Kétségtelen tény, hogy egy-egy szépen ápolt, karbantartott, szerkezetében is megóvott fegyver – értéket képvisel. Ehhez azonban gondos használat után, gondos ápolás és gondos tárolás is szükséges. A fegyverek szerkezeti részei ma már bonyolultak, sok alkatrészből állnak. Ahhoz, hogy ezek a finom beállítású mechanikus szerkezetek hosszú időn át megőrizzék eredeti funkciójukat, rendszeres és szakszerű karbantartást követelnek meg. Még tartós használat mellett is megőrizhetjük fegyvereinket, ehhez azonban a különféle hatásokat tompítanunk, csökkentenünk kell. Most, Tibori Ádámmal, a budapesti FROMMER Fegyverbolt fegyverművesével, fegyvermesterével beszélgettünk, aki a különféle rendvédelmi szervek szolgálati, sport- és versenyfegyverei mellett, a sportvadászok és a hivatásos vadászok fegyvereit is napi szinten javítja, ápolja és időszakos konzerváló karbantartásokat is végez. Tapasztalatai, történetei már-már kimeríthetetlenek. Műhelyébe látogattunk el, hogy a sörétes puskák konzerválásáról beszélgessünk, ugyanis augusztusig, az apróvad vadászati idényéig, fegyvereink a páncélszekrényekbe kerülnek.

Mikor bekerül hozzád egy fegyver, mit árul el a használójáról, a vadászról?

Mikor először megpillantom az üzletbe behozott fegyvert, már látszik mennyire ápolja, mennyire tartja karban a tulajdonosa. A műhely nagyon szerencsés, mert közvetlenül az eladó térből nyílik és ahogy előkerülnek a tokokból a fegyverek, rögtön tudjuk mi történt vele – a kollégák is látják. A sokszor 10, 20, de gyakran a 30 éves fegyverek szerkezetében különféle problémák léphetnek fel. Leginkább a szolgálati fegyverek, a mindennapos vadőr puskák kopottak. Minden egyes fegyvernél lehet látni, hogy hol fogják meg, majd azonnal látszik az is, hogy szakszerűtlenül bontották-e meg? Ez legtöbbször a csavarfejeken mutatkozik meg. Lehetnek sérültek, de azt is látom, hogy már nem a gyári állásban forgatták vissza. Sok esetben látszódnak a feszgetések, ami nyomokat hagy a tuson és a fémrészeken is. Ezekkel a sérülésekkel már nem sokat lehet tenni. A német fegyverekre jellemző, hogy a csavarok „spulban”, azaz a csavarfejek hornyai egymásba futnak-e? A németek nagyon adnak erre, különösen az egymást rögzítő dupla csavarok esetén. A bontáshoz speciális, kifejezetten erre a célra gyártott csavarhúzókat használok a műhelyben. Az otthoni csavarhúzók általában vastagok, így borítékolható a roncsolás. A fegyveren látszódnak a friss és a régi sérülések. Nem igazán örülünk az otthoni szereléseknek. A napokban volt éppen a kezemben egy sörétes fegyver, ami tökéletesen működött, de megbontották és az összeszerelésnél kihagytak egy anyacsavart, ami miatt a rugóvezető pálca meggörbült. Az történt, hogy a rugó ezt követően nem állt meg a biztonsági állásban és a baszkülből már összecsukáskor kinyomódott az ütőszeg. Csukáskor és nyitáskor nehezen működött. Addig erőltették, míg az ütőszeg vége eltört. Más hiba esetén is előfordulhat ez a jelenség. Ügyeljünk arra és figyeljük meg az ellőtt hüvelyeket: amennyiben azon karcok jelennek meg, az elsütő szerkezetben hibák léphettek fel!

Milyen állapotban szokott lenni egy sörétes fegyver, amit a „tegnap még működött” felkiáltással adnak le javításra?

Általában a belső szerkezet jut el arra a pontra, hogy egyszer csak nem működik. Persze ez legtöbb esetben a vadászatokon derül ki. A korrózió pusztít akkor is, ha nem látjuk, mert a pára lecsapódik. Bejut a belső szerkezetig, a fa-, valamint a fémrészek találkozásánál. Olyan rozsdásodást okoz, hogy először a működését nehezíti meg – erre figyeljünk, ezek már olyan jelek, amelyek árulkodnak nekünk. A sorrendváltók esetében sajnos hamarabb kezdődnek a hibák. Bár ezek nagyon jó szerkezetek, de bonyolultabbá teszik az eszközeinket, ami nagyobb figyelmet igényel tőlünk. A másik eset, hogy a nagyon régi fegyverek esetében a kenőanyag kikeményedik és megakadályozza a szerkezetek, különösen a sütés működését. A napokban bontottam egy hagyatékból bekerült fegyvert. Egyik ügyfelünk, a nagypapája fegyverét hozta be egy átnézésre s a régen használt fegyver belsejében még penészt is találtunk, miközben egy ragyogó esztétikai állapotban lévő fegyver feküdt a munkapadon. A legrosszabb az, amikor kezdő vadászok vesznek, külsőre valóban nagyon megkímélt állapotú, fegyvert, de mikor behozzák, hogy vizsgáljuk át, akkor derül ki, hogy sosem volt még a szerkezete megbontva. Legutóbb az alkatrészek annyira rozsdásak voltak, hogy az olcsón vett fegyver ára sajnos megemelkedett. A mechanikus szerkezeteknek szükséges a kenés. Régen olajokat, különféle zsírokat használtak. Most, a gyártó már nem látja el a belső szerkezeteket, hiszen nem tudja, hogy milyen körülmények között fogják használni. Nem mindegy, hogy egy poros, száraz megyébe kerül, mint mondjuk a Kiskunságba vagy éppen egy olyan helyre, ahol nyáron is gumicsizmát kell húzni, mert annyira párás, csapadékos a terület. Ezért ezeket meg szoktuk beszélni és az új fegyvereket már ezek szerint adjuk át. Rengeteg megoldás létezik. Ezeket az igényeket a magyarországi körülményekhez igazítjuk s mivel számos fegyvermárka gyári műhelye is vagyunk, ezért olyan anyagokhoz, mi több tapasztalatokhoz, is hozzájutunk, ami a fegyverek élettartamát is jelentősen megnövelheti. Arról meg nem kell beszélni, hogy aki külföldre utazik, bizonyosan nem szeretné, ha éppen egy hegyi vadászat közben mondana csütörtököt a fegyvere.

Milyen kirívó vagy extrém esettel találkoztál?

Ma is eszembe jut egy sörétes, ismétlő fegyver, amit úgy hoztak be a műhelybe, hogy nem tudták, hogy a benne lévő lőszert elsütötték-e vagy sem? Már láttuk, amikor behozták az üzletbe, hogy valami baj lehet, mert egyrészt úgy tartották még a tokban is, másrészt látszott az ügyfélen is, hogy komoly problémával érkeztek. A fegyveren sajnos kívülről is látszott, hogy rozsdás, majd kiderült, hogy megáztak vele, az eső után le sem törölték, arról ne is beszéljünk, hogy a belső szerkezetek milyen állapotba kerültek a víz hatására! A töltényűrbe beleszorult lőszerről kiderült, hogy csak egy hüvely. Sajnos, a rendszeres karbantartás hiánya miatt elő-előfordul egy-egy beszorult hüvely, de ezeket a hibákat alapvetően megelőzhetjük.

Mit okoz a lakat- és zárszerkezetben egy-két évtized?

Általában az ütőszegházban kezdődnek a problémák. Vagy nem tud már ráütni a gyutacsra vagy pedig kint ragadnak az évtizedes a lerakódások, a szennyeződések miatt. Egyszerűen nem tud mozogni és ekkor törik el az ütőszeg. A másik eset, hogy az ütőszeg nekicsapódik a tűzfalnak és ekkor eltörik, de az üres „csattogtatások” miatt, az ütőszeg határoló stiftje, ez a két kemény alkatrész egymásnak csapódik és valamelyik mindig gyengébb. Alapvetően annyit kopik, annyit zömül, hogy becsúszik és kint marad vagy eltörik az ütőszeg. A hiba úgy jelentkezik, hogy vagy nem lehet megtörni a puskát, vagy nem tudom összecsukni. A javítások során persze ez kiderül és a fix tűzfalas fegyverek esetében 99%-ban nincs lehetőség a javításra. Fődarab csere következik. Persze ez nem éri meg senkinek, hiszen egy komplett szerkezetet kell kicserélni. Az új fegyverek esetében már ide, cserélhető alkatrészeket terveztek. Ha valamiért, akkor ezek a hibák miatt, javaslom mindenkinek a puffer használatát. A másik ok, hogy így véletlenül sem marad, akár hónapokig megfeszítve – a rugó. Az új pufferek esetében már van egy-egy kis pamacs is, így a hosszú időre eltett fegyverek töltényűrjét olajfilmen tarthatjuk.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Igaz-e, hogy egy-egy fegyvermárka könnyebben viseli az időjárás viszontagságait?

Tény és való, hogy egyes régebbi fegyvereket túlméreteztek, vagy akarva, akaratlan olyan ötvözeteket használtak, hogy úgy gondoljuk, jobban bírja, vagy bírhatja. Talán kijelenthetjük, hogy esetleg jobban is bírták a külső környezeti hatásokat – persze egy darabig. Azonban a sörétes fegyverek kapcsán mindenki tudja, hogy a társasvadászatokon a szállítójárműveken szoktak történni amolyan „koccanások”. Vagy mi koppantjuk le a puskánkat, vagy más üti hozzá a mienkhez. Sajnos ezek a beverődések meglátszanak a cső tükrös belsejében s ezek a csődudorok miatt ma már a műszaki vizsgákon nem engedik át a fegyvereket. Sokszor sérül a csőventilláció, ami nagyon hasznos műszaki megoldás. Egyébként a szellőzőnyílásokon fokozottabban bejut a pára is és ahogy illeszkedik a csőfalra, sokszor menthetetlen korrózióval találkozunk. A mai konstrukciók, megoldások bonyolultabbak, ezért nagyobb figyelmet igényelnek. Megjelentek az egybillentyűs fegyverek, amelyek nagyon kényelmesek, de ezekkel kötelezettségünk is fokozottabb. Ápoljuk, mert ha elszeretnénk adni, akkor a fegyvereink piacosak maradhatnak.

Milyen zsírokat, olajokat használtok egy-egy konzerválás során?

Amikor behoznak hozzánk egy fegyvert időszaki karbantartásra, átnézésre, mindig az a kérdésünk, hogy mit szeretne vele és mennyit jár vadászni? A sörétes fegyverek, nagyon sok esetben, hónapokig a szekrénybe kerülnek, így az idény végén különösen. Mindenkinek van kedvenc puskája, miközben a másik fegyvere lehet elő sem kerül a szezonban. Azokat a fegyvereket, amelyeket tudjuk, hogy akár hónapokig nem használnak, speciális, sűrű, viszkózus anyagokkal konzerváljuk. A gyári zsírok elérhetők a FROMMER-ben és speciális, gyantatartalmú anyagokkal is dolgozunk. Ám aki ilyen konzerváló anyagokat kér, azoknak felhívjuk, a figyelmét, hogy használat előtt ki kell húzni a csövet, mert a ráégett gyantát nagyon nehezen tudjuk később kipucolni. Szóval, „majd az első lövés kiviszi” felkiáltás, ha úgy vesszük, nem célravezető.

A műhelybe behozott fegyvereket teljesen szétszedem. Egy speciális tisztító és ápoló CLP típusú olajjal tisztítom és ápolom le. Sokszor a régi fegyverek esetében először a kikeményedett öreg kenőanyagot kell, gyakorlatilag leoldani. A belső szerkezetek, a csőkampók, a fődarabok találkozásánál egy teflonzsírt alkalmazunk a FROMMER-ben. Ez a fehér változata ennek a kenőanyagnak, mert alapvetően szürke szokott lenni. Ezek az zsírok, olajok nem tesznek kárt az agyazásban, de a farészeket inkább egy gyári teafaolajjal húzom át. Ahhoz, hogy elérjük a legjobb hatását, 24 óra szikkadást javaslok. Kicsit színezi és egyben pácolja is a tust. Másrészt impregnálja és a kisebb karcokat is eltünteti. A FROMMER több fegyver esetében gyári műhely is, így megkapjuk a gyári tisztító és konzerváló anyagokat. Ez azért fontos, mert a fegyverek agyazásaira is tudunk ügyelni. Ezek a kenőanyagok nem támadják meg a műanyag tusokat sem, amelyek persze jobban bírják a tartós használatot. Szoktam javasolni, hogy ezeket is érdemes speciális folyadékokkal áthúzni. A hosszú tárolás miatt még érdemes arra is ügyelni, hogy a speciális tusagumik eldeformálódhatnak, amelyek az idővel még el is öregszenek. Egy jól elcsomagolt fegyverrel is szükséges az idény előtt foglalkozni, de lényegesen kevesebb problémával fogunk találkozni, ha most gondosan elcsomagoljuk.

Szóba került az eső, a víz. Feltétlenül szükséges megbontani egy esős vadászat után?

Nagyon röviden: igen. Ennek kell a legelső feladatunknak lenni. Gyakorlatból tudom, mert egyszer egy patakon mentem át és megcsúsztam. Sajnos a fegyverem is megmerült. Elég volt hozzá két nap, hogy belső alkatrészeken megjelenjen a felületi rozsda, amelyet, ha nem kezelünk, kigödrösödik. Tudomásul kell venni, hogy a jó minőségű acél, sajnos rozsdásodik. Az ötvözetekkel ezt a problémát megoldották, de azzal a minőség is romlott. Sajnos ezzel együtt kell élnünk, de ha rendszeresen ápoljuk a fegyvereinket, ezektől a problémáktól megóvhatjuk magunkat és a fegyvereinket is.

Összegezve: milyen gyakran javaslod a teljes szerkezeti tisztítást, olajozást?

Azoknál a vadászoknál, akik nagy igénybevételnek teszik ki a fegyvereket, akik sportlövők, hivatásos vadászok, nekik érdemes kéthavonta a belső részeket is leápolni. A sportlövők általában megoldják, hiszen egy-egy versenyen nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy hanyagság miatt késik a leadott lövés vagy el sem sül a fegyverük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vadőrök szépen megtakarítják, de egy-egy műszaki hiba esetén kiderül, hogy a szerkezeti részek élettartama megrövidült. Aki ezt megtapasztalja, később már erre is ügyel. A javítás során mindig megmutatjuk, fényképeket készítünk, hogy mi is történt. Amikor meglátom, hogy a kenőanyag megkövült és a kosz a kenőanyaggal gyakorlatilag polírozó pasztaként csiszolja az apró alkatrészeket, sok esetben már prognosztizálható a következő műszaki hiba.

A sportvadászok esetében, akik hat, akár nyolc hónapra is elcsomagolják a fegyvereiket, egy komplett, teljes körű karbantartást javaslok. Az idény után lerakodó szennyeződéseket eltávolítom. Ekkor kiderül a szerkezeti részek állapota is. Amennyiben igénylik, akkor cserélem az alkatrészeket. Ha kopott és még működik, akkor is jelezzük, hiszen gyakorlatból tudjuk, hogy mennyi „ideje” lesz még a hibáig. Általánosságban elmondhatom, hogy az ilyen karbantartásra behozott fegyvereket, a vadászok nagyon szeretik, ragaszkodnak hozzájuk. Vagy családi örökség vagy régen vágyott, kedvenc fegyverek ezek és mindenki úgy gondolja, hogy nyugodtan teszi le, hiszen ősszel biztonsággal vihetjük majd vadászni.

A másik és egyáltalán nem elhanyagolható tény az sem, hogy ezek a tartós használati eszközök, ezekkel a karbantartásokkal, értéküket megőrzik. Mindenki látja, hogy egy-egy régi fegyver ára, hogy emelkedik évről évre. Az új fegyvereink, ha vigyázunk rájuk, éppen úgy relikviák is lehetnek. Ez csak rajtunk múlik.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Fotó: Tibor Ádám – FROMMER Fegyverbolt