan sok bejelentés érkezett a rendőrségre eltűnt, illetve feltételezhetően ellopott macskákról, hogy Ho Si Minh-város kapitányságán külön nyomozócsoport alakult, és három hajnalon át tartó megfigyeléseket követően egy parkolóban lecsaptak egy bűnbandára. Kilenc személyt vettek őrizetbe, a lefoglalt furgonokban pedig 400 élő és 80 fagyasztott cirmost találtak. Előbbiek ketrecekben, utóbbiak hűtőládákban voltak. Más helyszíneken további száz élő macskára leltek, melyek mind ehhez a bűnözői körhöz köthetők.
A rendőrség közleményéből kiderült, a banda három évvel ezelőtt specializálódott házi macskákra. Ho Si Minh-város területén és annak vonzáskörzetében járták a lakónegyedeket, ahol hajnalban csalis csapdákkal fogták be a vadászórára induló cicusokat. Az ügy további érintettjeiről és a hálózat teljes tevékenységéről még nem tájékoztatták a közvéleményt; elsődleges céljuk a lakosság megnyugtatása volt. A Humane World for Animals állatvédő szervezet arról számolt be, hogy az 500, rendőrség által lefoglalt és gondjaikra bízott macskából 40 már visszakerült a gazdájához. A többit menhelyeken helyezték el, és keresik tulajdonosaikat.

Fotó: Rendőrség
Ez a számunkra rendhagyó hír a vietnámi rendőrség javaslata miatt is emlékezetesnek mondható. A hatóság ugyanis azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy éjjelre vagy zárják el házi kedvenceiket, vagy gondoskodjanak róla, hogy ne tudjanak kiosonni az utcára, és szereljenek fel biztonsági kamerákat!
Forrás: SZ. Z. J. – Rendőrség
FOTÓ: HO SI MINH-VÁROS RENDŐRSÉGE
Mezőgazdaság
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
A fokozott tűzkockázatot mérlegelve új tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével.
A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendel el.

A kánikula és az elhúzódó csapadékhiány következtében mostanra az ország egész területén kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki, már kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé is fejlődhetnek.
Az elkövetkező időszakban sem várható elegendő mennyiségű csapadék. A helyenként esetlegesen előforduló kis mértékű esőzés nem jelent változást a fokozott tűzkockázatban. A kis mennyiségű eső ugyanis az erdőkben le sem ér a felszínre, nyílt területen pedig a szél és napsütés néhány óra alatt felszárítja. A helyenként erősödő szél ráadásul tovább növeli a biomassza kiszáradását és a keletkező tüzek terjedési sebességét.
Mindezek figyelembevételével a hatóság június 25-től tűzgyújtási tilalmat rendel el Magyarország teljes területén.
A tűzgyújtási tilalom ideje alatt tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani!
Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni. Kifejezetten javasolt azonban a gáz égőfej vagy az elektromos grill használata. A fa- vagy faszén tüzeléskor ugyanis az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Házisertés ASP: minden minta negatív
A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.
Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH
Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.
A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.
A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.
A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.
Forrás: NÉBIH


