Vadászat
Történelmet írtak a vármegyei vadászíjászok
Tizenkét fő vizsgázott eredményesen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A hazai vadászíjászatról egyre több szó esik és a sportíjászat többi ágával együtt (3D, olimpiai számok, tradicionális íjászat) igen népes és egyre növekvő tábornak gyakorolja. Közülük, azonban csak a vadászíjászoknak kell államilag szabályozott vizsgát tenniük, ahhoz, hogy szenvedélyüket gyakorolhassák. Sokan dolgoztak azért, hogy 1993-ban elismerjék vadászati módként az íjászatot és ekkor született meg a vizsga első szabályozása is. Akkor a vizsga szervezőjeként és ezzel helyszíneként is Pest megye lett megjelölve.

Fotó: OMVK
Az akkor még gyermekcipőben járó vadászati mód azóta jócskán kinőtte magát. Közel 1.500 fő tette már le a vizsgát, és közel 1.000 fő gyakorolja is e szép vadászati módot. Vélhetően ez a népszerűség is közre játszhatott abban, hogy a tavalyi évben történt jogszabály módosítás minden vármegyei Vadászkamarának megadta a jogot, hogy többek között íjász kiegészítő vizsgát rendezzen.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete. (Ábra: OMVK)
Vármegyénk élt is ezzel a lehetőséggel és június 5-én fennállása során első ízben tartott vadászíjász kiegészítő vizsgát. Külön érdekesség, hogy 1993-óta most történt meg először, hogy nem Pest vármegye szervezte a vizsgát.
Azonban attól, hogy a helyszín most nem Gödöllő, hanem Nyíregyháza volt, egy fikarcnyit sem változott a vizsgakövetelmény. A vizsga a vonatkozó jogszabályok és az Országos Magyar Vadászkamara belső szabályzatának megfelelően került megszervezésre és lebonyolításra.
A vizsgabizottságot a vármegyei Vadászkamara titkára (Fazekas Gergely), a minisztérium képviseletében egy tájegységi fővadász (Kelemen József) és egy, a Magyar Vadászíjász Egyesület által delegált szakértő (Lukács Tamás) alkotta. Előttük kellett egy 50 kérdéses tesztet teljesíteni, majd 5 szóbeli kérdésről számot adni.
Akinek ez sikerült az kezdhette meg a gyakorlati lövészetet. Itt 8 különböző távolságból kellett összesen 24 lövést leadni. Az állatalakos céltábla elejtési zónájába csapódó vesszők 10-10 pontot értek, míg ami elkerülte ezt a felületet az 0 pontot kapott. A 240 pontos maximum pontszámból legalább 160-at kellett teljesíteni a sikeres vizsgához. A többség 200 pont körül teljesítette a feladatrészt, de volt olyan is aki egyáltalán nem hibázott.
A lövészet technikai levezetéséhez felkérésre került lövészet vezetőként Hajzer Szabolcs tájegységi fővadász, valamint pályabíróként a Magyar Vadászíjász Egyesület tagjai közül Kiss Róbert, Tomori Gyula és Orosz Csaba vadászíjászok.

Fotó: OMVK
A vizsgát megelőző szombaton és vasárnap konzultációs lehetőséget biztosított a vármegyei Vadászkamara a vizsgázóknak, ahol gyakorlati kérdések megtárgyalása mellett a vizsgapályán történő lövészeten volt a fő hangsúly. Ezt ki is használták a vizsgázók és elvégezték a felszerelés utolsó beállításait, hogy a lehető legjobb eredményt érjék majd el a vizsgán. Vasárnap csatlakozott a csapathoz Ambrózy Árpád nemzetközi vadászíjász oktató is, aki számos tapasztalatot és tanácsot osztotta meg a részvevőkkel.

Fotó: OMVK
Tizenkettő vizsgázó teljesítette az előírt követelményeket és ezzel megtette az első lépést az íjas vadászat rögös de, sok-sok élményt adó útján! Hiszen a vadászíjász sikere nem csak az eszközön múlik. Magas szintű szakmai tudás, gyorsan meghozott helyes döntések sorozata, végtelen türelem és önfegyelem, valamint kiegyensúlyozott, stabil lélek az összetevői egy sikeres lövésnek.
Nem véletlenül tartották a középkori angol íjászok: Aki szívével lő az íjában, az eltalálja a célt!
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.

Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund
Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében
A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.
A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németoszág – A mosómedvék alkalmazkodnak: miért nem működnek már sokszor a csapdák?
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben
Az elmúlt években jelentősen felerősödött az invazív mosómedvék elleni vadászat a németországi Bielefeldben. De milyen módszerekkel próbálja a város visszaszorítani az állományt – és mennyire eredményesek ezek?
A Bielefeld városa (Észak-Rajna–Vesztfália tartomány) a múlt héten tette közzé a 2025/26-os vadászati év mosómedve-terítékét: összesen 1374 állatot ejtettek el. Ez jóval magasabb szám, mint az előző években. Összehasonlításképpen: 2022/23-ban 440, 2023/24-ben 700, míg 2024/25-ben 918 mosómedvét lőttek ki.

Fotó: Pixabay
A jelentős növekedés annak is köszönhető, hogy egyre több vadász vállalt szerepet a megelőzésben és az állomány gyérítésében. Bielefeld városának közrendészeti hivatala – mint alsóbb szintű vadászati hatóság – a szerkesztőség megkeresésére közölte:
„A város felhívását követően tavaly mintegy húsz vadász jelentkezett pluszban arra, hogy segítséget nyújtson az ingatlan- és háztulajdonosoknak a mosómedvék által okozott problémák kezelésében. Ez egyrészt tanácsadást jelent arra vonatkozóan, miként lehet megakadályozni, hogy a mosómedvék bejussanak az épületekbe, másrészt pedig csapdázással történő befogást a lakott, vadászatilag korlátozott területeken.”
Hogyan próbálják visszaszorítani a mosómedvéket?
Arra a kérdésre, hogy milyen módszerekkel próbálják a vadászok és a város csökkenteni a mosómedve-állományt, a hivatal a megelőzésre és a vadászatra hivatkozott:
„A város különféle tájékoztató anyagokkal – online felületeken, szórólapokon, telefonos megkeresések során – hívja fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Kiemelten kérik a lakosságot, hogy ne hagyjanak ki élelmet, például madár- vagy süneleséget, valamint akadályozzák meg, hogy az állatok feljuthassanak a tetőkre. A vadászterületeken a gyérítés lövéssel és csapdázással történik, míg lakóövezetekben és házak környékén kizárólag csapdázással.”
Tovább fokozzák a vadászatot?
Arra a kérdésre, hogy a város tervezi-e a mosómedvevadászat további intenzívebbé tételét, nem érkezett konkrét válasz. A hivatal szerint ez a vadászterületeken a vadászatra jogosultak döntésén múlik, a lakott területeken pedig az ingatlantulajdonosok igénye szabja meg a beavatkozás mértékét.
A város a populáció visszaszorításának sikerességéről sem tudott előrejelzést adni:
„Előrejelzés nem lehetséges, mivel nincsenek pontos adatok a mosómedve-állomány nagyságáról, és az jelenleg nem is mérhető fel megbízhatóan. Elképzelhető például az is, hogy az intenzívebb vadászatot kezdetben magasabb szaporodási ráta ellensúlyozza.”
A hivatal szerint a mosómedvék rendkívül tanulékony állatok, ami jelentősen megnehezíti a csapdázásukat:
„A csapdával történő vadászatnak az állatok tanulóképessége miatt megvannak a korlátai. Egyre több megfigyelés szól arról, hogy a mosómedvék alaposan megvizsgálják a csapdákat, de nem mennek bele. Többször azt is megfigyelték, hogy a mosómedvék kinyitották a csapdákat, amikor fajtársaik azokba beszorultak.”
Forrás: Pirsch
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Szakszerűtlenül elhelyezett vaddisznótetemek miatt nyomoz a rendőrség Iphofennél
Vaddisznótetemekkel teli utánfutó miatt nyomoz a kitzingeni rendőrkapitányság
Iphofen (Kitzingen járás). Szokatlan és egyben felháborító esettel foglalkozott szerdán délelőtt a kitzingeni rendőrkapitányság: a „NatURwald Wolfsee” erdei tanösvény parkolójában egy otthagyott utánfutóra bukkantak, amelyből erős bomlásszag áradt. A helyszínre érkező rendőrök gyanúja hamar beigazolódott – az utánfutóban több vaddisznótetem volt.

Egy Iphofen közelében lévő erdei parkolóban vaddisznótetemekkel teli utánfutót találtak – a rendőrség nyomoz. Fotó: DJZ
A rendőrséghez reggel 10:15 körül érkezett bejelentés az erős, kellemetlen szagról. A járőrök nemcsak a súlyos bomlásszagot észlelték, hanem az utánfutóból kifolyó szerves folyadékokat is – ami egyértelműen arra utalt, hogy az elhullott vadakkal vagy a vadfeldolgozásból származó maradványokkal nem megfelelően bántak.
A jármű tulajdonosát, egy 35 éves férfit a Neustadt an der Aisch–Bad Windsheim járásból azonosították, aki később megjelent a helyszínen és kinyitotta az utánfutót.
Az utánfutóból összesen nyolc vaddisznótetem került elő. A jelenlegi információk szerint ezeket szabályosan egy állati hulladékkezelő telepre kellett volna szállítani. Hogy az utánfutót miért hagyták egy érzékeny természeti területen, azt a folyamatban lévő nyomozás vizsgálja.
A kitzingeni rendőrkapitányság arra kéri az esetleges tanúkat, hogy akik információval rendelkeznek az utánfutó ott hagyásának időpontjáról vagy gyanús megfigyelésekről, jelentkezzenek a 09321/141-0 telefonszámon.
Forrás: DJZ


