Keressen minket

Mezőgazdaság

Védekezési lehetőségek a parlagfű ellen napraforgó-állományokban

Print Friendly, PDF & Email

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai a legnehezebb. Mivel a napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek. Jó hír, hogy ma már a parlagfű elleni védekezésre egyre hatékonyabb kémiai alternatívák állnak rendelkezésre.

A napraforgó és a parlagfű egyaránt a fészkes virágzatú növények családjába tartozik, a védekezés nehézségei legjobban a napraforgóban jelentkeznek (Kép: Pixabay)

Általános tudnivalók

A napraforgó gyomirtása csak akkor lehet igazán sikeres, ha a gazdálkodó integrált szemlélettel maximálisan kihasználja az agrotechnikai védekezési lehetőségeket is. A kultúrnövény számára a legjobb, a gyomnövényeknek pedig a legrosszabb körülményeket kell biztosítani. A legnagyobb gondossággal kell eljárni a vetésforgó tervezésénél, a tábla megválasztásánál, a talajelőkészítésnél, a tápanyagellátásnál és a fajtaválasztásnál egyaránt.

Napraforgót azonos termőhelyre 5 évnél gyakrabban nem célszerű vetni. A napraforgó legjobb előveteményei a jó gyomelnyomó képességű őszi kalászosok. A kalászos tarlón az aratást követően minél hamarabb el kell végezni a tarlóhántást, ami elősegíti a talajban elfekvő gyommagvak tömeges csírázását. Ezt követően rendszeres tarlóápolással a gyomok elpusztíthatók és ezáltal eredményesen csökkenthető a talaj gyommagkészlete.

A tavaszi talajelőkészítési munkákkal aprómorzsás magágyat, jól elmunkált, egyenletes talajfelszínt kell készíteni, hiszen csak így lehetnek kellően hatékonyak az alapkezelések.

A napraforgó gyomirtásának kritikus időszaka a keléstől számított 4-6 hét, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget, nagyon érzékeny az elgyomosodásra. Ezután a természetes gyomelnyomó képessége, talajárnyékoló hatása olyan erős, hogy a gyomnövények, beleértve a parlagfüvet is, nem képesek versenyezni a napraforgóval. Vagyis a napraforgó állományt legalább a fejlődésének az első 4-6 hetében feltétlenül gyommentesen kell tartani. Minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a napraforgót minél dúsabb levélzettel, minél tovább egészséges állapotban tartsuk. A korai lombvesztés, esetleg szárdőlés – azon túl, hogy önmagában is termésveszteséget okoz – elősegíti a késői felgyomosodást.  A tábla szegélyek gondozására és gyommentesen tartására minden termelőnek törekednie kell.

Mechanikai gyomirtás

A mechanikai gyomirtásnak különösen az ökológiai gazdálkodásban van kiemelt szerepe, valamint száraz tavaszi időjárás esetén a preemergens herbicidek hatásának elmaradása esetén. A gazdák jelentős része a posztemergens gyomirtást követően kultivátoros sorközművelést is végez, ami a gyomirtás hatékonyságát javítja. A napraforgó töltögetése akkor alkalmazható, ha lényeges fenológiai különbség van a parlagfű és a napraforgó között az utóbbi javára. A töltögető eke alkalmazásakor a sorközben lévő parlagfű elpusztul és a sorokban lévőre talajt fordítanak. Ha a gyomnövény nem túl fejlett és legalább 6 cm vastag földréteg kerül rá, akkor elpusztul.

Vetés előtti kémiai gyomirtás

Napraforgóban a vetés előtti bedolgozásos (PPI) technológia visszaszorult, a felhasználható szerek köre leszűkült. A vetés előtti kijuttatás előnye, hogy csapadékban szegény tavaszi időjárási körülmények között is megbízható gyomirtó hatás érhető el. A parlagfű ellen a fluorkloridon hatóanyagú Racer kijutatása javasolt, vetés előtt sekélyen (2-3 cm) bedolgozva a talajba.

Gyomirtás vetés után, kelés előtt

Bőséges bemosó csapadék esetén a jól megválasztott preemergens (vetés után, kelés előtt végzett) technológia önmagában is elegendő lehet egész tenyészidőszakban a parlagfű-mentesség fenntartásához. Preemergensen a parlagfű ellen leghatékonyabb a fluorkloridon hatóanyagú Racer, ezt követi a flumioxazin hatóanyagú Pledge 50 WP és Bridge Extra 50 WP, majd a metobromuron hatóanyagú Proman, Inigo és Soleto, azután pedig a terbutilazin + S-metolaklór hatóanyagokat tartalmazó Gardoprim Plus Gold és Silba, valamint a terbutilazin + petoxamid hatóanyagokat tartalmazó Successor T és Success T készítmények. Preemergensen rendszerint magról kelő kétszikű- és egyszikű irtó spektrumú hatóanyagok tankkombinációjával vagy gyári kombinációjával végezzük a gyomirtást. A preemergensen kijuttatott gyomirtó szerek megfelelő hatékonyságához a kezelést követő 2 héten belül legalább 15-20 mm bemosó csapadék szükséges, ami a hatóanyagokat a gyomnövények csírázási zónájába juttatja.

Állománykezelési lehetőségek

Napjainkban a szárazságra hajló időjárási viszonyaink közepette a gyomirtási technológiák az állománykezelések irányába tolódtak el. Száraz tavaszokon, amikor nem érkezik meg a szükséges bemosó csapadék a vetés után, kelés előtt elvégzett kezelések hatásának kifejtéséhez, a preemergens kezelést kapott napraforgótáblák elgyomosodnak. Ezeken a területeken a parlagfű többnyire tömegesen gyomosít, posztemergens felülkezelés válik szükségessé.

Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibridek piacra kerülése lehetőséget teremtett a hatékonyabb parlagfű elleni posztemergens beavatkozásra. A parlagfűvel fertőzött területeken viszont nem célszerű csak posztemergens technológiát választani. A parlagfű csírázása elhúzódó, a csak posztemergens imidazolinon- vagy tribenuron-metil technológia megfelelő időzítését nagyon megnehezíti, hogy a kezeléskor különböző fenológiában lesz jelen a területen. Ha hosszabb csapadékos időszak miatt túlfejlődik az optimális fenológián a parlagfű, megkésett kezeléskor, 6-8 leveles gyomnövény ellen a várható hatás elmarad. A túlfejlett egyedek nem pusztulnak el, újrahajtanak, pollent szórnak és magot érlelnek. Emellett alapkezelés hiányában az állománykezelést követően jelentős parlagfű utókelés is be szokott következni.

Parlagfűvel fertőzött területen célszerű imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibridet vetni. Preemergens kezelés akkor is szükséges, ha alapvetően a posztemergens kezelés hatékonyságának kiegészítésére szolgál. Legalább parlagfű elleni jelentős mellékhatással bíró, elsősorban magról kelő egyszikű gyomnövények ellen hatékony készítménnyel szükséges preemergens kezelést végezni. A dimetenamid-P hatóanyagú Spectrum, Encarit, Inspector és Radar, vagy a dimetenamid-P + pendimetalin hatóanyagú Wing-P preemergensen kijuttatva talajon keresztüli tartamhatással és az állománykezelés jobb időzíthetőségét segítve járul hozzá a preemergens + posztemergens technológia sikerességéhez.

Parlagfűvel erősen fertőzött területre célszerű a parlagfű elleni leghatékonyabb preemergens gyomirtási technológiák közül választani imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibriddel elvetett táblán. Így, ha megjön a hatékonysághoz szükséges bemosó csapadék, akkor a posztemergens permetezés el is maradhat. Amennyiben az alapkezelés nem kielégítő hatású, akkor az állománykezelést is végre kell hajtani a technológiától függően imazamox vagy tribenuron-metil / tribenuron-metil + tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítményekkel. Sajnos a legjobb hatékonyságú preemergens + posztemergens technológiák nem olcsóak, emiatt a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött területeken csak részben használják.

Az utóbbi években a hagyományos napraforgó hibridek vetésterületi részesedése drasztikusan lecsökkent az országban. A napraforgó területek túlnyomó részén imazamox vagy tribenuron-metil hatóanyagú herbicideknek ellenálló hibrideket termesztenek a gazdálkodók. A toleráns hibrideknél a hibrid – hatóanyag kombinációt nem szabad összekeverni, mert súlyos fitotoxicitás, állománypusztulás következik be! A hagyományos napraforgó hibrideket mindkét hatóanyag (imazamox és tribenuron-metil) erősen károsítja, kiirthatja. A hagyományos hibridekben engedélyezett gyomirtó szerek mindkét toleráns hibrid esetében a kultúrnövény károsodása nélkül alkalmazhatóak.

A kizárólag Express toleráns napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX és Fluence készítmények szik-2 leveles fejlettségű parlagfű ellen hatékonyak, ezért a parlagfű elhúzódó, folyamatos kelése miatt osztott kezeléssel kell kijuttatni azokat 7-14 nap különbséggel.

A kizárólag imidazolinon-ellenálló IMISUN napraforgó hibridekben alkalmazható, széles hatásspektrumú, imazamox hatóanyagú Pulsar 40 SL, Beyond, Cleaner 40 SL, Divine 40 SL, I-Maza 40 SL, Listego, Oklahoma Opti, Passat, Raptor Opti és Win 40 SL szerekkel a hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Újabb technológiák a gyomirtásban

A tribenuron-metil technológia továbbfejlesztésre került és 2019-től használható a tifenszulfuron-metil hatóanyaggal kiegészített Evorelle Express. Az újabb technológia hatékonyabb és kiegyensúlyozottabb védekezési lehetőséget biztosít a parlagfű, a vadkender, a keserűfű fajok, a szerbtövis fajok, és a mezei acat ellen. Parlagfű fertőzés esetén, osztott kezeléskor szik-4 leveles fejlettségnél kell elvégezni az első kezelést, majd újrakelés esetén 7-14 nap múlva ugyancsak szik-4 leveles fejlettségnél a második kezelést. Az Evorelle Express készítménnyel történő kezelés csak a toleranciát megfelelő mértékben hordozó és azt a szélsőségesebb időjárási körülmények között is egyenletesen biztosító hibridek esetében végezhető el. A különböző nemesítőházak Express toleráns napraforgófajtáinak szulfonilurea-tolerancia szintje eltérő lehet, emiatt a továbbfejlesztett technológia nem minden Express toleráns napraforgó hibridben alkalmazható. Néhány fajtánál súlyos károsodást okozhat. A felhasználás előtt feltétlenül ki kell kérni a gyártó cég véleményét.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztésre került és 2017-től már nagy területen használják a gazdálkodók az újabb technológiát is. Az újabban kifejlesztett, CLHA Plus gént tartalmazó, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot biztosító napraforgóhibrideket Clearfield Plus-nak nevezzük. A megnövekedett imidazolinon-ellenállóságnak köszönhetően a Clearfield Plus napraforgóhibridek gyomirtására alkalmazhatóak az imazamox hatóanyagú Pulsar Plus, Listego Plus és Relay készítmények, amelyek az új adjuváns rendszerük révén mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomnövények esetében jelentősen fokozzák a gyomirtó hatást. Jobban tapadnak a gyomnövények leveléhez és gyorsabban törik át azok viaszrétegét. Ebből fakadóan rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódik fel a gyomnövényekbe, így a viaszos, a szőrös levelű, és a nehezen irtható gyomok, például libatopfélék, parlagfű, egyszikűek és mezei acat elleni hatékonyság jelentősen javul. A Pulsar Plus, Listego Plus és Relay gyomirtó szereket az engedélyokiratban foglaltak alapján csak CLHA Plus gént tartalmazó napraforgóban (Clearfield Plus, CL Plus, CLP) szabad kijuttatni. Az eredeti, IMISUN génre alapozott Clearfield napraforgóhibrideket erősen károsítják, azok gyomirtására nem alkalmazhatóak! A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni a megfelelő hatékonyság érdekében. A herbicidrezisztens napraforgóhibridek betakarítási, pergési veszteségéből adódó árvakelése, gyomosítása a következő kultúrában mindezidáig problémát jelentett. Az új technológia ebben is előrelépést jelent, mivel a Clearfield Plus hibridek árvakelése szulfonil-karbamidokkal a hagyományos napraforgóhoz hasonló hatékonysággal irtható.

Az imidazolinon technológia továbbfejlesztését jelenti és az imazamox hatóanyagon kívül adalékanyagot is tartalmaz a 2021 elején engedélyezett Listego Pro is, amely ugyancsak CLHA Plus gént tartalmazó, Clearfield Plus napraforgóhibridekben juttatható ki. A hatékony védekezés feltétele, hogy a kezelést a parlagfű legfeljebb 4 leveles állapotáig el kell végezni, mert a megkésett kijuttatás fejlettebb parlagfű ellen nem biztosít megfelelő védelmet.

Szükséghelyzeti engedéllyel használható, újabb hatékony védekezési lehetőség

2019-től már a 6-8 leveles, vagy még fejlettebb parlagfű ellen is van hatékony beavatkozási lehetőség napraforgóban. Szükséghelyzeti engedéllyel 2021-ben is alkalmazható lesz a halauxifen-metil hatóanyagú Viballa, a napraforgó 6 leveles fejlettségétől a vegetatív növekedési stádium végéig (csillagbimbós állapot elérése előtt) 1,0 l/ha-os dózisban 200-300 l/ha permetlémennyiséggel, földi géppel kijuttatva. Hagyományos és herbicid toleráns napraforgó hibridekben egyaránt alkalmazható. A rendkívül alacsony, 3 g/ha-os hatóanyag dózis révén széles hatásspektrumra nem számíthatunk, speciális gyomproblémák kezelésére, az alap gyomirtási technológiák kiegészítésére alkalmas a készítmény. Levélen keresztül fejti ki hatását, ezért a kijuttatását arra az időpontra kell időzíteni, amikor a parlagfű teljes mértékben befejezte a csírázást. Mindazonáltal nem lehet cél a megkésett védekezés, mert a nagymértékű gyomosodás erősen csökkenti a termést és a kultúrnövény gyomnövényeket árnyékoló hatása miatt csökken a hatékonyság. A készítmény kijuttatására optimális időpont a parlagfű 6-8 leveles fejlettsége, de a parlagfű 30 cm-es nagyságáig hatékonyan alkalmazható a túlfejlett gyomnövény elleni védekezésre. A Viballa hatékonyan irtja a fehér libatopot és a selyemmályvát is. A készítmény egy vegetációs időszakban csak egy alkalommal használható! A Viballa készítményt önmagában kell kijuttatni, más növényvédő szerrel (rovarölő szer, gombaölő szer, gyomirtó szer), lombtrágyával és nedvesítő szerrel nem keverhető. Más gyomirtó szerek használata után legkorábban 7-10 nap múlva alkalmazható.

A Viballa kezelést követően néhány napig a napraforgó növények egy részén enyhe átmeneti fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek a szár enyhe görbülete, csavarodása („S” alak), a levélnyél megnyúlása, enyhe hajlása, deformációja és a leveleken sárga pöttyösödés, hólyagosodás formájában.  Ezek a tünetek átmenetiek és nem okoznak termésveszteséget. Kedvezőtlen környezeti feltételek (szárazság, tartós vízborítás, alacsony hőmérséklet, tápanyaghiány, fizikai sérülés, jégeső, vihar) és kórokozók, kártevők okozta károsodás esetén a kezelt napraforgó kultúrán erősebb és tartósabb tünetek jelenhetnek meg. A tartósan stressz alatt levő (fenti okok miatt) kultúrnövény kezelése nem javasolt!

Plusz egy hasznos tanács

Azokon a területeken, ahol várhatóan nagyon erős lesz a parlagfű fertőzés, ott ne termesszünk napraforgót, hanem kukoricát vagy kalászost. Ezekben a kultúrákban a parlagfű messze nem okoz olyan gondot, mint a napraforgóban, számtalan lehetőség nyílik az elpusztítására.

 

Napraforgóban a parlagfű ellen nagyon jó és jó hatékonyságú gyomirtó szerek:

Forrás: Nébih

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom