Keressen minket

Természetvédelem

Egy bíbic naplója – első rész

Vadkamerával figyelünk napról, napra egy bíbic fészket a Békés vármegyei Zsadány határában található Macskásban. Magyarországon ezen az egyetlen bíbic fészken található vadkamera.

Közzétéve:

2023. május utolsó dekádját írjuk, amikor Zsadányban, Macskásban, ahol biogazdálkodásban különféle növényeket termelünk, egy bíbicre leszek figyelmes. Gyerekkoromtól ismerem ezt a madarat, hiszen akkor gyakran a hétvégéket Pusztaszeren, a Fülöp-tó partján töltöttem, ahol igen kiismertem őket. Nagy fajgazdagság nem jellemző a fehér, szikes tavakra és az éles gyerekszem elől a bíbicnek nem volt hova bújnia – ahogyan jó 30 évvel később, itt Biharban sem. 2023-ban ez az egyetlen egy vadkamera figyel bíbicfészket Magyarországon.

Bíbicünk Bori, Macskásban, már három tojáson ül Fotó: Agro Jager News

A jajongó madár ügyesen csalogatott bennünket. Kifejezetten örültem is neki, hiszen az elmúlt években a rovaregyüttes megerősödött és egyre több madár jelent meg táplálkozni, pihenni és ma már egyre több fészkel is.

A gazdálkodás, a szegélyek megtartása és más agrotechnikai elemek, vetésszerkezet, ami mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy az ízeltlábúak után a gerincesek is megjelentek. Számokban ez azt jelenti, hogy tíz éve, mindössze egyetlen egy mezei nyúllal bírtunk, s ma már egy rendes hajtást is lehet szervezni.

A bíbic végül nem tudta elrejteni azt, amit mindenkitől óv és félt, s előbb kettő, majd három tojást találtunk. Hamar el is kereszteltük: Bíbic Borbálának, akit csak Borinak emlegetünk!

Bíbicünk Bori, egész nap kotlott Fotó: Agro Jager News

Persze az öröm határtalan volt, hiszen egy újabb madárfaj megjelenése mégiscsak visszaigazolás számunkra, hogy az egyetemi évek, Fischl professzor biológiai növényvédelmi órái és egyáltalán a biogazdálkodásnak megtérül az előnye.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Újszegedi Csoportjában, még középiskolás koromban megismerkedtem Dr. Tokody Bélával, akivel Peszere-pusztára sikerült letelepítenünk fokozottan védett szalakótákat s még kint, a szántóföldön, küldtem neki egy fotót a fellelt fészekről.

Perceken belül jött a válasz, ha van energiánk, telepítsünk egy vadkamerát és figyeljük meg a fészket. Fontos lenne, hiszen a bíbic állományaira ma egyre nagyobb figyelmet kell szentelni s viselkedését, utódnevelési startégiáját, költését és a ragadozók fészekre gyakorolt hatását meg kellene figyelni.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Nem késlekedtünk és egy kamerát élesítve kihelyeztünk a fészek mellé, s eközben a helyi vadgazdálkodóval egyeztetve, két élvefogó csapdát is felállítottunk, ami persze az ellenőrzési, felügyeleti feladatokat szélesítette. Úgy számoltunk ezzel is, hogy a kamera miatt naponta mindenképpen kilátogatunk és belefér alapon ellenőrizzük a csapdákat is: csak keljenek ki a kismadarak.

Kutya ide, emberek oda, de a tollaknak még a fészken is rendbe kell lenni! Bori láthatóan hamar elfogadta, hogy fészke körül most nagyobb a mozgás. Fotó: Agro Jager News

A szántóföldi ápolási munkák miatt másnap egész nap kint voltunk, de távcsőn már hajnalban láttuk, hogy nem zavartatta magát a bíbic: elfogadta a fészek melletti dobozt.

Béla, mint a kis kutatásunk, megfigyelésünk vezetője, nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a lehető legkisebb változtatással kell kitegyük, mert a dolmányos varjú rendkívül kíváncsi és már a kíváncsisága miatt is feltűnhet a tojások körül.

Aznap rendkívül meleg volt, a talajon 38 oC-ot mértünk. Mivel rendszeresen magunkkal visszük a német vizslánkat, Ottokárt is, a kutyával összesen hárman voltunk kint egy öt hektáros táblában.

Azért mindig szemmel tartott bennünket és Ottokárt Bori, aki a kutyát  rendre elcsalta oly annyira, hgy még egy fotó sem készült a kutyáról. Fotó: Agro Jager News

A madár a gépek, az emberek és a kutya ellenére szemmel láthatóan mindig a fészkén volt, láthatóan egyáltalán nem zavarta a mozgás és amikor a fészek felé néztünk legtöbb esetben helyben maradt. A látszólagosság azonban a számokban ütközött ki, mert az első nap, annak ellenére, hogy estefelé a kamera valami miatt felborult, mindösszesen 1881 fénykép készült. Ezt betudtuk annak, hogy közel tettük ki a kamerát és a madár minden mozgására aktiválódott, de másnap a kártya cseréjénél kiderült, hogy a következő napig – tehát 24 óra alatt – alig 366 fotó készült.

Vadgazdaként és az MME tagjaként is megdöbbentő volt ez a két szám. Érthető és jogos is, hogy az ember és a kutya mennyire zavarja a környezetét. Így Ottokár másnap – tekintettel a bíbicre is – otthon maradt.

Bíbicünket Borit, ma egy seregély látogatta meg. Fotó: Agro Jager News

Az első nap képeiből válogattunk néhányat. Látható, hogy viszonylag közel engedett magához a madár és az is, hogy még egy seregély is meglátogatta, de, hogy mi történt a következő nap, hogy milyen időben ült a fészkén a bíbic, amikor éjjel is dolgozott a kamera, azt csak a következő cikkünkben áruljuk el.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Dr. Szilágyi Gergely PhD
Dr. Tokody Béla

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom