További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
FAO: A kukorica és a cukor árzuhanása csak részben tudta tompítani a nemzetközi piacokon dráguló búzát és növényi olajokat
Róma, 2023. augusztus 4. – Drágultak múlt hónapban az élelmiszer-alapanyagok a globális piacokon, részben a fekete-tengeri gabonakezdeményezés felbomlása és a rizsre vonatkozó új kereskedelmi korlátozások miatt – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi – az előző hónaphoz képest 1,3%-kal emelkedett júliusban és 11,8%-kal marad el a tavaly ilyenkori értéktől.
A növekedés hátterében a növényi olajok globális árindexének megugrása áll, ami hét hónapos folyamatos csökkenés után 12,1%-kal lőtt ki június óta. A napraforgóolaj ára még ennél is jobban, 15%-kal drágult, főként az orosz exportkészletek körüli erősödő bizonytalanságok okán, miután az ország felmondta a fekete-tengeri gabonakezdeményezés végrehajtását. A pálma-, szója- és repceolajok ára a vezető kibocsátó országok termelését körüllengő aggodalmak miatt nőtt a globális piacokon.
A FAO gabonaár indexe 0,5%-kal mérséklődött június óta, köszönhetően a szemestermények jegyzésében bekövetkezett 4,8%-os esésnek a jelenleg is zajló argentín és brazil betakarítás miatti megnövekedett készletek miatt, továbbá a vártnál nagyobb amerikai kibocsátás okán. Ezzel szemben – idén először – a búza 1,6%-kal magasabb áron cserélt gazdát a nemzetközi piacokon az Ukrajnából érkező export körüli bizonytalanságok és az észak-amerikai elhúzódó aszályos időjárás miatt.
A rizs árindexe 2,8%-os havi emelkedéssel zárt, közel 20%-kal meghaladva az egy évvel korábbi értékét és nominálisan nézve a 2011 szeptembere óta mért legmagasabb szintre ugrott. A mozgás hátterében Indiai július 20-i döntése áll, mely megtiltotta az indica rizs exportját egy olyan időszakban, amikor szezonálisan eleve szűkösebbek a készletek. Az árfelhajtó tényezők „jelentős élelmezésbiztonsági aggodalmakra adnak okot a világ népességének nagyobb csoportjai számára, gondolva itt főként a legszegényebbekre és azokra, akik jövedelmük nagy részét költik élelmiszerre” – figyelmeztet a FAO, hozzátéve, hogy a kiviteli korlátozások még a feloldásuk után is negatív hatással lehetnek a termelésre, fogyasztásra és az árakra, számos országban tovább emelve az eleve szárnyaló élelmiszerár inflációt.
A FAO cukorár indexe 3,9%-kal csökkent miután jól halad a brazil cukornád-betakarítás, illetve a főbb indiai termőterületek kedvező időjárása is jó hatással volt a nemzetközi piacokra, ahogy a nyomott kereslet is a világ két legjelentősebb cukorimportőre (Indonézia, Kína) esetében. Tompítottak az árcsökkenésen az El Niño jelenség esetleges a cukornád ültetvényekre gyakorolt hatása körüli aggodalmak és a nyersolaj magasabb nemzetközi ára.
A tejtermékek árindexe 0,4%-kal zsugorodott júliusban, ezzel 20,6%-kal marad el a 2022 júliusi értékétől. A közelmúlt meredek esése után részben magára talált a sajt ára a meleg időjárás hatása miatt a csökkenő európai tejkészletekre.
A húsfélék árát összesítő index 0,3%-kal zárt alacsonyabban júliusban. A szarvasmarha-, juh- és baromfihús mind kevesebbe kerültek a bőséges kínálatnak köszönhetően és egyes esetekben a főbb importőrök alacsonyabb kereslete miatt is. A sertéshús ára ezzel szemben nőtt, ahogy a magasabb szezonális kereslet szűkösebb nyugat-európai és amerikai kínálattal párosult.
További információ itt.
Forrás: FAO
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM