Miként közismert, mintegy három és fél évvel ezelőtt az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet kezdeményezte, az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatait figyelembe véve, a Vtv. módosítását. A több mint másfél évig tartó, és több menetben lefolytatott egyeztetések eredményeként részletes javaslatot nyújtottunk be a minisztériumhoz a módosítás vonatkozásában.

A minisztérium szakmai főosztályai ezt követően elkészítették a vadászati törvény koncepcióját, melyet társadalmi vitára bocsátottak. A koncepció a Vtv. módosításának sarokpontjait tartalmazta. Az érintettek véleménye alapján, számos egyeztetést követően, elkészítették a módosítási javaslatot, amelyet 2015 októberében benyújtották az Országgyűléshez. Az Országgyűlés 2015. november közepén fogadta el a Vtv. módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvényt, mely a Magyar Közlöny november 26-i, 182. számában jelent meg. A Magyar közlönyben a módosítás 23 oldal terjedelmű, jelen írásomban nyilván csak arra van mód, hogy a leglényegesebb változásokra felhívjam a figyelmet. A törvényben megfogalmazott részletkérdésekre a végrehajtási rendelet szükséges módosítása ad majd választ, amely a jelen cikk megírásakor még nem készült el.

A jelen tájékoztatómban pontokba foglalva térek ki a leglényegesebb változásokra.

1. Mint közismert, a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi időszak 2017. február utolsó napjával megszűnik. Ez idáig a vadászterületek tervezett határvonalára a Vtv. 12. § (1) b) pontja alapján a földtulajdonosi gyűlések tettek javaslatot. Ezzel szakítva, a módosítás a vadászati hatóság részére biztosítja a vadászterület határvonalának kijelölését a következők szerint:

a) A hatóság a hatályos vadgazdálkodási üzemtervi ciklus utolsó vadászati évének (2016) március 31. napjáig a vadászterület határára vonatkozó ajánlást tesz közzé. Az ajánlás megfogalmazásánál a meglévő vadászterületi határokra és a kialakítandó vadgazdálkodási tájegység határaira is tekintettel van, ugyanakkor figyelembe veszi az adott területen lévő vadállomány élőhelyét is.

b) Az ajánlást a hatóság a hirdetőtábláján, valamint honlapján legalább 30 napra, hirdetmény formájában közzéteszi, egyúttal kezdeményezi minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján történő megjelenését is, amelyet szintén legalább 30 napra közzé kell tenni.

c) Az ajánlásban megjelölt területhatáron belüli földtulajdonosok 2015. május 15-ig módosító javaslatot nyújthatnak be a hatósághoz, amely vagy a vadászterület határaival kapcsolatos ajánlásra vonatkozik, vagy új vadászterület kialakítását is célozhatja.

A módosító javaslatot akkor lehet benyújtani, ha legalább 300 ha egybefüggő vadászterületnek minősülő területre vonatkozik, és a javaslatban szereplő határvonal egyértelműen azonosítható, tartós és nyomon követhető. Nagyon lényeges, hogy a „legalább 300 ha egybefüggő vadászterületnek minősülő terület” legfeljebb 1/3-a más, nem a módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok tulajdonában is lehet.

d) A hatóság a módosító javaslat befogadásáról – amennyiben azt érvényes javaslatnak minősíti – 10 napon belül végzéssel dönt. Amennyiben nem érkezik érvényes módosító javaslat, akkor a hatóság hivatalból megállapítja a vadászterület határát.

e) A tíz évvel ezelőtti tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy az érvényes módosító javaslatok szomszédos vadászterületek átfedésére irányulnak (egymás területére rajzolnak a javaslat készítői). Ebben az esetben a hatóság július 15-ig egyeztetést hív össze a javaslatokat benyújtó földtulajdonosok közös képviselőjének részvételével, az átfedésben lévő területrészre. Ha a felek között születik egyezség, ezt hatósági határozatba foglalja, egyezség hiányában viszont a vadászterület határát hivatalból állapítja meg.

f) A hatóság által a vadászterület határára vonatkozó határozatát közzéteszi, a határozat jogerőre emelkedését követően hívható össze a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének első gyűlése, mely összehívást hirdetmény útján a földtulajdonosok 1/5-e kezdeményezheti.

2. A fenti 1. pontban foglaltakat követően tehát a földtulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok

• a képviselet formájáról, a képviselő személyéről;
• a vadászati jog gyakorlásának módjáról, feltételeiről

dönthetnek a tulajdonukban álló földterület – ideértve a medret is – aránya szerint számított szavazattöbbséggel.

A földtulajdonosi gyűlésen, a vadászterületen belül földtulajdonnal rendelkező bármelyik földtulajdonos vagy hiteles magánokiratban foglalt meghatalmazottja megjelenhet, szavazati jogával élhet. A távollevők helyett tehát – ha nincs érvényes meghatalmazás – sem a jegyző, sem más szavazati jogot nem gyakorolhat.

3. A módosítás megállapítja, hogy a tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy is lehet. Kimondja ugyanakkor, hogy nem lehet képviselő, aki

• büntetett előéletű;
• ilyen tevékenység folytatását kizáró, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
• a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Új rendelkezés továbbá az is, hogy nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy sem, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

4. Lényeges változás, hogy 2017. március 1-jétől kizárólag a Vtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek jogosultak vadászati jogot gyakorolni, és kizárólag haszonbérleti szerződés útján. Megszűnik tehát a jelenlegi azon gyakorlat, hogy a földtulajdonosok jogi személyiség nélküli földtulajdonosi vadászati közösséget alakítva gyakorolhatnak vadászati jogot. Természetesen a földtulajdonosokat a vadászati jog gyakorlásától elzárni nem lehet, azonban amennyiben vadászati tevékenységet kívánnak folytatni, úgy kötelesek olyan szervezetet létrehozni, amelyet a Vtv. 16. § (1) bekezdésében rögzít, és amely szervezetet az illetékes bíróság nyilvántartásba veszi, felette az ügyészség törvényességi jogkört gyakorol.

5. A vadászterületekről érkezett panaszokban visszatérő momentum volt, hogy előfordult, hogy a közös képviselő nem tett eleget évente a földtulajdonosi gyűlés összehívási kötelezettségének, illetve ilyen gyűlés hiányában nem számolt el évente a földtulajdonosoknak a bevételekről. A módosítás értelmében a képviselő évente legalább egy alkalommal össze kell, hogy hívja a gyűlést. Amennyiben e kötelességének nem tesz eleget, úgy a vadászterület összes tulajdonosának tulajdoni hányada arányában számított 1/5-e (20%) kezdeményezheti hirdetmény útján a gyűlés összehívását. A hirdetményt a gyűlést megelőzően, legalább 30 nappal kell közzétenni.

6. A vadászterület minimális nagysága továbbra is 3000 ha maradt.

7. Hatályban maradt a Vtv. 16. § (4) bekezdése, mely szerint a vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a korábbi haszonbérlőt, a törvény alapján, előhaszonbérleti jog illeti meg. Ezt a rendelkezést azonban a módosítás 108. §-a korlátozta azzal, hogy újonnan kialakított vadászterület tulajdonosi közössége a vadászterület kialakítását követő első tulajdonosi gyűlésén dönthet az előhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Miután ez nagyon súlyos döntés, ezért – szemben az egyéb földtulajdonosi gyűléseken hozott határozatokkal, amelyeket a jelenlévők általában egyszerű szótöbbséggel hozhatnak meg – a kizárásról szóló döntéshez a teljes vadászterület földtulajdonosai tulajdonában álló földterület tulajdoni hányada arányában számított szavazattöbbség szükséges. Tehát ez esetben a teljes vadászterületet mint 100%-ot kell figyelembe venni, és a kizárás eldöntéséhez legalább az 50%-ot meghaladó földtulajdonosnak, vagy azok képviselőjének kell a szavazattöbbsége. Amennyiben a tulajdonosi közösség jogszerűen döntött az előhaszonbérleti jog kizárásáról, úgy egyidejűleg dönthetnek az új haszonbérlő személyéről is.

8. A módosítás új fogalomként tartalmazza a tájegységi vadgazdálkodási terv és a tájegységi fővadász meghatározását.

a) A tájegységi vadgazdálkodási terv a törvényben foglalt célok megvalósítását szolgáló, 20 évre szóló, hosszú távú vadgazdálkodási előírás. A minisztérium jóváhagyásával alakítják ki a tájegységeket, ami a megyei beosztáson belül, kisebb területi egységeket jelent – jelenlegi tudomásom szerint az ország területén 52 tájegységet határoznak meg. A törvény a 43. § (1) bekezdésében meghatározza a tájegységi vadgazdálkodási terv pontos tartalmát, amit helyhiány miatt itt nem részletezek. A tájegységi vadgazdálkodási terv mellett fennmarad a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv is. Az üzemtervet és az annak megfelelő szakszerű vadgazdálkodást a vadászati hatóság kérelemre, vagy hivatalból, de legalább 7 évente köteles felülvizsgálni, és szükség esetén dönt az üzemterv módosításáról. A vadászatra jogosult a tájegységi vadgazdálkodási terv hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül kell, hogy elkészítse az üzemtervet, melyet jóváhagyásra be kell nyújtani a hatósághoz. Az éves vadgazdálkodási terv lényegileg hasonló a jelenlegi ilyen tervhez, amelyet a jogosult az üzemterv alapján köteles elkészíteni, és azt legkésőbb a tárgyév február hónapjának 15. napjáig a vadászati hatósághoz benyújtani.

b) A tájegységi fővadász a minisztérium állományában van, a fenntartható és szakszerű vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat lát el. E feladatokat a módosított törvény 93. §-a sorolja fel két csoportra bontva, úgymint szakirányítási és külön szaktanácsadási feladatköröket megjelölve. A szakirányítási feladatkörökben a jogszabály a 93. § (2) bekezdésében 11 feladatot, a szaktanácsadási feladatkörben pedig, a 93. § (3) bekezdésében 7 feladatkört állapít meg. Helyhiány miatt ezeket nem másolom ki a jogszabályból, összesítve azonban az állapítható meg, hogy a tájegységi fővadász feladatai elsősorban ellenőrzési, illetve tanácsadási feladatok a vadászatra jogosultak részére.

9. A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, az üzemterv időtartamára, legfeljebb azonban 2037. február 28-ig lehet megkötni.

10. A haszonbérbeadó joggal rendelkező földtulajdonosok érdekeit és védelmét figyelembe véve, a módosítás előírja, hogy a haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-jéig köteles megfizetni a földtulajdonosi képviselőnek. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő a fizetés elmaradásáról december 31-ig köteles értesíteni a hatóságot, amely ilyenkor felszólítja a jogosultat az előleg megfizetésére. Amennyiben a haszonbérlő mint jogosult az előleget a vadászati év kezdetét megelőző február hónap utolsó napjáig, a felszólítás ellenére sem fizeti meg, a hatóság a nyilvántartásból törli a jogosultat. A 90%-os előleg megfizetését követően, a 10%-os haszonbérletidíj-hátralékot a jogosult április hónap utolsó napjáig köteles megfizetni.

A fentiekben írt rendelkezések kötelezőek, azoktól a haszonbérleti szerződésben eltérni nem lehet.

11. A földtulajdonosok (földhasználók) érdekében szintén új rendelkezés, hogy a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében, elkülönített számlán, pénzügyi alapot (vadkáralap) köteles létrehozni. Ebbe az alapba a vadászati év november 1-jének napjáig köteles az adott vadászati évet megelőző vadászati évben vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget befizetni, és a befizetésének igazolását a hatóság részére november 15-ig megküldeni. Ebből a vadkáralapból a jogosult kizárólag teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított vadkár megtérítése érdekében teljesíthet csak kifizetéseket. A vadkáralapot első alkalommal 2018. november 1-jével kell képezni.

A hatóság a jogosultat törli a nyilvántartásból, ha

a) a vadkáralap törvény szerinti képzését nem igazolja, vagy
b) a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget.

Amennyiben az elkülönített vadkáralap nem fedezi a bekövetkezett és kifizetendő vadkárt, ebben az esetben a vadászatra jogosult a többletkár összegét is köteles megfizetni.

12. A módosított törvény a vadkár megállapításával, annak felmérésével, a földtulajdonosok és a vadászatra jogosult kötelezettségeivel kapcsolatban új, a jelenlegi helyzethez képest kedvezőbb rendelkezéseket állapít meg. Összefoglalóan rögzíthető, hogy a rendelkezések a földtulajdonosok és a vadászatra jogosultak számára olyan együttműködési kötelezettséget írnak elő, ami reményt nyújthat a vadkár mértékének csökkenéséhez. Amennyiben bármelyik fél a törvényben írt kötelezettségét – legyen az akár a másik fél értesítése, akár a kár megelőzésével, csökkentésével kapcsolatos kötelezettségek – nem teljesíti, úgy a bekövetkezett vadkár az ő terhére esik. Itt is hivatkoznék arra, hogy a végrehajtás részletkérdéseit tartalmazó – és jelen cikk megírásakor nem ismert tartalmú – végrehajtási rendelethez remélhetőleg mellékletként csatolva lesz a mező- és erdőgazdasági kár felmérésének protokollja, annak érdekében, hogy a vadkár felmérése az egész ország területén objektív, korrekt eljárási szabályok mellett állapítson meg a valóságnak megfelelő értékeket.

13. A törvény értelmében a vadászatra jogosult vadászterületenként legalább egy hivatásos vadászt köteles alkalmazni. A 4000 hektárt meghaladó vadászterület esetében, minden megkezdett 4000 ha után pedig újabb egy hivatásos vadász alkalmazása kötelező. A hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban és teljes napi munkaidőben kell, hogy végezze. Az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőben, illetve részmunkaidőben a hivatásos vadász a tevékenységét nem végezheti. Ez alól kivétel, hogy a hivatásos vadász tevékenységét elláthatja természetvédelmi őr vagy az erdészeti szakszemélyzet tagja, ha tevékenységük működési területe 80%-ban megegyezik.

A vadászati hatóság köteles a hivatásos vadász nyilvántartásba vételi eljárása során megvizsgálni, hogy az érintett személyi feltételei megfelelnek-e a Vtv. 50. § (2) bekezdésében, az a)-f) pontokban felsoroltaknak, valamint, hogy rendelkezik-e érvényes munkaszerződéssel, illetve a munkáltató által biztosított szolgálati felszereléssel és ruházattal.

A fentiekben megkíséreltem összefoglalni a Vtv. módosításának legfontosabb szempontjait azzal, hogy valamennyi részletkérdésre nem lehetett kitérni helyhiány miatt, illetve meghatározó lesz a minisztérium által elkészítendő végrehajtási rendelet, melynek tervezete sem ismert még jelen tájékoztató megírásakor.

Ez az írás megjelenik a Nimród Vadászújság januári számában is.

Dr. Székely István
az OMVK és az OMVV jogi képviselője