Horgászat
A csuka és a törpeharcsa
Törpeharcsa okozta a csuka vesztét.
Takács István zenetanár vagyok, szeretném önökkel megosztani egy tegnapi élményemet! Magamról annyit, hogy a Szigetközben élek, Dunaszigeten, annak is a nagyszigeti falurészében. Nagysziget, a falu határát tekintve, tényleg a legnagyobb sziget. A töltés, a Zátonyi-Duna (Gazfűi-Duna) és az un. Hídi-tó (ez egy holtág) által határolt területet nevezzük Nagyszigetnek.
Fotó: Takács István zenetanár – Agro Jager News
Ennek a Hídi-tónak a partján lakom, a belterületi rész legszélső házában. Szép és érintetlen, nyugalmas rész, csak egyik oldalamon vannak szomszédok, a komámék. A holtág túlsó felén 50 m széles nádas húzódik, utána kezdődnek a kányási szántók. Rengeteg madárral és vaddal találkozom nap nap után. Szürke- és vörösgém, nagy- és kiskócsag, héják, ölyvek, vízicsibék, hódok, nutriák, vidrák a túlparton szarvasok és vaddisznók a „szomszédaim”. A vízicsibék, és a nutriák néha együtt esznek a tyúkokkal. Na és természetesen sokféle hal van a holtágban: csuka, sügér, csík, ezüst- és aranykárász, keszegfélék, naphal, és „természetesen” törpeharcsa. Én már régóta nem horgászom, de azért ismerem a halakat. Amikor ideköltöztem, még nem jelentek meg a törpeharcsák, aztán volt, hogy 1-1 darabot láttam. Sajnos kb. 2 éve tömegével jelentek meg.
Fotó: Takács István zenetanár – Agro Jager News
A történetem is velük kapcsolatos. Tegnap lesétáltam a partra, megnézni az egy szem megmaradt kacsámat, akkor láttam meg a kis, kb. 25-30 cm-es csukát a part közelében. Először el sem tudtam képzelni, mitől pusztult el, de aztán amikor kivettem, akkor láttam meg a szájából kikandikáló halfarkat, ami egyértelműen törpeharcsának látszott. Lefotóztam, és csak utána próbáltam kivenni a kis halat. Az volt, amit sejtettem, a törpeharcsa befeszítette a 3 tüskéjét, amik belefúródtak a csuka torkába és kopoltyúiba, ettől pusztult el. Már sajnálom, hogy nem fotóztam még egyet, mert amikor húztam kifelé a törpeharcsát, akkor lehetett volna jó fényképet készíteni arról, hogy miként is ékelődött be a csuka torkába. A törpeharcsa annyira érintetlen volt, hogy simán elúszott volna.
Fotó: Takács István zenetanár – Agro Jager News
A történet ennyi, viszont eszembe jutott még egy eset. Ez pár éve télen történt. Az egyik befagyott holtágon, a „Hátulvonyón” valószínűleg előző nap valakik egy lékből kihálóztak és a jégre kidobáltak törpeharcsákat. Rengeteget, több százat. Mi másnap jártunk arra – csavarogni, fényképezni voltunk –, és szomorúan láttunk a döglött törpeharcsák mellett egy megfulladt gémet, és egy ölyvet. Gondolom kapva kaptak az olcsó ebéden, ami aztán sajnos a torkukon akadt. Arra már nem emlékszem, hogy akkor miért nem fotóztam, ma már sajnálom. Persze jobban sajnálom az elpusztult madarakat és az invazív törpeharcsák terjeszkedését!
Nagysziget, 2023.szeptember 6.
Írta és fényképezte: Takács István zenetanár
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!
Írta és fényképezte: Csillag János
Horgászat
Angolna horgászat a Balatonon
Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.
Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!
Üdvözlettel: Kökény Balázs
Horgászat
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Inváziós ezüstkárász telepítését akadályozta meg a NÉBIH
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.
Fotó: Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstk%C3%A1r%C3%A1sz
A Nébih Állami Halőri Szolgálatának egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe. Az országszerte zajló haltelepítések egyúttal fokozottabb kontrollt követel meg az állami halőrök részéről is.
|
A természetesvízi ökoszisztéma, valamint az őshonos halállomány megóvása és fenntartható hasznosítása érdekében feltétlen szükséges a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség.
Emiatt a halgazdálkodásra jogosultak minden tervezett haltelepítését kötelesek legalább 3 nappal a természetesvízi kihelyezést megelőzően bejelenteni* a halgazdálkodási hatóságnak, továbbá a MOHOSZ-nak. Majd a telepítést követően (8 napon belül) realizációs bejelentésben kell beszámolnia a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről. A nem tervezett haltelepítés esetén az értesítést a telepítés megvalósítása előtt legalább 3 órával kell jelenti a hatóság informatikai rendszerén keresztül. E kötelezettség alól kivételt jelentenek a ponty I–III. nyaras korosztályai, valamint az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esetek. |
A Nébih ÁHSZ egyaránt kiemelt figyelmet fordít a telepítések mennyiségi és minőségi ellenőrzésére. Az idei tavaszi haltelepítések kapcsán a hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza folyó Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kg egynyaras ponty kihelyezését tervezte.
A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, összesen 8 tartály hallal, melyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le. A mérlegelés során kiderült, hogy a telepítésre szánt állomány jelentősen szennyezett volt idegenhonos és inváziós halfajok egyedeivel. A lemért két tartály tartalma összesen 562 kg volt, melyből 98,95 kg idegenhonos halfaj, többségében inváziós ezüstkárász, valamint amur, razbóra és törpeharcsa egyedek is megtalálhatóak voltak. Az idegenhonos és inváziós halak szelektálását követően telepítették a 2 tartálynyi halállományt. Ezt követően az állami halőrök a fennmaradó tartályok minőségi ellenőrzése során megállapították, hogy azokban szintén jelentős mennyiségű inváziós hal található, ezért természetvédelmi okok miatt a további telepítést megtiltották.
A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy az idegenhonos halfajok (halgazdálkodási hatósági) engedély nélküli telepítése jogszabálysértésnek minősül, mely 500.000-től 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. Továbbá az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek megszegése inváziós bírság kiszabásával is jár, melynek mértéke a jogsértéssel okozott kár függvényében 100.000-től 20.000.000 forintig terjedhet!
Forrás: NÉBIH
Áfonya 58. munkája
Verőfényes Vadásznapon Pápán
Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után
Aszályindex információk: 2024. május 9.
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Őzbakvadászat Kömpöcön