Mezőgazdaság
A FAO üdvözli az ENSZ határozatot a kávé nemzetközi napjáról
Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján október 1-je a kávé világnapja
Róma/New York, 2026. március 12. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát, mely szerint október 1-je a kávé világnapja lesz.
A kedden New Yorkban elfogadott határozat elismeri a „kávé kulturális, társadalmi és történelmi jelentőségét a kezdetektől napjainkig, ahogy a jelen társadalmaiban nem csupán egy mezőgazdasági alapanyag vagy megélhetési forrás, hanem a közösségi kapcsolatok, a kulturális kifejezés és a mindennapi hagyományok generációkon átívelő szimbólumává vált.”

Számos alacsony jövedelmű ország számára a kávé fontos jövedelemforrás. © FAO/Eduardo Soteras
A határozat kiemeli a kávétermelés és -feldolgozás szerepet számos fenntartható fejlődési cél megvalósításában, nevezetesen az éhezés felszámolását (2-es számú cél), a súlyos szegénység csökkentését (1-es számú cél), a nők felemelését (5-ös számú cél) és a tisztességes munkát és gazdasági növekedést elősegítő (8-as számú cél) előrevetítő célkitűzésekét.
„A kávé – a babtól a kávézókig – több mint egy ital, ez egy globális kereskedett élelmiszer-alapanyag, ami termelő családok milliói számára nyújt megélhetést, összeköt közösségeket és piacokat szerte a világon” – mondta a FAO főigazgatója Csü Tongjü. „A kávéipar jelentőségének elismerésével fel lehet hívni a figyelmet a szocióökonómiai jelentőségére és erősíteni a szegénység felszámolásában játszott szerepét. Örömmel várjuk az első világnap és annak szellemiségének megünneplését.”
A tervezett határozat a FAO Konferencia 2025-ös 44. ülésszakán való elfogadása után került az ENSZ Közgyűlésre benyújtásra.
Ennek értelmében a FAO-t kérték föl a kávé nemzetközi napjával koordinálására az érintett szervezetek, partnerek, mint a Nemzetközi Kávészervezet, bevonásával.
A kávé jelentősége
A kávé az egyik leggyakrabban fogyasztott ital a világon, melynek globális egy főre vetített fogyasztása évente 1,2%-kal nőtt az elmúlt 10 évben. A szektor mintegy 25 millió termelő számára jelent megélhetést és másoknak is, akik a kávé-értékláncban dolgoznak. Mindent egybevetve a globális kávéipar több mint 200 milliárd éves bevételt termel.
Emelett a kávé a világkereskedelem egyik legfontosabb élelmiszer-alapanyaga. 2024-ben a globális termelés meghaladta a 11 millió tonnát, és ebből 8 millió tonna a nemzetközi piacokon cserélt gazdát. Abban az évben a globális kávétermelés értékét 25 milliárd dollárra becsülték, míg a kávébabok kereskedelme egy 34 milliárd dolláros piacot jelentett.
Számos alacsony jövedelmű országnak a kávéexport egy fontos jövedelemforrást jelent. 2024-ben Etiópia exportjának 27,9%-át tette ki a kávé, ez az arány Ugandában 20,1% és Burundiban 19,5% volt. Etiópia és Uganda számára a kávéból származó jövedelem meghaladja az élelmiszerimport-kiadásokat, míg Burundi esetében közel 20%-át fedezi.
Brazília és Vietnám voltak 2024-ben a legnagyobb kávéexportőrök, és az Európai Unió illetve az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb felvásárlók.
A kávé nemzetközi napjának létrehozásával a FAO készen áll az országokkal és partnerekkel való együttműködésre, hogy ez a kiemelt nap az együttműködés, a tudásmegosztás és a valódi tettek előmozdítója legyen a kávé-értéklánc egészén. A termelők millióinál jelentkező problémákra és lehetőségekre való figyelemfelhívás révén a kávé napja erősíthető a globális elköteleződést a hatékony, befogadó, ellenálló és fenntartható kávészektor iránt, ezáltal érdemben támogatva az élelmiszerbiztonságot és a vidék fejlődését.
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.
Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.
A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.
A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Erdészverseny 2026
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.
A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.
Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.
Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.
Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.
Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.
Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.
Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.
Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: Egererdő Zrt.

