Vadászat
90 év, 32 év szolgálat
Hivatásos vadász életműdíjjal ismerte el a Vadászkamara Mónos Károly szakmai életútját.
Hivatásos vadász életműdíjjal ismerte el a Vadászkamara Mónos Károly szakmai életútját. Rokonok, barátok, egykori kollégák gyűltek össze szűk körben május 25-én, szép tavaszi délutánon a karádi vadászház teraszán, hogy együtt ünnepeljék Mónos Károly rangos szakmai kitüntetését. Vadászkürt tiszta hangja töltötte be a ház környéki öreg erdők csendes templomát, majd az ünnepeltet Ozvári Zoltán méltatta. Az elismerést a Kamara részéről Dr. Varga Gyula és Dr. Kemenszky Péter adták át.
Fotó: OMVK
Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A Somogyi Vadászkamara 2010-ben – felismerve, hogy a hivatásos vadászok szakmai munkájának megbecsülése nemcsak a munkáltatók részéről, de a Kamarán belül is mélyen alul reprezentált – kitüntetést alapított „A Vad és Vadászat Szolgálatáért Somogyban” – címmel. Az életműdíjat az alapítók szándéka szerint azok a megyében szolgálatot teljesítő hivatásos vadászok kaphatják meg, akik a szakma elhivatott és helyi letéteményeseiként, szolgálati idejük lejártával öregségi nyugdíjba vonultak, és sokat tettek megyénk vadgazdálkodásának méltó hírnevéért.
A kitüntetés egy emlékplakett – ízléses fa keretbe foglalt zöld posztó felület közepén elhelyezett, kézzel festett törtfehér herendi porcelán –, amely 24 karátos arannyal szegett és a híres gyótai világrekord szarvasbikát ábrázolja. Készítője Csiszár Lívia porcelánfestő-művész.
A kitüntetett személyekre a Kamara támogatása mellett alapvetően a munkáltató vadászatra jogosultak tehetnek javaslatot, de nyitott szemmel kell lenni a vadászati közéletet tekintve is, hiszen – amint a példa is mutatja – akadnak olyan, immáron szép korú szakembereink, akiknek még nem, vagy nem ezen a módon ismertük el a sokszor rögös szakmai életutat.
Szerencsére Ozvári Zoltán fogékony a hasonló dolgokra és jó érzékkel tette meg ez irányú javaslatát, amit a Kamara Vezetősége teljes mellszélességgel támogatott.
Külön köszönet Mónos Zoltánnak, Karcsi bácsi fiának, valamint két unokájának Gergőnek és Grétának a szervezésért!
Mónos Károly 1933. március 9-én született Nagycsepelyen id. Mónos Károly és Preisz Margit egyetlen gyermekeként családja földműveléssel foglalkozó tisztességes középparaszti család volt, 29 kataszteri holdon gazdálkodtak.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Nagycsepelyen nevelkedett, az általános iskolát is itt végezte. Már gyerekkorától kezdve szülei földjén dolgozott, az otthoni munkákban segített, a téli időszakban (amikor a mezőgazdaságban szünetelt a munka) az erdészetnél vállalt időszakos munkát, melyek általában erdészeti és vadgazdálkodási feladatokból álltak. Munkájával már ekkor is elégedettek voltak, a róla készült véleményezésekben „kiváló szakember, szerény, csendes, jó szándékú, munkatársai elé példaként állítható, feltétlenül megbízható” jellemzések kerültek.
20 évesen, 1953. novemberében bevonult sorkatonai szolgálatra, melyet Székesfehérváron teljesített rádiós beosztásban, ahol őrvezetőként kiváló rádiós jelvényt kapott. 1955-ben szerelt le, és ismét a családi gazdaságban dolgozott, ugyanakkor a téli időszakokat továbbra is az erdészetnél töltötte. 1956-ban a forradalom leverése után a helyi termelőszövetkezeten belül tevékenykedett, majd 1959-ben leszerződött az erdészethez, immár állandó alkalmazottként. 1961-ben vadászati szakvizsgát tett jeles eredménnyel és erdészeti szakvizsgát jó eredménnyel, ezután kerületvezető vadászi kinevezést kapott az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság Szőlősgyöröki Erdészeténél. Feleségét, Varga Piroskát is Szőlősgyörökben ismerte meg 1966-ban, majd 1968-ban össze is házasodtak és immár 55 éve hű társai egymásnak.
Fotó: OMVK
1969-ben született egyetlen gyermekük Zoltán, aki az apai példát követve szintén hivatásos vadász lett. A Zamárdi székhelyű Észak-somogyi Állami Erdőgazdaság 1970-ben megszűnt, és átszervezést követően a kaposvári Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz (SEFAG) került, de Mónos Károly lényegében továbbra is ugyanazon a helyen teljesített szolgálatot. Fiatalkorától kezdve a vad és az erdő életének minél jobb megismerése motiválta, kevés szabadidejét szakkönyvek olvasásával töltötte, állandóan képezte magát az erdő- és vadgazdálkodás terén. Egész élete során igazán a vadászatnak élt, ez számára nem csak szakma, hanem hivatás volt, és élete minden napját kitöltötte. Munkája iránti elhivatottságát az is mutatja, hogy kiváló dolgozó kitüntetésben részesült melyet az Észak-somogyi Állami Erdőgazdaságtól és a SEFAG-tól is megkapott. Mónos Károly embertársait, munkatársait igazán megbecsülő, vezetőivel szemben tisztelettudó ember volt. Becsületes, őszinte, egyenes jelleme alapján egykori munkatársai és Nagycsepely lakosai is mind szeretik, tisztelik a mai napig.
Ugyanakkor szerény természete ellenére nem tűrte a megalkuvást és emiatt egy rosszindulatból fakadó alaptalan vádaskodás hatására csendben úgy döntött, hogy közel három évtized után elhagyja az erdőgazdaságot, melyet oly lelkiismeretesen szolgált. Miután pedig az igazságra is fény derült, vezetői hiába próbálták visszatartani, Őt már kötötte az adott szó, ami mindig mindennél fontosabb volt számára. Így lett 1986-tól a szomszédos Nagycsepelyi Vadásztársaság hivatásos vadásza, ahol elismert szakemberként immár fiát is a hivatásos vadászi pályára állítva, érte el a nyugdíj korhatárt 1993-ban.
Előtte azonban még 1992-ben a Nimród Vadász érem bronz fokozatát is megkapta munkájának elismerése jeléül. A nyugdíjba vonulásával a vadászat iránti elhívatottságát „csak” hivatalosan tette le, de a vadásztársaság tevékenységét még éveken keresztül segítette, hétköznapjait továbbra is az erdő és vad iránt érzett szeretete töltötte ki. 1999-ben születtek meg iker unokái Mónos Gergő és Mónos Gréta, akiknek sokat mesélt/mesél vadászati élményeiről, a természet szeretetéről. Aktív éveiben részt vett számos vadászattal kapcsolatos tanfolyamon, például véreb vezetői tanfolyamokon is, így vált abban az időben eredményes vérebvezetővé. Munkája során a vérebek mellett foglalkozott még kotorékebekkel és vaddisznós-kutyákkal is. Négylábú vadásztársai mindig közel álltak a szívéhez, fiatalkorától kezdve végig kísérték útját, és jelenleg 90 évesen is még mindig tart vadászebeket, igaz már csak kedvtelésből. De nem csak a kutyák lopták be magukat a szívébe, minden állat menedékre talált nála: volt rókája, vaddisznója (mely az erdőre is elkísérte), de vadászati célokra tartott héját és vadászgörényt is. Szeretett az állatokkal dolgozni és az állatok is szerették őt. Míg tehette napi szinten kijárt az erdőre, vadászott, majd később már szép korából fakadóan ezekről le kellett mondania, de ezáltal a vadászat iránti elhivatottsága másban is megmutatkozhatott.
Ekkor került előtérbe a faragás, célzóbotok és trófea alátétek készítése. A faragást, mint tevékenységet már ifjúkorában is művelte, de idősebb korában jutott igazán ideje erre, melyből nem csak a szakmája iránti szeretet tükröződik, hanem a mindennapi életben is hasznossággal bírnak. Ilyen például az a célzóbot, melyet ő talált ki, fejlesztett, tökéletesített és gyártott (Mónos-bot). Ezekkel a speciális lőbotokkal kényelmesebb és biztosabb lövést lehet leadni, a pontosabb célzás lehetőségéből adódóan. A vadászat iránti szeretete kora ellenére sem halványult, mai napig csillogó szemekkel mesél élményeiről, és ez a szeretet fiára és unokáira is átragadt. Fia mellett most már unokája Gergő is erdész-vadász végzettséggel rendelkezik, és jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytat, így a vadászat, vadgazdálkodás iránti elhivatottság hagyománya tovább él a Mónos családban.
Ezért is példa Mónos Károly élete arra, hogy a szakmai alázat egyenes jellemmel párosulva hogyan teszi képessé az embert a mindennapok helytállása mellett a szülőföldjén való megmaradásra.
Mert nem szabad elfelejteni, hogy ennek a szép és tartalmas életútnak a helyszíne lényegében mindvégig ugyanaz a Balaton déli partjától induló Külső-somogyi tájegység szelíd dombjai között meghúzódó kicsiny falu, Nagycsepely volt!
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
Fotó: AM
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Fotó: AM
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK
Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon Székkutas határában. Az OPEL típusú személygépkocsi Hódmezővásárhely felől Orosháza irányába tartott, amikor az alkonyat után pár perccel, egy fiatal őzbak lépett az autó elé. A személygépkocsit vezető fiatal nő ugyan rendkívül megijedt, de nem rántotta el a kormányt és a hirtelen fékezés hatására sikerült csökkentenie a sebességét.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Az ütközés azonban nem maradt el és a személygépkocsi bal elejénél csapódott az állat az autóba, amely nem sokkal a baleset után elpusztult. Székkutas határában Orosháza felé haladva jobbkéz felől, védett gyepeket, ősgyepeket találhatunk, amely kiváló és háborítatlan élőhelye a nemcsak a vadászható állatfajoknak, hanem a védett és fokozottan védett természeti értékeknek. Székkutason a Petőfi Vadásztársaság gazdálkodik, eredményeik, dúvad programjuk igen nagy hatással bír a természetvédelemre, amelyre joggal lehetnek büszkék – gyakorlati tudásuk mögött persze egyetemi háttér, felsőfokú tudásbázis áll.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A téli rudlik szétoszlottak. Elfoglalták a területeiket az őzbakok és az erős, vitális bakok kifent, letisztított agancsokkal védik a területeiket, sutáikat s bár még messze vagyunk az őz nászidőszakától, már igen harciasak.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A székkutasi baleset kapcsán is ki kell emelni, hogy az alkonyati és a hajnali időszak rendkívül balesetveszélyes óráknak számít. A közútkezelő országosan tisztítja az út menti szegélyeket. Az őz napi mozgása ezekre az időszakokra korlátozódik, azonban a fiatal, gyenge őzbakok nehezen találnak maguknak nyugodt területet.
Őzet gázoltak Székkutas határában. Fotó: Agro Jager News
Magyarországon, a közelmúltban módosították a vadbaleset kárfelelősségi alakzatát, miszerint minden résztvevő viseli a maga kárát. A közlekedésben résztvevők a gépjárműveik, a vadásztársaságok az elütött vad tekintetében. Ezzel kapcsolatosan némi aggodalomra ad okot a közlekedők részéről, hogy a társaságok nem érdekeltek az utak mellé behúzódó vadlétszám csökkentésében, másfelől pedig feltűnt egy olyan jelenség, hogy bejelentik a vadbalesetet, de a helyszínre érkezve nem találják már ott az autókat, illetve az elpusztult vad testét sem. Az autóba betett, krotália nélkül szállított vad eltulajdonítása lopásnak számít, illetve felmerülhet az orvvadászat bűntette is. Egyes vélemények szerint, félő, hogy elegendő majd arra hivatkozni, hogy a fellelt vadat csak gázolták és úgy került az autóba. A jogszabályváltozás ugyan kedvező irányba mozdította a társaságok eddigi helyzetét, de olyan irányba is haladhat, amellyel mindenképpen foglalkoznia kell a szakmai és érdekvédelmi szervezeteknek.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Agro Jager News
21 százalékkal alacsonyabb a termelői ára a búzának, mint egy éve
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
Madár-megfigyelés Görögországban
Őzet gázoltak Székkutas határában
Szakmai tapasztalatcsere a vadgazdálkodókkal a rákosi vipera megőrzéséért
71 százalékkal nőtt a friss tojás importja
Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
