Vadászat
Visszanéző (1937): Vélemények a nádifarkasról
Nusszer Lajos iskolafelügyelö nádifarkast lőtt 1937-ben.
A nádifarkas problémája, mely a zoológusoknak régóta nem csekély fejtörést okozott, látszólag a megoldáshoz közeledik. Nusszer Lajos iskolafelügyelő egész szokatlan külsejű állatot lőtt, melynek fényképét Kittenberger Kálmánnak, a Nimród cimű vadászujság szerkesztőjének és tulajdonosának elküldte.
A szerencsés vadász azt hitte, hogy kutyának és rókának összeházasodásából származó korcs. Jelen sorok írója a fénykép megtekintése után csakis elvadult kóborkutyára gondolt. Egyike azoknak a meghatározhatatlan fajú és származású keverékeknek. mely külsejét leginkább valamely közeli vagy távoli ősből eredő farkaskutyavér átütő erejének köszönheti.
Kittenbergemek hosszú gyakorlat és az összehasonlító zoológia iránti természetes hajlandósága által tökéletesített éleslátása ebben az állatban a sakált ismerte fel.
A sakál ugyanis a Földközi-tenger déli és keleli partvidékének, Afrikának és az ázsiai kontinenshez tartozó délvidéknek a lakója. Szórványosan a Balkán félszigeten is található, Magyarországon való előfordulása pedig csak igen szórványos, időbelileg több évtized által elválasztott esetekből volt megállapítható. Az állat rendkívüli nagysága és súlya, nevezetesen 130 cm (orrhegytő! farka hegyéig mérve) és 13 kg, olyan tények, melyek Kittenberger állításának látszólag homlokegyenest ellentmondanak. Jelen sorók írója is Kis-Ázsiában számos sakálbőrt látott, melynek a fenti módon mért hossza, alig haladta túl a 100 cm-t.
Éhik Gyula professzornak annál meglepőbb a megállapítása, aki főleg a beküldött koponyának a múzeumbeli sakálkoponyákkal való összehasonlítása alapján, a Nusszer-féle állatnak sakálmivoltát, minden kétséget kizáró határozottsággal állapította meg.
Igen természetes, hogy a Nusszer-féle sakál, a jelenleg Ázsiában és Afrikában nagy mennyiségben élővel, nem teljesen azonos.
Valószínűleg annak egy nagyobb és testesebb vállfaja, mely valamikor a magyar Alföld nádasaiban „nádi farkas” néven élt. Ha Nusszer példáját többen követhetnék, úgy a kérdés végleges megoldása valószínűleg nem késne sokáig. A magyar zoológia tudomány érdekében a fent nevezett szerencsés vadászon és lelkiismeretes gyűjtőn kívül, Kittenberger és Éhik mindenesetre igen elismerésre méltó munkát végeztek
Dr. Éhik Gyula előadása a tyukodi sakálról
Lapunk munkatársa: dr. Éhik Gyula egyetemi m. tanár június 4-én, pénteken mutatta be a Kir. Magy. Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának ülésén, tudományos körök előtt, a tyukodi sakált. Éhik tanár előadásának lényegét a következőkben foglalhatjuk össze. Oly felfedezés, melynek megállapítása rendkívül nagy nehézségekbe ütközött, ha az ember tekintetbe veszi azt, hogy igen sok körülmény annak a valószínűségét kétségessé teszi, vagy pedig a kérdéses állat sakálmivoltának homlokegyenest ellentmondani látszik.
A tyukodi sakál eltér a törzsfajtól, annál nagyobb, koponyája nagyobb és szélesebb, s így nem lehet délről hozzánk vetődött, kóbor állat, hanem egy, már a helyi viszonyokhoz módosult új alfaj. A sakál eddig könnyen elkerülhette a szakemberek és a vadászok figyelmét, mert rendkívül hasonlít egy elvadult, kisebb termetű farkaskutyához. Szinezetében feltűnő az oldalak és a végtagok élénk rókavörös szine, valamint a torok és a has hófehér volta. Farka rövid, bozontos és vége tompán lecsapott. Kérjük olvasóinkat, hogy minden ehhez hasonló elejtett állatnak a bundáját és az egész csontvázát (penis csontot is!), mielőtt eldobnák, megvizsgálás céljából küldjék be a Magyar Nemzeti Múzeum állattárába (Budapest, VIII., Baross-u. 13.).
Éhik tanár a magyar sakált a nádifarkassal tartja azonosnak. Ezt a feltevést bizonyítják:
1. Az ötömösi Geréby György birtokában lévő, nádi- farkas-vadászatot ábrázoló kép, amelyen a nádifarkas rövid és tompafarkú és éppoly kicsi állat, mint a sakál.
2. A sakálról a régi magyar irodalom is megemlékszik a farkassal kapcsolatban. A régi, legendás szakállas farkas, még régebben szakállos-farkas név Pethe szerint (1815) eredetileg sakálos-farkas név volt, s így a sakált jelentette.
3. A nádifarkas név akkor bukkan fel az irodalomban, amikor a szakállos-farkas név legendás jelentőségűvé változik.
4. A tyukodi sakál külön alfaji volta is arra utal, hogy ez az állat régi tagja faunánknak, s minthogy sakál néven sohasem szerepel az irodalomban, csak a nádi-, réti-, sakálos-farkassal lehet azonos.
Végül az előadó felhívta a figyelmet arra is, hogy a régi vadászati irodalomban olyan farkasvadászat-leírást is olvashatunk, amelyben szereplő farkasok, nyilvánvalóan csak sakálok lehettek (Vadász- és Versenylap, 1878. január 16.). Ez azt bizonyítja, hogy a sakált, mint ilyent nem ismerték, kisebb termetű farkasnak nézték. Helyenként ezt a kisebb termetű <<farkast>>> nevezték nádi- vagy rétifarkasnak. Azonban nádasainkban a nagyobb termetű közönséges farkas (Canis lupus) is élt. Aki vadászatai közben csak ezekkel találkozott, az a nádifarkast csak nádasban élő farkasnak vèlte, a tapasztalatai alapján kisebb termetűnek nézték. Helyenként ezt a kisebb termetű <<farkast>>> nevezték nádi- vagy rétifarkasnak. Azonban nádasainkban a nagyobb termetű közönséges farkas (Canis lupus) is élt. Aki vadászatai közben csak ezekkel találkozott, az a nádifarkast csak nádasban élő farkasn vélte, s tapasztalatai alapján a kisebb terme nádifarkast mesének tartotta. Aki nádifarkas (sakált) lőtt, az akár megesküdött a nádifarkas kisebb voltára. Ez adott okot állandó vitára az irodalomban s ez tette lehetetlenné a nádifarkas pontos meghatározását pusztán az irodalmi adatok alapján.
Forrás: Magyarság, 1937. április (18. évfolyam, 72-97. szám) 1937-04-04/75. szám, Nimród, 1937 (25. évfolyam, 1-36. szám) 1937-06-20/18. szám,
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31