Keressen minket

Vadászat

A módosult Vadászati törvény legfontosabb változásai

Közzétéve:

Feltöltő:

Miként közismert, mintegy három és fél évvel ezelőtt az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet kezdeményezte, az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve, a Vtv. módosítását. A több mint másfél évig tartó, és több menetben lefolytatott egyeztetések eredményeként részletes javaslatot nyújtottunk be a minisztériumhoz a módosítás vonatkozásában.

nimrod_internetkepA minisztérium szakmai főosztályai ezt követően elkészítették a vadászati törvény koncepcióját, melyet társadalmi vitára bocsátottak. A koncepció a Vtv. módosításának sarokpontjait tartalmazta. Az érintettek véleménye alapján, számos egyeztetést követően, elkészítették a módosítási javaslatot, amelyet 2015 októberében benyújtották az Országgyűléshez. Az Országgyűlés 2015. november közepén fogadta el a Vtv. módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvényt, mely a Magyar Közlöny november 26-i, 182. számában jelent meg. A Magyar közlönyben a módosítás 23 oldal terjedelmű, jelen írásomban nyilván csak arra van mód, hogy a leglényegesebb változásokra felhívjam a figyelmet. A törvényben megfogalmazott részletkérdésekre a végrehajtási rendelet szükséges módosítása ad majd választ, amely a jelen cikk megírásakor még nem készült el.

A jelen tájékoztatómban pontokba foglalva térek ki a leglényegesebb változásokra.

1. Mint közismert, a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi időszak 2017. február utolsó napjával megszűnik. Ez idáig a vadászterületek tervezett határvonalára a Vtv. 12. § (1) b) pontja alapján a földtulajdonosi gyűlések tettek javaslatot. Ezzel szakítva, a módosítás a vadászati hatóság részére biztosítja a vadászterület határvonalának kijelölését a következők szerint:

a) A hatóság a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének (2016) március 31. napjáig a vadászterület határára vonatkozó ajánlást tesz közzé. Az ajánlás megfogalmazásánál a meglévő vadászterületi határokra és a kialakítandó vadgazdálkodási tájegység határaira is tekintettel van, ugyanakkor figyelembe veszi az adott területen lévő vadállomány élőhelyét is.

b) Az ajánlást a hatóság a hirdetőtábláján, valamint honlapján legalább 30 napra, hirdetmény formájában közzéteszi, egyúttal kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján történő megjelenését is, amelyet szintén legalább 30 napra közzé kell tenni.

c) Az ajánlásban megjelölt területhatáron belüli földtulajdonosok 2015. május 15-ig módosító javaslatot nyújthatnak be a hatósághoz, amely vagy a vadászterület határaival kapcsolatos ajánlásra vonatkozik, vagy új vadászterület kialakítását is célozhatja.

A módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha legalább 300 ha egybefüggő vadászterületnek minősülő területre vonatkozik, és a javaslatban szereplő határvonal egyértelműen azonosítható, tartós és nyomon követhető. Nagyon lényeges, hogy a „legalább 300 ha egybefüggő vadászterületnek minősülő terület” legfeljebb 1/3-a más, nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok tulajdonában is lehet.

d) A hatóság a módosító javaslat befogadásáról – amennyiben azt érvényes javaslatnak minősíti – 10 napon belül végzéssel dönt. Amennyiben nem érkezik érvényes módosító javaslat, akkor a hatóság hivatalból megállapítja a vadászterület határát.

e) A tíz évvel ezelőtti tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy az érvényes módosító javaslatok szomszédos vadászterületek átfedésére irányulnak (egymás területére rajzolnak a javaslat készítői). Ebben az esetben a hatóság július 15-ig egyeztetést hív össze a javaslatokat benyújtó földtulajdonosok közös képviselőjének részvételével, az átfedésben lévő területrészre. Ha a felek között születik egyezség, ezt hatósági határozatba foglalja, egyezség hiányában viszont a vadászterület határát hivatalból állapítja meg.

f) A hatóság által a vadászterület határára vonatkozó határozatát közzéteszi, a határozat jogerőre emelkedését követően hívható össze a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének első gyűlése, mely összehívást hirdetmény útján a földtulajdonosok 1/5-e kezdeményezheti.

2. A fenti 1. pontban foglaltakat követően tehát a földtulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok

  • a képviselet formájáról, a képviselő személyéről;
  • a vadászati jog gyakorlásának módjáról, feltételeiről

dönthetnek a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel.

A földtulajdonosi gyűlésen, a vadászterületen belül földtulajdonnal rendelkező bármelyik földtulajdonos vagy hiteles magánokiratban foglalt meghatalmazottja megjelenhet, szavazati jogával élhet. A távollevők helyett tehát – ha nincs érvényes meghatalmazás – sem a jegyző, sem más szavazati jogot nem gyakorolhat.

3. A módosítás megállapítja, hogy a tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy is lehet. Kimondja ugyanakkor, hogy nem lehet képviselő, aki

  • büntetett előéletű;
  • ilyen tevékenység folytatását kizáró, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
  • a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Új rendelkezés továbbá az is, hogy nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy sem, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

4. Lényeges változás, hogy 2017. március 1-jétől kizárólag a Vtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek jogosultak vadászati jogot gyakorolni, és kizárólag haszonbérleti szerződés útján. Megszűnik tehát a jelenlegi azon gyakorlat, hogy a földtulajdonosok jogi személyiség nélküli földtulajdonosi vadászati közösséget alakítva gyakorolhatnak vadászati jogot. Természetesen a földtulajdonosokat a vadászati jog gyakorlásától elzárni nem lehet, azonban amennyiben vadászati tevékenységet kívánnak folytatni, úgy kötelesek olyan szervezetet létrehozni, amelyet a Vtv. 16. § (1) bekezdésében rögzít, és amely szervezetet az illetékes bíróság nyilvántartásba veszi, felette az ügyészség törvényességi jogkört gyakorol.

5. A vadászterületekről érkezett panaszokban visszatérő momentum volt, hogy előfordult, hogy a közös képviselő nem tett eleget évente a földtulajdonosi gyűlés összehívási kötelezettségének, illetve ilyen gyűlés hiányában nem számolt el évente a földtulajdonosoknak a bevételekről. A módosítás értelmében a képviselő évente legalább egy alkalommal össze kell, hogy hívja a gyűlést. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, úgy a vadászterület összes tulajdonosának tulajdoni hányada arányában számított 1/5-e (20%) kezdeményezheti hirdetmény útján a gyűlés összehívását. A hirdetményt a gyűlést megelőzően, legalább 30 nappal kell közzétenni.

6. A vadászterület minimális nagysága továbbra is 3000 ha maradt.

7. Hatályban maradt a Vtv. 16. § (4) bekezdése, mely szerint a vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a korábbi haszonbérlőt, a törvény alapján, előhaszonbérleti jog illeti meg. Ezt a rendelkezést azonban a módosítás 108. §-a korlátozta azzal, hogy újonnan kialakított vadászterület tulajdonosi közössége a vadászterület kialakítását követő első tulajdonosi gyűlésén dönthet az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Miután ez nagyon súlyos döntés, ezért – szemben az egyéb földtulajdonosi gyűléseken hozott határozatokkal, amelyeket a jelenlévők általában egyszerű szótöbbséggel hozhatnak meg – a kizárásról szóló döntéshez a teljes vadászterület földtulajdonosai tulajdonában álló földterület tulajdoni hányada arányában számított szavazattöbbség szükséges. Tehát ez esetben a teljes vadászterületet mint 100%-ot kell figyelembe venni, és a kizárás eldöntéséhez legalább az 50%-ot meghaladó földtulajdonosnak, vagy azok képviselőjének kell a szavazattöbbsége. Amennyiben a tulajdonosi közösség jogszerűen döntött az előhaszonbérleti jog kizárásáról, úgy egyidejűleg dönthetnek az új haszonbérlő személyéről is.

8. A módosítás új fogalomként tartalmazza a tájegységi vadgazdálkodási terv és a tájegységi fővadász meghatározását.

a) A tájegységi vadgazdálkodási terv a törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló, 20 évre szóló, hosszú távú vadgazdálkodási előírás. A minisztérium jóváhagyásával alakítják ki a tájegységeket, ami a megyei beosztáson belül, kisebb területi egységeket jelent – jelenlegi tudomásom szerint az ország területén 52 tájegységet határoznak meg. A törvény a 43. § (1) bekezdésében meghatározza a tájegységi vadgazdálkodási terv pontos tartalmát, amit helyhiány miatt itt nem részletezek. A tájegységi vadgazdálkodási terv mellett fennmarad a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv is. Az üzemtervet és az annak megfelelő szakszerű vadgazdálkodást a vadászati hatóság kérelemre, vagy hivatalból, de legalább 7 évente köteles felülvizsgálni, és szükség esetén dönt az üzemterv módosításáról. A vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kell, hogy elkészítse az üzemtervet, melyet jóváhagyásra be kell nyújtani a hatósághoz. Az éves vadgazdálkodási terv lényegileg hasonló a jelenlegi ilyen tervhez, amelyet a jogosult az üzemterv alapján köteles elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyév február hónapjának 15. napjáig a vadászati hatósághoz benyújtani.

b) A tájegységi fővadász a minisztérium állományában van, a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat lát el. E feladatokat a módosított törvény 93. §-a sorolja fel két csoportra bontva, úgymint szakirányítási és külön szaktanácsadási feladatköröket megjelölve. A szakirányítási feladatkörökben a jogszabály a 93. § (2) bekezdésében 11 feladatot, a szaktanácsadási feladatkörben pedig, a 93. § (3) bekezdésében 7 feladatkört állapít meg. Helyhiány miatt ezeket nem másolom ki a jogszabályból, összesítve azonban az állapítható meg, hogy a tájegységi fővadász feladatai elsősorban ellenőrzési, illetve tanácsadási feladatok a vadászatra jogosultak részére.

9. A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, az üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban 2037. február 28-ig lehet megkötni.

10. A haszonbérbeadó joggal rendelkező földtulajdonosok érdekeit és védelmét figyelembe véve, a módosítás előírja, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-jéig köteles megfizetni a földtulajdonosi képviselőnek. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő a fizetés elmaradásáról december 31-ig köteles értesíteni a hatóságot, amely ilyenkor felszólítja a jogosultat az előleg megfizetésére. Amennyiben a haszonbérlő mint jogosult az előleget a vadászati év kezdetét megelőző február hónap utolsó napjáig, a felszólítás ellenére sem fizeti meg, a hatóság a nyilvántartásból törli a jogosultat. A 90%-os előleg megfizetését követően, a 10%-os haszonbérletidíj-hátralékot a jogosult április hónap utolsó napjáig köteles megfizetni.

A fentiekben írt rendelkezések kötelezőek, azoktól a haszonbérleti szerződésben eltérni nem lehet.

11. A földtulajdonosok (földhasználók) érdekében szintén új rendelkezés, hogy a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében, elkülönített számlán, pénzügyi alapot (vadkáralap) köteles létrehozni. Ebbe az alapba a vadászati év november 1-jének napjáig köteles az adott vadászati évet megelőző vadászati évben vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget befizetni, és a befizetésének igazolását a hatóság részére november 15-ig megküldeni. Ebből a vadkáralapból a jogosult kizárólag teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet csak kifizetéseket. A vadkáralapot első alkalommal 2018. november 1-jével kell képezni.

A hatóság a jogosultat törli a nyilvántartásból, ha

a) a vadkáralap törvény szerinti képzését nem igazolja, vagy
b) a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.

Amennyiben az elkülönített vadkáralap nem fedezi a bekövetkezett és kifizetendő vadkárt, ebben az esetben a vadászatra jogosult a többletkár összegét is köteles megfizetni.

12. A módosított törvény a vadkár megállapításával, annak felmérésével, a földtulajdonosok és a vadászatra jogosult kötelezettségeivel kapcsolatban új, a jelenlegi helyzethez képest kedvezőbb rendelkezéseket állapít meg. Összefoglalóan rögzíthető, hogy a rendelkezések a földtulajdonosok és a vadászatra jogosultak számára olyan együttműködési kötelezettséget írnak elő, ami reményt nyújthat a vadkár mértékének csökkenéséhez. Amennyiben bármelyik fél a törvényben írt kötelezettségét – legyen az akár a másik fél értesítése, akár a kár megelőzésével, csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek – nem teljesíti, úgy a bekövetkezett vadkár az ő terhére esik. Itt is hivatkoznék arra, hogy a végrehajtás részletkérdéseit tartalmazó – és jelen cikk megírásakor nem ismert tartalmú – végrehajtási rendelethez remélhetőleg mellékletként csatolva lesz a mező- és erdőgazdasági kár felmérésének protokollja, annak érdekében, hogy a vadkár felmérése az egész ország területén objektív, korrekt eljárási szabályok mellett állapítson meg a valóságnak megfelelő értékeket.

13. A törvény értelmében a vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. A 4000 hektárt meghaladó vadászterület esetében, minden megkezdett 4000 ha után pedig újabb egy hivatásos vadász alkalmazása kötelező. A hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban és teljes napi munkaidőben kell, hogy végezze. Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben, illetve részmunkaidőben a hivatásos vadász a tevékenységét nem végezheti. Ez alól kivétel, hogy a hivatásos vadász tevékenységét elláthatja természetvédelmi őr vagy az erdészeti szakszemélyzet tagja, ha tevékenységük működési területe 80%-ban megegyezik.

A vadászati hatóság köteles a hivatásos vadász nyilvántartásba vételi eljárása során megvizsgálni, hogy az érintett személyi feltételei megfelelnek-e a Vtv. 50. § (2) bekezdésében, az a)-f) pontokban felsoroltaknak, valamint, hogy rendelkezik-e érvényes munkaszerződéssel, illetve a munkáltató által biztosított szolgálati felszereléssel és ruházattal.

A fentiekben megkíséreltem összefoglalni a Vtv. módosításának legfontosabb szempontjait azzal, hogy valamennyi részletkérdésre nem lehetett kitérni helyhiány miatt, illetve meghatározó lesz a minisztérium által elkészítendő végrehajtási rendelet, melynek tervezete sem ismert még jelen tájékoztató megírásakor.

Ez az írás megjelenik a Nimród Vadászújság januári számában is.

Dr. Székely István
az OMVK és az OMVV jogi képviselője

Vadászat

Egy élet az erdőn

Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon

Published

on

Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:

Fotó: Németh László

“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.

Fotó: Németh László

A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!

Fotó: Németh László

Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!

Fotó: Németh László

Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.

Fotó: Németh László

Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”

 

Forrás: SEFAG Zrt.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója

Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón

Published

on

NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása

Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia

Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.

  • A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!

Fotó: OMVK

Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.

Missziónk egy új vízió alkotása

A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.

A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.

A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.

Fotó: OMVK

Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?

  • Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
  • Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
  • Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).

Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat

Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?

Fotó: OMVK

A vadgazda „kiskorúként” kezelése

  • A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!

A jogász szemével

  • Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.

Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.

Fotó: OMVK

Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.

Fotó: OMVK

A paletta színesítése

A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.

Fotó: OMVK

Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.

 

Forrás: Szente Tünde – OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Rendhagyó barcogás Gúthon

Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról

Published

on

A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

A barcogás idején 103 lapátos bikát hoztak terítékre Gúthon, az átlagsúly 4.05 kilogramm volt. 8 trófea súlya haladta meg az 5 kilogrammot, 16 volt 4,5 és 5, 21 pedig 4 és 4,5 kilogramm közötti. Az érmes arány meghaladta a 85 százalékot: 20 trófea bronz, 23 ezüst, 45 arany minősítést kapott a bírálaton. 200 IP pontnál többet 9 agancs ért el, ezek közül három meghaladta a 210 pontot, a legnagyobb 218,72 pontos volt. Gúthra a magyar vendégeken kívül például Németországból, Ausztriából, Dániából és az Egyesült Államokból is érkeztek vadászok. A vadászterületen folyó szakmai munka elismeréseként, szeptember végén Gúth adott otthont az Európai Unió hazánkba látogató vadászati főigazgatói számára szervezett terepi napnak – tájékoztatott Pósán Ferenc, a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészet igazgatója.

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom