Mezőgazdaság
Az elmúlt hetek időjárásának hatása a hazai gyümölcstermesztésre
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.
A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést. Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket.
A hidegfront sajnos károsíthatja virágrügyeket is, ami nem jelent feltétlenül károsodást mondta Dr. Apáti Ferenc a Fruitveb elnöke (Kép: Fruitweb)
Február közepén -8°C és -15°C közötti hőmérsékleteket mértek az ország számos pontján, de lokálisan -20°C körüli lehűlések is előfordultak. Ezt követően március második hetében érkezett a következő lehűlés, -4°C és -8°C közötti hőmérsékletekkel, egyes területeken pedig -10 – -12°C körüli értékekre süllyedt a hőmérők higanyszálai.
A cikk írója Dr. Apáti Ferenc (Kép: 10perc.hu)
E két lehűlési hullám a téli fagyok kategóriájába tartozik, a klasszikus tavaszi fagyokhoz nincs közük. A téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, cserébe azonban téli fagyok által okozott számottevő kár ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy a fák ilyenkor még ún. nyugalmi állapotban vannak és a hideghatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban is várhatóak lehűlések, azonban amennyiben ezek bekövetkeznek, jellegüket tekintve még téli fagyoknak minősülnek majd.
Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az évszakra korábban jellemző időjárástól eltérően január és február viszonylag enyhe, majd február végén, márciusban tér vissza a tél. Érdemi károkat ez a megváltozott időjárásmenet okozhat, az enyhe időjárás „becsaphatja” a növényeket, főleg azokat, melyek vegetációja egyébként is korábban kezdődik.
A február közepi fagyoknál a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában voltak, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek.
A március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, ami azt jelenti, hogy a virágzás kezdete előtt 5-14 nappal álltak. Egyes korán virágzó kajszifajták esetében a nagyon korai termőhelyeken már elkezdődött a virágok kinyílása, itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez március 10. körül meglehetősen szokatlan, még akkor is, ha korai fajtákról van szó. Ekkor a többi gyümölcsfaj – mint az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, stb. – még a rügyduzzadás és rügypattanás, vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében állt még.
(Megjegyzés: korai termőhelyeknek azok a dél-dunántúli és dél-alföldi termőhelyek minősülnek, ahol egy adott gyümölcsfaj ugyanazon fajtája akár 7-12 nappal is korábban virágzik, mint a hűvösebb északi, észak-keleti tájakon.)
A mögöttünk álló két téli fagyhullám eddigi eredménye a rügyvizsgálatok alapján:
Mindenek előtt le kell szögezni, ilyen korai fenológiai stádiumban még csak virágrügykárokról lehet beszélni. Ezt átváltani terméskárra és átszámítani a terméskiesés mértékére lehetetlen és felesleges.
Fontos a kiindulási helyzet tekintetében, hogy 2020-ban szinte minden gyümölcsfajunk esetében nagyon gyenge termést realizáltunk, így kipihenték magukat a fák. Ennek következtében a rügydifferenciálódás jól alakult, igen nagy mennyiségű virágrügy volt/van a fákon, jelenleg nagyon jó a virágrügy-berakódottság, nagy a virágrügysűrűség. Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál a virágok 10-25%-ának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.
A mögöttünk álló két téli fagyhullám okán “csak” a kajszi és az őszibarack esetében lehet érdemi virágrügykárokat mérni, ez azonban előzőekből következően még mindig nem feltétlenül akadálya egy teljes termésnek. Minden más gyümölcsfaj esetében jelenleg nincs vagy csak nagyon kis mértékű a virágrügyek károsodása.
Egyes nagyon korán virágzó és/vagy fagyérzékeny kajszi és őszibarack fajtáknál jelentősebb virágrügykár alakulhatott ki, azonban a hátralévő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést. Másrészt a nagyon korai fajták a termelés egy szegmensét képviselik, az itt bekövetkezett esetleges károk nem általánosan igazak a teljes kajszi vagy őszibarack termesztésünkre.
Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a kajszi és az őszibarack esetében, fajtától és termőhelytől is függően tapasztalhatók különböző mértékű virágrügykárok. Azonban az eddigi információk és a bőségesnek ígérkező virágzás alapján még minden reményünk megvan arra, hogy ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okoz, és egy kiegyensúlyozott, jó termést szüreteljenek a termelők.
Amennyiben a következő öt napra jelzett lehűlések során nem csökken -4°C fok alá a hőmérséklet, akkor ez a hideghullám további virágrügykárokat nem fog okozni. -4°C és -8°C között a kajszi és az őszibarack már károsodik, de a prognózisok szerint -8°C foknál hidegebbre egyelőre nem számítunk. Ha az elkövetkező hideghullám megállna -4°C fok körül, az akár még kedvező hatású is lehetne, mert károkat még nem okozna, de az élettani folyamatokat lassítaná és erőteljesen lefékezné a virágzás előrehaladását. Ennek pozitív hatása abban nyilvánulna meg, hogy az így későbbre tolódó virágzás miatt a rövidül az az időszak, melyet a virágoknak a fagy veszélyével terhelten kell eltölteniük.
Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy május közepéig gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek tavaszi fagyok és a virágzás időszakának virágzása jelentős súllyal esik a latba. Ezért termést becsülni május közepe előtt nem lehet, szakmailag pedig felelőtlenség lenne.
Termelőink érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenleg még nem a károk mértéke borzolja a gazdák kedélyeit és idegrendszerét. Azok számára, akik megélhetési céllal foglalkoznak kertészeti termeléssel, pszichésen megterhelő az, hogy érdemben még el sem kezdődött a virágzás (sőt, több gyümölcsfaj esetében még 2-4 hétre vagyunk ettől), már fagyokról és fagykárokról kell beszélni. Ez az elmúlt évek fagykáros “élményei” után érthető aggodalommal tölti el a gazdákat.
Forrás: Fruitveb
Mezőgazdaság
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.
Fotó: Agro Jager News
A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.
Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.
Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!
A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!
A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).
A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.
A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.
A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.
Fotó: Agro Jager News
Díjazás
- helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
- helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
- helyezett: Campus Fesztivál Napijegy
Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet
Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.
Fotó: Agro Jager News
Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News
A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?
Fotó: Pixabay
A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.
A legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni. Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.
Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.
Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.
Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.
A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják. Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.
Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.
Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.
Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.
Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.
Forrás: Komma László – NAK
Az elmúlt tíz napban gyakran csapadékos időben volt részünk. Minden nap esett valahol az országban, gyakran voltak kisebb-nagyobb záporok, a múlt kedden és e hét keddről szerdára virradó éjszaka pedig országos, áztató eső öntözte a földeket.
Ábra: MET
Országszerte több esett az ilyenkor szokásosnál, az északon és a Tiszántúlon nagy területen 30-50 mm közötti mennyiség hullott, de az ország többi részén is 10-25 mm-t mérhettünk.
A talajok nedvességellátottsága jelentősen javult a tíz nappal ezelőtti állapothoz képest. A felszín közeli talajréteg az északi, a nyugati és a keleti országrészekben helyenként telítődött, a déli országrész középső tájain tartalmaz csak kevés nedvességet. A középső talajrétegbe is jutott a nedvességből, a 20-50 cm-es réteg vízellátottsága országszerte megfelelő, 50-100 cm-en pedig továbbra is telítettek a talajok.
Az április első felét jellemző aszályos helyzet az Alföldön is megszűnt.
A folytatásban azonban ismét visszatér a száraz idő. Csütörtökön és pénteken még előfordulhatnak gyenge záporok, majd a jövő keddig országszerte száraz időre van kilátás, és csak a jövő hét közepétől várható ismét szórványos esők, záporok megjelenése. A talajok száradását a sok napsütés mellett napközben gyakran feltámadó élénk szél is elősegíti majd.
Forrás: MET
Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul
A jászsági öreg harcos!
Indul a hazai szamóca szezon!
Aszályindex információk: 2024. április 27.
„Kukába az élelmiszerpazarlással”
Kevesebb növényvédő szer fogyott 2023-ban
Az a cél, hogy az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
A növények kihalása
IV. Országos Harcsafogó Bajnokság I. forduló
Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
Üröm az örömben
