Keressen minket

Mezőgazdaság

Területi Monitoring Rendszer – mit láttak a műholdak júliusban?

Print Friendly, PDF & Email

A Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

2023. júliusában a Magyar Államkincstár elkezdte a Sentinel műholdfelvételek elemzésével végzett ellenőrzéseket, melyek során a gazdálkodók háromféle esetben kaptak értesítést potenciális meg nem felelésekről: ha a termesztett növénykultúra eltér az igényléstől; ha a mezőgazdasági táblán inhomogén növényi felszínborítás jeleit találtuk; és ha nem támogatható terület jelenlétére derült fény.

Fotó: MÁK

Az első ellenőrzési kör július közepén kezdődött, összesen 12.742 ügyfél 18.753 táblája esetén adtak a műholdfelvételek meg nem felelésre utaló jelzéseket. Ezekben az esetekben olyan táblákra vonatkozóan tett a Területi Monitoring Rendszer (TMR) megállapításokat, amelyeken korai betakarításúnak számító kultúrát találtak a műholdak: repcét, őszi kalászosokat, tavaszi kalászosokat, vagy olyan területen csupasz földfelszínt, ahol az igényelt hasznosítás alapján nem annak kellene jelen lennie a területen.

Az érintett táblák ezután egyedileg vizsgálatra kerültek; ahol rendelkezésre állt korábban beküldött georeferált fénykép, amely alapján a termesztett növénykultúra egyértelműen beazonosítható volt, ott az eljárást a hivatal lezárta, a tábla az adott ellenőrzés keretében megfelelőnek minősült, így a gazdálkodót sem kellett kiértesíteni. Hasonlóan záródtak a már megvalósult helyszíni ellenőrzéssel érintett táblákra vonatkozó eljárások is.

Előfordultak olyan esetek is, amikor ugyan rendelkezésre állt korábban beküldött fénykép, azonban az nem olyan helyről készült, ahol a műholdak a problémát detektálták a táblán; ebben az esetben irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre, ahol egy előre meghatározott térbeli ponton állva kellett a gazdálkodóknak lefotózniuk a táblát. Hasonlóan irányalapú fényképfeladatok kerültek kiküldésre azokban az esetekben is, amikor a tábla felszínborítása a műholdfelvételek alapján nem volt homogén, egybefüggő.

Összesen 12.184 gazdálkodót értesítettünk potenciális meg nem felelésekről, akiket arról tájékoztatott a hivatal, hogy az egységes kérelem adatváltozás benyújtó felületen ellenőrizzék a Sentinel műholdfelvételeket az érintett táblák esetében. Amennyiben ezek alapján úgy látják, hogy valóban hibát vétettek az egységes kérelem benyújtása során, akkor javítsák kérelmüket; ha viszont úgy vélik, hogy a kérelem a valóságnak megfelelően került benyújtásra, akkor készítsék el a mobilGAZDA alkalmazáson keresztül kiadott fényképkészítési feladatokat, ezzel bizonyítva igazukat.

Milyen eredmények születtek?

A válaszok részleges visszaérkezése alapján Egységes Kérelem adattartalmának módosításai, illetve az eddig beérkezett több mint 5000 georeferált fénykép azt mutatja, hogy a gazdálkodók magas arányban javítják a kérelmeiket, vagy használják a mobilGAZDA alkalmazást arra, hogy a területükön lévő mezőgazdasági állapotról adatot szolgáltassanak.

Növénykultúra beazonosítás

Mintegy 16.000 tábla esetében merült fel kétség a területen fellelhető növénykultúrával kapcsolatban. Egyes esetekben ezt a kétséget a korábban már beküldött fényképek alapján, azonnal el lehetett oszlatni. Olyan esetek is előfordultak, hogy a gazdálkodók – vélhetően a korábban kiküldött egyeztetésre felszólító végzések hatására – megváltoztatták az érintett táblákra vonatkozó kérelemadatokat már azelőtt, hogy értesíthettük volna őket.

A fennmaradó, több mint 12.000 táblán tapasztalt potenciális kérelmezési pontatlanságról a gazdálkodók hivatalos végzésben kaptak értesítést. A végzésre adott gazdálkodói reakciók feldolgozása még zajlik, de az már most látszik, hogy a kérelmezők törekszenek a feltárt hibák javítására, illetve a tényállás tisztázására. Jól mutatja ezt például az a tény, hogy a végzések hatására beérkezett több, mint 3.000 georeferált fénykép alapján a hatóság a gazdálkodó állításának megfelelően tudta lezárni az ellenőrzési eljárást.  Ahol a végzésre nem érkezik semmi reakció, ott a gazdálkodó vagy a végzés augusztusi, ismételt kiküldésére, vagy helyszíni ellenőrzésre számíthat.

A tábla inhomogén felszínborításának azonosítása

Mintegy 2.500 tábla esetében került megállapításra a műholdfelvételek alapján, hogy a tábla felszínborítása nem egységes, többféle növénykultúra is megtalálható rajta. Az egyedi vizsgálat során a gazdálkodók több száz esetben készítettek georeferált fotót, és számos esetben módosították a kérelmüket.  Ahol a gazdálkodó nem reagált a végzésre, ott a tényállás tisztázása helyszíni ellenőrzés keretében fog megtörténni.

Milyen képek kerültek beküldésre?

A beküldött fényképek legnagyobb része a mobilGAZDA alkalmazásba beépített automatikus ellenőrzések miatt jó minőségű, értékelhető felvétel volt. Nagyon kevés volt az olyan fénykép, amit minősége miatt nem tudott a hivatal figyelembe venni, azonban sok esetben előfordult az, hogy a gazdálkodó nem onnan, és nem abba az irányba készítette el a fényképet, ami szükséges lett volna a feltárt potenciális meg nem felelés ellenbizonyításához. Ezekben az esetekben ismételt kiértesítésre, vagy helyszíni ellenőrzésre lesz szükség ahhoz, hogy a tényállás tisztázásra kerülhessen.

Sok esetben előfordult az is, hogy a gazdálkodó beküldte a georeferált fényképet, ami egyértelműen a TMR megállapítását támasztotta alá, azonban az egységes kérelem nem került módosításra. Egy példában őszi búza főnövény, fehér mustár másodvetés került megadásra, a gazdálkodó pedig napraforgót fotózott a táblán, amit a fényképhez fűzött megjegyzés formájában írásban is megerősített, a kérelmet azonban nem módosította.

Éppen ezért javasoljuk, hogy ha a terepi viszonyok a TMR állításait támasztják alá, akkor elsősorban a kérelmek pontosítása történjen meg ennek megfelelően. Fénykép csak abban az esetben készüljön, ha a TMR más hasznosítást detektál, mint ami a kérelemben és a valóságban is a termőföldön található. A kérelmek pontosítására – főszabály szerint – szeptember 29-ig van lehetőség.

A legtöbb felhasználói kérdés a gazdálkodó szervezetek részéről érkezett, sok esetben nem sikerült elsőre a fényképek benyújtása, mivel a cég nevében próbálták azokat elkészíteni. A mobilGAZDA alkalmazás azonban ugyanúgy működik, mint az egységes kérelem benyújtófelülete: a meghatalmazottnak kell belépnie, mivel ő tudja magát ügyfélkapun azonosítani, és ő tud a gazdálkodó szervezetnek georeferált fényképet benyújtani.

Milyen további ellenőrzések várhatóak?

A Területi Monitoring Rendszerrel várhatóan még augusztusban és szeptemberben is történik ellenőrzés. Az augusztusi ellenőrzésekről szóló értesítések a hónap közepétől várhatóak, a szeptemberiek pedig szeptember első felében.

Ezekben az ellenőrzési körökben már minden tábla ellenőrzésre kerül, nem csak a korai betakarítású kultúrákkal érintettek.

A TMR-specifikus adatváltozás felületről itt található bővebb tájékoztatás.

A mobilGAZDA alkalmazás fényképkészítési funkciójának használatában az alábbi videó nyújt segítséget:

Forrás: MÁK

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom