Mezőgazdaság
Rekordösszegű kifizetésre készül a kormány idén a mezőgazdaságban
Rekordszámú kifizetésre készül az Agrárminisztérium
Az év második felében készül el az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend és az első pályázati lehetőségek 2023 végén, illetve 2024 elején várhatóak. Az idei esztendőben minden nehézség ellenére rekordszámú kifizetésre készül az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott beruházási projektekhez kapcsolódóan – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára emlékeztetett: az elmúlt két évben 1300 milliárd forint támogatás kaptak a mezőgazdasági beruházások, idén további 350 milliárd támogatás kifizetését tervezi a kormány. A 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-től soha nem látott mértékű, 80%-os nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni az agráriumban. Ennek köszönhetően a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-2022-es években 1.500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg új pályázati felhívásokat az Agrárminisztérium, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programjának tekinthető.
Feldman Zsolt elmondta, ennek keretében a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat támogató felhívások kapcsán közel 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint támogatásban 2021 óta. 2023-ban is még százmilliárdos nagyságrendben születnek újabb támogató döntések fejlesztési projektekhez, amelyek esetében a kedvezményezettek fenntartották megvalósítási szándékukat. Mivel a korábban megkezdett fejlesztéseknek a megvalósítása jelentős részben most is zajlik, még a jelenlegi nehézségek mellett is legalább 350 milliárd forint beruházásokhoz kapcsolódó kifizetést prognosztizálunk a 2023-as esztendőben az összes, kifizetésre váró 750 milliárd forintnyi vidékfejlesztési támogatásból. Ilyen mértékű beruházási forráskihelyezés egy éven belül e célra még soha nem történt – jelezte az államtitkár.
Feldman Zsolt szerint a következő hónapokban az Agrárminisztérium – összhangban az ágazat szereplőinek igényeivel és tekintettel a rekordszámú jelenlegi támogatott fejlesztésre – nem tervez új beruházási felhívásokat megjelentetni. Az új vidékfejlesztési pályázati felhívások kapcsán a menetrend 2023. év második felében készül el, az első pályázati lehetőségek az idei év végén, illetve 2024 elején várhatóak. Mindez igazodik az év második felére várhatóan kedvezőbbé váló finanszírozási környezet újranyíló lehetőségeihez, ami erősíteni fogja az új mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások megvalósítási szándékát és lehetővé teszi az ezekre szánt 1500 milliárd forintnyi fejlesztési forrás optimális felhasználását.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le vietnámi nyomozók egy összehangolt akcióban.
Vietnám legnagyobb városában 500 élő és 80 fagyasztott házi macskát találtak meg és foglaltak le nyomozók egy összehangolt akcióban, amelyet három napon át tartó, hajnali megfigyelések után rendeltek el. A bűnbanda vendéglátóhelyek számára fogott be cicusokat.

Fotó: Rendőrség
A 102 millió lelkes délkelet-ázsiai országban a hiedelem szerint a macska, illetve ahogy előszeretettel nevezik, a kis tigris húsának fogyasztása szerencsét hoz, és erősíti az immunrendszert. Ez a fő ok arra, hogy jelenleg is sok vendéglő étlapján szerepel, de arra is, hogy a Vietnámi Szocialista Köztársaság törvényhozói figyelmen kívül hagyják az állatvédő szervezetek tiltakozását. A szabályozás alapján a vendéglátóhelyek csak olyan vágóhídról vehetnek feldolgozásra előkészített cicát, amelyek számlákkal igazolják, az állatokat engedéllyel rendelkező tenyészetektől vásárolták. Mivel azonban a babonás emberek többsége az olyan kifőzdéket keresi, ahol a kis tigrises pholeves olcsó, a feketepiac virágzik.

Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök hiába záratnak be olyan kifőzdéket, amelyek nem tudják igazolni a mélyhűtőjükben lévő macskahús eredetét, a helyükön újak nyílnak. A közelmúltban azonban olyan sok bejelentés érkezett a rendőrségre eltűnt, illetve feltételezhetően ellopott macskákról, hogy Ho Si Minh-város kapitányságán külön nyomozócsoport alakult, és három hajnalon át tartó megfigyeléseket követően egy parkolóban lecsaptak egy bűnbandára. Kilenc személyt vettek őrizetbe, a lefoglalt furgonokban pedig 400 élő és 80 fagyasztott cirmost találtak. Előbbiek ketrecekben, utóbbiak hűtőládákban voltak. Más helyszíneken további száz élő macskára leltek, melyek mind ehhez a bűnözői körhöz köthetők.
A rendőrség közleményéből kiderült, a banda három évvel ezelőtt specializálódott házi macskákra. Ho Si Minh-város területén és annak vonzáskörzetében járták a lakónegyedeket, ahol hajnalban csalis csapdákkal fogták be a vadászórára induló cicusokat. Az ügy további érintettjeiről és a hálózat teljes tevékenységéről még nem tájékoztatták a közvéleményt; elsődleges céljuk a lakosság megnyugtatása volt. A Humane World for Animals állatvédő szervezet arról számolt be, hogy az 500, rendőrség által lefoglalt és gondjaikra bízott macskából 40 már visszakerült a gazdájához. A többit menhelyeken helyezték el, és keresik tulajdonosaikat.

Fotó: Rendőrség
Ez a számunkra rendhagyó hír a vietnámi rendőrség javaslata miatt is emlékezetesnek mondható. A hatóság ugyanis azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy éjjelre vagy zárják el házi kedvenceiket, vagy gondoskodjanak róla, hogy ne tudjanak kiosonni az utcára, és szereljenek fel biztonsági kamerákat!
Forrás: SZ. Z. J. – Rendőrség
FOTÓ: HO SI MINH-VÁROS RENDŐRSÉGE
Mezőgazdaság
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
A fokozott tűzkockázatot mérlegelve új tilalmat rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével.
A tartós csapadékhiány és az országot sújtó kánikulai időjárás okozta fokozott tűzkockázatot mérlegelve, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának egyetértésével, 2026. június 25-től az ország egész területén tűzgyújtási tilalmat rendel el.

A kánikula és az elhúzódó csapadékhiány következtében mostanra az ország egész területén kiszáradt a biomassza az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken. Az extrém száraz biomassza miatt gyors tűzterjedés alakul ki, már kisebb szél esetén is, ezért megnő a keletkező tüzek intenzitása, amik akár 15-30 méteres lángmagasságú koronatűzzé is fejlődhetnek.
Az elkövetkező időszakban sem várható elegendő mennyiségű csapadék. A helyenként esetlegesen előforduló kis mértékű esőzés nem jelent változást a fokozott tűzkockázatban. A kis mennyiségű eső ugyanis az erdőkben le sem ér a felszínre, nyílt területen pedig a szél és napsütés néhány óra alatt felszárítja. A helyenként erősödő szél ráadásul tovább növeli a biomassza kiszáradását és a keletkező tüzek terjedési sebességét.
Mindezek figyelembevételével a hatóság június 25-től tűzgyújtási tilalmat rendel el Magyarország teljes területén.
A tűzgyújtási tilalom ideje alatt tilos tüzet gyújtani:
- belterületi és külterületi erdőkben és azok 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokon
- fásításokban és azok 200 méteres körzetében külterületi ingatlanokon
A tilalom a kijelölt tűzrakóhelyekre is vonatkozik. Fásításnak minősül külterületen minden erdei fafajjal, faállománnyal borított terület, így a tilalom gyakorlatilag azt jelenti, hogy külterületi ingatlanon tilos tüzet gyújtani!
Nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.
A saját tulajdonú belterületi kertekben továbbra is lehet bográcsozni, grillezni. Kifejezetten javasolt azonban a gáz égőfej vagy az elektromos grill használata. A fa- vagy faszén tüzeléskor ugyanis az izzó zsarátnokok akár több száz métert repülve is képesek meggyújtani az erdőt.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Házisertés ASP: minden minta negatív
A Nébih laboratóriuma nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta.
Nem talált újabb afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött házisertést a június 3-ai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kitörés óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A szakemberek a védő- és megfigyelési körzetben ellenőrizték az összes házisertés-állományt. A járványkitöréshez kapcsolódóan a Nébih laboratóriuma mintegy 700 házisertésből származó mintát vizsgált, amelyek minden esetben negatív eredményt mutattak.

Fotó: NÉBIH
Június 3-án, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vállaj térségében egy mintegy 3000 egyedet tartó sertéstelepen igazolta az ASP jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon házisertés-állományban mutatták ki a vírust.
A sertéstelepet lezárták, az állományt néhány napon belül felszámolták és fertőtlenítették a létesítményt. Az érintett önkormányzatokkal együttműködve a szakemberek a 3 kilométeres védőkörzetben és a 10 kilométeres megfigyelési körzetben összeírták és megvizsgálták a sertésállományokat, valamint az előírásoknak megfelelő arányban mintát vettek az állatokból. Ezzel párhuzamosan a járványügyi nyomozás során felderítették a kontakt gazdaságokat, ahol szintén állategészségügyi vizsgálatokat és mintavételeket végeztek. A fertőzött teleppel közvetlen kapcsolatban állt vágóhidakat is megvizsgálták, ahol a hatósági felügyelők mintát vettek a járványkitörés előtti vágásokból származó termékekből. A laboratóriumi vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak, vagyis a vírus jelenlétét nem mutatták ki. Az eddigi eredmények alapján újabb ASP-gyanú nem merült fel.
A járványügyi nyomozás, azaz a fertőzés eredetének felderítése alapján valószínűsíthető, hogy a vírus a vaddisznókkal történt közvetett érintkezés révén juthatott be a telepre. Ezt alátámasztja az is, hogy a térségben az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a vaddisznókban kimutatott ASP esetek száma, ami a vírus fokozott, erősödő jelenlétére utal a vadállományban.
A Nébih továbbra is kiemelten kéri a sertéstartókat a járványvédelmi előírások maradéktalan betartására. Amennyiben a sertésállományban hirtelen jelentkező lázas megbetegedést, elhullást vagy vérzéses tüneteket észlelnek haladéktalanul értesítsék állatorvosukat. A hatóság a járványvédelmi előírások betartását – házisertést tartók és vadgazdálkodók esetében egyaránt – fokozottan ellenőrzi.
Forrás: NÉBIH


