Mezőgazdaság
Drágultak a nemzetközi élelmiszerárak a közel-keleti konfliktus energiaár-felhajtó hatása miatt
A műtrágya készletek korlátossága és a dráguló energia bizonytalanságot visznek a piaci folyamatokba a stabil gabonaellátás ellenére
Róma, 2026. április 3. – Két hónapja drágulnak az élelmiszer-alapanyagok a nemzetközi piacokon a közel-keleti konfliktussal összefüggésben – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Cukornád aratás Brazíliában. © FAO/Giuseppe Bizzarri
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 2,4%-os havi emelkedés után 128,5 ponton zárt márciusban és ezzel 1%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét.
A gabonafélék árindexe 1,5%-kal drágult februárhoz képest főként a búza árának 4,3%-os növekedése miatt, ami az Amerikai Egyesült Államok aszályos időjárásával és a magas műtrágya árak miatt esetlegesen csökkenő ausztrál vetésterületekkel függ össze. A kukorica is drágult, miután a bőséges készletek ellenére a műtrágya elérhetősége körüli aggodalmak és a növekvő energiaárak hatása domináltak. Az összes rizsfélét lefedő FAO index viszont 3%-kal csökkent márciusban az aratás időszaka, a gyengébb importkereslet és egyes országok valutájának amerikai dollárral szembeni árfolyamcsökkenése miatt.
„A konfliktus kezdete óta nem történtek jelentős árváltozások, a kis drágulás a magas nyersolaj árból fakadt, amit a bőséges gabonakészletek fogtak vissza” – mondta a FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero. „Ha a konfliktus – valamint a magas inputárak és alacsony árrés – 40 napon túl is fennmaradnak, a gazdák választás elé kerülnek: kevesebb inputtal kevesebbet termeljenek vagy alacsonyabb műtrágya-igényű növényekre váltsanak. A döntésük kihatással lesz a következő évek termésére, az élelmiszer-ellátásra és az élelmiszer-alapanyagok árára.”
A növényi olajok ára 5,1%-kal nőtt február óta, ezzel 13,2%-os drágulást produkálva egy év alatt. A pálma-, szója-, napraforgó- és repceolajok ára mind emelkedett a nyersolaj drágulásának tovagyűrűző hatása miatt, ami erősebb keresletet generálhat a bioüzemanyagokra is.
A húsfélék árindexe 1%-kal erősödött az előző hónaphoz képest a sertéshús iránti szezonálisan megnövekedett európai kereslet és a magasabb marhahús árak miatt, ami főleg Brazíliában volt tapasztalható, ahol szűkült az exportálható állatok száma. A birka- és szárnyashús olcsóbbak lettek, részben a logisztikai nehézségek okán, melyek a közel-keleti piacok elérését akadályozták.
A tejtermékek árindexe 1,2%-kal emelkedett a tejpor drágulása révén, miután szezonálisan csökkent a csendes-óceáni térség kibocsátása. Olcsóbbak lettek a sajtok az Európai Unió piacain a bővülő belső termelés és a gyenge exportkereslet kombinációja mellett, míg a Csendes-óceán térségében ellenkező folyamatok zajlottak.
A FAO cukorár-indexe 7,2%-ot ugrott márciusban. Erősebbnek bizonyultak azon várakozások, hogy Brazília – mint a legfontosabb cukorexportőr – az olajár-növekedés miatt az etanolgyártásba irányítja át a cukornád-készleteit, míg globális a készletek stabilak, köszönhetően az indiai és thaiföldi aratásnak.
További információk és részletek itt olvashatók.
A Hormuz-szoros és a piacok
A FAO által üzemeltetett Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (AMIS) most jelentette meg havi piaci figyelőjét. Ebben arról írnak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása sokként hatott a globális gazdaságra és ebben az agrárszektor sem volt kivétel. Az elemzés további részletekkel szolgál az emelkedő energia-, műtrágya- és szállítási költségek lehetséges közvetlen és közvetett hatásaira az élelmezésre és a mezőgazdaságra.
A FAO vezető közgazdásza, Maximo Torero a közelmúltban egy ENSZ sajtótájékoztató keretében behatóbban beszélt a veszélyekről.
A közel-keleti konfliktus globális agrár-élelmezési kihatásairól további információk egy friss FAO jelentésben olvashatók.
Forrás: FAO
Mezőgazdaság
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Nagy sikerrel zárult a Szegedi Zsidó Temető 2026. május 27-én megtartott takarítása, amely önkéntesek bevonásával valósult meg.
Mezőgazdaság
Közeleg a tavaszi fagykárok bejelentésének határideje!
Már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.
Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy már csak néhány nap áll rendelkezésre a tavaszi fagykárok agrárkár-enyhítési rendszer keretében történő bejelentésére.

Fotó: Pixabay
A 2026. március 31-ét követően bekövetkezett tavaszi fagykárt – a végrehajtási rendelet értelmében 15 napon belül, de – legkésőbb 2026. május 31. napjáig lehet bejelenteni a Magyar Államkincstár MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén. A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő, azaz amennyiben a gazdálkodó a bejelentést elmulasztja, tavaszi fagykár tekintetében már nem lesz lehetősége kárbejelentő kérelem benyújtására.
A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A fentiek értelmében, akik még nem nyújtották be a tavaszi fagykár bejelentésüket, azoknak javasoljuk, hogy tegyék meg minél hamarabb, hiszen 2026. június 1-től kezdődően már nem lesz lehetőség tavaszi fagykár bejelentésére.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum
Az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) rendszerben elkészült, és a mai naptól elérhetővé vált idén januártól alkalmazandó új papíralapú Gazdálkodási Napló formanyomtatványhoz igazított exportformátum. A fejlesztéseknek köszönhetően az új exportstruktúra már támogatja az egyszerűsített adatlapokat és az átalakított adattartalmat.

Az eGN rendszer új exportfunkciója lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók az elektronikus felületen rögzített adataikat az új papíralapú formátumnak megfelelő szerkezetben exportálják, ezzel megkönnyítve az adminisztrációt és az esetleges ellenőrzésekre való felkészülést, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelést.
Az új nyomtatványban több adatlap megszűnt – például a „Terület összesítő” és a „Talajvizsgálatok” című lap –, továbbá az adatigény csökkenése miatt több adatlap összevonása is megtörtént. Az adatlapok megszűnése azt jelenti, hogy akkor sem kerül megjelenítésre az exportban az adat, ha az az elektronikus naplóban szerepelt.
A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy a 2026. évi adatok rögzítéséhez az új, 2026-os nyomtatványt kell alkalmazni, ugyanakkor a bővebb adattartalom továbbra is letölthető a régi exportformátumban. A tévedések elkerülése érdekében az exportfájl nevében is jelölésre került az idei év („Nyomtatóbarát dokumentum (2026 évtől) formátum”). Ahogyan a korábbiakban is, a napló adattartalma Excel és PDF formátumban egyaránt kiexportálható.
A napló formátumán és az adatkör változásán túl az idei évben a Gazdálkodási Naplót illetően egyéb módosítás nem történt, a naplóvezetésre vonatkozóan továbbra is a tavalyi szabályok érvényesek.
Az exportálással kapcsolatban az egn@nebih.gov.hu email címen kérhető segítség.
Forrás: NÉBIH













































































































































































































































































































































































































