Keressen minket

Horgászat

A balatoni törpeharcsák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Nem tudom, mivel is kezdjem. Azzal, hogy már a partra értem, vagy azzal, hogy megfogtam az első törpeharcsát aznap. A kettő között nem telt el sok idő, de ne szaladjunk ennyire előre. Törpeharcsa. Nem egy izgalmas téma. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy általában másodlagos fogásként jelentkezik. Európába a 20. század elején, gazdasági céllal telepítették be a nálunk élő és invazív fajjá alakult, klasszikus néven vett törpeharcsát. A fekete, a foltos és a csatornaharcsa kereszteződéséből alakult ki. Ahogy nő az egyedszám, úgy csökken az átlagméret. 

Fotó: Faragó Sándor – Agro Jager News

Mi, balatoni horgászok, nagyon sokáig elképzelni sem tudtuk, hogy a magyar tengerben valaha is tömegével megjelenik. Sajnos megjelent. Nagyjából 8-10 éve rendszeresen fogható. A szakemberek szerint elterjedésük lokális, bizonyos – általuk kedvelt – helyekre korlátozódik. Én ezt elhiszem, mivel az ellenkezőjét bizonyítani nem tudom, illetve vannak olyan helyek a Balatonon, ahol még sosem fogtam. Fiatal példányai nagy ivadékfelhőkbe verődnek, így a szemfüles horgász egy ügyes merítéssel hozzájárulhat gyérítésükhöz.

Na, de jöjjön az a bizonyos nap. Fél három van, kora hajnal vagy késő éjszaka, nem tudom. Talán a kettő határa. Ilyenkor szeretek lemenni. Semmi különösebb oka nincs, talán a megszokás. Mikor beülnék az autóba, meglátogat régi barátom, egy szép, fényes tollú feketerigó. Igazi kis városlakó. Azért szeret ennyire, mert néha neki is jut némi finomság a kukacos dobozból.

Fotó: Faragó Sándor – Agro Jager News

Ahogy elindulok, a város még alszik, az utcák üresek, csak én zavarom meg ezt a csendes vasárnap hajnalt. Szerencsére komoly izgalmak nélkül elérem célomat, a tihanyi révet. Csak két játszadozó rókakölyök hozott egy kis érdekességet monoton utazásomba.

Mire a felszerelésem kipakoltam és minden a helyére került, elkezd világosodni. A nap már ki is dugja vörösen izzó fejebúbját Somogy dombjai mögül, hogy elűzze a sötétséget és aranyló hidat építsen a Balaton vizére. Ha másért nem, már ezért a látványért megérte ilyen korán kelni.
Az etetőanyagra nincs gond, már előző nap elkészült, hogy ezzel se menjen az értékes idő. Igazi pontycsemege, melyből 8-10 méretes gombóc landolt a vízben, hogy terített asztalt varázsoljon a bajszosoknak. Sajnos ezekre a falatokra a másik bajszos is rájár. A kis ördög, akit finom, szálkátlan húsa ellenére mégsem látunk szívesen.

Fotó: Faragó Sándor – Agro Jager News

Horgok a vízben és már húzza is. Törpe. Aztán újabb és újabb, libasorban 5-6. Aztán csend. Percek óta megszűnt a folyamatos birizgálás. Talán ponty van az etetésen, talán az ijesztette el őket. Ahogy ezen merengek, komótosan bólint a spicc, nem az az apróhalas rángatózás. Ráemelek a botra. Ponty van a horgon. Az, amint partot ér, már húzza a másik botot is. Jól gondoltam, itt vannak. Hamar jön a harmadik is. Aztán továbbáll a raj, megint a kis halaké a terep. Jönnek is sorban. Várom a következő csendes időszakot, hátha újra ponty érkezik elém. Szerencsére így is lett. Majd ez a váltás újra megismétlődött. Már hazafelé készültem, utolsó dobás. Életem törpeharcsája, a maga 60 dekájával.

Horgászat végeztével számlálás. 7 pontyot fogtam, melyből 2 az általam kedvelt méret, így ők a konyhára kerültek. A maradék öt horgásznyelven retúr, vagy túl nagy, vagy túl kicsi. Keszeg is jött, igaz nem sok, mind vissza is került a Balatonba a kifogást követően.

Fotó: Faragó Sándor – Agro Jager News

Jöjjenek a törpék. Kiborítom a haltartót. Sokan vannak. 18 darab. Pontyozás közben ez túl sok, amolyan mellékes fogásnak, igaz választhattam volna más helyet is, ahol nem lehet belőlük fogni. De a szívem ide húz, szeretek itt horgászni. Elindultam hát haza, kissé keserű szájízzel, a sok kis bajszos miatt.

Aki fogja, vigye, egye!
Ha megszabadulni már nem tudunk tőlük, próbáljuk meg kordában tartani.

Írta és fényképezte: Faragó Sándor

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

Zavarosban halásztak

Print Friendly, PDF & Email

Orvhalászok akadtak fenn a vízirendőrök hálóján

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Fordult a kocka, az orvhalászok akadtak fenn a vízirendőrök hálóján. Több mint 100 ezer forint értékű hal térhetett vissza természetes élőhelyére.

Fotó: Rendőrség

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság orvhalászat és lopás vétség miatt folytat nyomozást három abádszalóki férfi ellen. A megalapozott gyanú szerint a 38, 50 és 43 éves férfiak Abádszalók külterületén, a Nagykunsági főcsatorna vizében elhelyeztek négy, egyenként 50 méter hosszú és 3,5 méter széles damilhálót február 13-át megelőzőleg. A járőröző rendőrök és a Közép-Tisza Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének halászati őrei tetten érték az orvhalászokat. A helyi lakosok egyike sem rendelkezett halászatra érvényes állami halászjeggyel és területi halászengedéllyel. A hálókat a halászati őrök felszedték, 3 folyami harcsát, 8 balint, 1 amúrt és 1 keszeget találtak bennük, a halak értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Az állatokat visszahelyezték élőhelyükre, a halászathoz használt eszközöket pedig lefoglalták. Az egyenruhások előállították a Kiskörei Rendőrőrsre a tetteseket, akiket gyanúsítottként hallgattak ki, beismerő vallomást tettek.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

A balatoni halőrzés 2023. évi mérlege

Print Friendly, PDF & Email

Számvetést készítettek az elmúlt év halőrzési munkájáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mint általában, év elején számvetést készítünk az elmúlt év halőrzési munkájáról. Így van ez most is, amikor átgondoljuk, mi is történt az év során. A félelmek ellenére az egyik legfontosabb probléma, a balatoni vízszint 2022-ben látott drámai csökkenése megállt, mostanra már a Sió-zsilipen kell vizet engedni a megnövekedett vízszint miatt.

Fotó: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Halőri szolgálatunk továbbra is figyel a Társaság természetesvízi halgazdálkodási területére, amely 62.800 ha és két nagy tömbre különül el, a Balaton és a Kis-Balaton I. ütemre. Persze számos kisebb-nagyobb vízterület csatlakozik ehhez (Nyugati-övcsatorna, Hévíz-folyás stb.) és csak a Balaton partvonala 235 km hosszú. Az ellenőrzési területet jelenleg hét halőr körzetre osztottuk, ahol egy-egy járőrpár dolgozik. A szolgálat rendelkezik páronként egy gépjárművel, kisgéphajóval és/vagy elektromos meghajtású csónakkal. Egy párosunk az év során a haltetemek begyűjtésével foglalkozik, így mentesítettük a további hét párost ettől a mindennapi feladattól. A halőri szolgálat feladata a tavasszal a Nyugati-övcsatornán lévő időszakos halrács üzemeltetése is.

Fotó: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Új feladatként kezdtünk bele a törpeharcsa ivadékok begyűjtésébe, mely a napi ellenőrzési munkába remekül beilleszthető volt. Így mintegy 270 ezer törpeharcsa ivadékkal csökkentettük a balatoni állományt és a kollégák jó tapasztalatokra tettek szert, hogy ezt a feladatot még hatékonyabban tudjuk végezni 2024-ben. A tavalyi év során a balatoni kormorán riasztási -és gyérítési munkában is részt vettünk, balatoni halőr kollégáink több helyszínen, 159 madarat ejtettek el. A Jamai-patak vízszint csökkenésekor kollégáink elvégezték a kiszáradó patakban maradt halállomány mentését.

Intézkedések száma (2014-2023.)

Év Szabályszegés Horgászrendi szabályszegés Büntető ügy
2014. 229 68 15
2015. 324 78 16
2016. 330 82 2
2017. 257 68 7
2018. 273 39 11
2019. 537 50 3
2020. 1022 17
2021. 405 7
2022. 261 3
2023. 296 8

 A feljelentések mellett hivatásos halőreink sokszor éltek a figyelmeztetés lehetőségével azoknál a szabályszegéseknél, amelyek nem voltak törvénysértések.

A feljelentéseink alapján visszakapott hatósági határozatok száma és az azokban kiszabott bírság összege (2014-2023.)

Év Megkapott határozatok Bírság összesen
2014. 192 4.650.000.- Ft
2015. 256 6.470.000.- Ft
2016. 305 6.245.000.- Ft
2017. 230 4.930.500.- Ft
2018. 168 4.477.500.- Ft
2019. 407 8.750.000.- Ft
2020. 744 19.242.400.- Ft
2021. 382 11.954.875.- Ft
2022. 238 6.077.000.- Ft
2023. 275 12.280.900.- Ft

Érdekes lehet még az, hogy a Halgazdálkodási Hatóságok által kiszabott halvédelmi bírságok, a 2023. évi szabályszegések miatt eddig 1644 hónap horgászattól való eltiltást is tartalmaztak.

Szabályszegések főbb típusai 2023.

Szabályszegés Intézkedések száma
Engedély nélküli horgászat 155
Több horgászfelszerelés használata 57
Fogási napló vezetésének hiányosságai 37
Őrizetlenül hagyott felszerelések 26
Egyéb horgászrendi szabályszegés 27

A szabályszegések típusait áttekintő táblázatban csak azok a szabályszegések szerepelnek, amelyekből legalább 10 intézkedés történt az évben és egy intézkedés akár több típusban is szerepelhet akkor, ha a feljelentett egyszerre több szabályszegést is elkövetett.

Fotó: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Az év során a legnagyobb számban előforduló szabályszegés idén az engedély nélküli horgászat volt, ebbe a kategóriába soroljuk azokat is, akik csak területi jeggyel nem rendelkeztek. Még mindig kiemelkedően sokan nem tartják be a használható felszerelések számának korlátozását, egy horgásztársunk egyszerre hat felszerelés használata közben került ellenőrzés alá.

Ebben az évben rekordot állítottunk fel az egy év során, egy emberrel szemben kiszabott halvédelmi bírság mértékében. Egy Veszprém Vármegyei lakossal szemben 2023-ban, négy feljelentés után, 2.225.475 Ft bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság. Ő már eltiltással kezdte az évet, de az engedély nélküli horgászatnál sem állt meg, hiszen használható felszerelések számát is rendszeresen megszegte. Az egy személlyel szembeni intézkedések számát azonban nem ő vezeti, hiszen egy Somogy Vármegyei lakossal szemben hat alkalommal tettek feljelentést kollégáink, az ő esetében azonban még nem értek véget a hatósági eljárások.

Fotó: Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A jegyzőkönyveket áttekintve láthatjuk, hogy 33 esetben az ellenőrzött személy több szabályt is megsértett, ebből 4 esetben hármat is (ezek a számok az összefoglaló táblázatban is megjelennek). A feljelentett személyek közül húsz külföldi állampolgár volt.

A halőrök ebben az évben is elvégezték a Balatonon fellelt haltetemek begyűjtését, a mellékelt táblázat tartalmazza a begyűjtött mennyiségeket. A haltetemek begyűjtését átszerveztük, egy páros egész évben pusztán ezzel foglalkozott, felszabadítva a többi halőr párost ez alól a munka alól. Így a halőrzés lényegesen hatékonyabb lett, a begyűjtött haltetemek számát tekintve a gyűjtés hatékonysága sem romlott.

Haltetem begyűjtés a Balatonon (2013-2023.)

Év Busa (db) Harcsa (db) Kagyló (kg) Egyéb hal összesen (db) Ebből, angolna (db) Ebből ponty (db) Ebből garda (db)
2013. 884 1 860 21703 8490 1492 0
2014. 1017 150 0 66752 5531 303 32808
2015. 1131 3 0 20636 6981 240 5
2016. 1059 2 0 19214 1263 2835 1760
2017. 882 0 0 21237 1883 1601 0
2018. 933 2 0 23538 1606 3350 350
2019. 789 17 0 28776 590 5124 3477
2020. 1104 18 0 65385 631 1617 600
2021. 1174 0 0 23772 183 1113 0
2022. 1566 11 0 23870 164 3817 1
2023. 1761 4 0 31499 195 5500 0

Forrás: Havranek Mihály – Balatonihal

Tovább olvasom

Horgászat

Szárcsát fogtak horgászbottal

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Heves vármegyében, Hatvan határában, nem messze az M3-as autópályától Juhos György a kedvenc szenvedélyének hódolt: azaz horgászott. A nyári és téli időszakban főleg pontyokra horgászik. Időnként azonban, horgászatai során, vízimadarakat is akaszt. Idén már a harmadik szárcsát orsózta ki a közel 120 hektáros vízfelületű bányatavon. Szárcsákat először november közepén látott. A csapat napról-napra nagyobb lett és decemberre már 60-70 főre duzzadt. Ez a madárfaj azonban rendkívül érzékeny az emberi jelenlétre, ha meglátnak bárkit a parton, azonnal tovább állnak. Gyuri ezt már tudta, ezért egy lakókocsi mögé húzódott be, hogy ne zavarja őket, mert mondjuk ki: nagyon szereti az állatokat és a madarakat!

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A korábbi tapasztalatokra alapozva a téli felszerelését úgy állítja össze, hogy az “madárbarát” legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy viszonylag kisebb súlyú (100 gramm) csúszóólmot használ a főzsinóron. Ezt tudatosan alakította így ki, mert tavaly sikerült egy vonuló, téli madárvendéget kifognia – egy kercerécét, ami hazánktól északra költ, ha teheti akkor a fák odvaiban.

A két ünnep között szabadságot vett ki, ezért a mostani horgászata kivételesen reggel nyolc óra körül kezdődött. Minden horgászata előtt a hajójával etetőbojlit juttat a vízbe. A modern eszközök segítségével egy helyben tudja tartani a halakat. Miután “élesítette” a botjait, hosszú, eseménytelen órák következtek. A végszerelékén felkínált epres ízesítésű bojli persze nem kellett semminek és senkinek.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

Körülbelül 4-5 óra elteltével egy nagyobb szárcsacsapat törte meg a feszes víztükröt. Pontosan oda szálltak le, ahol Gyuri várta a pontyokat. A madarak nem láthatták az etetést, mégis ott gyülekeztek. A szárcsacsapat valahogy megérezte a csali ízét a vízben, annak ellenére, hogy a meder ott körülbelül négy-hat méter mély!

Korábbi tapasztalatok alapján a vízimadarak sem tudnak ellenállni az epres ízesítésű bojlinak. Más horgászok beszámoltak arról, hogy a különböző fajok egymás viselkedésére reagálnak. Nem ritka, hogy a madarak és halak együtt falják fel a felkínált etetőanyagot. A szárcsacsapat egyszercsak lebukott, miközben a kapásjelző meg időnként megremegett. A nagy ponty ilyet nem csinál, ezek csak a szárcsák lehetnek – gondolta! Tapasztalat hiányában várta a kapást. Ez volt az első év, amikor szárcsát sikerült kifognia, de ekkor ezt még nem is gondolta!

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A madarak érkezése után alig telt el 10-20 perc, de már sikerült a második madarat is megszákolnia. A naptár december 28-át mutatott. Az első szárcsát december 15-én fogta ki és ez így ment az egész ünnepek alatt.  A vízimadarak horgászata jóval nagyobb óvatosságot igényel, mert a “fárasztás” során esélyt kell adni a madárnak a levegővételhez. A bevágást követően a szárcsa időnként felbukkant levegőt venni. Ezt türelmesen ki kellett várnia Gyurinak, hogy életben tarthassa és szabadon tudja engedi őket! Minden esetben a horog a szárcsa csőrének szélébe akadt. A legutolsó madárnál a horogszabadítás után, megbizonyosodott arról, hogy elállt a vérzés. A sebet lefertőtlenítette. A szárcsa, annak ellenére hogy csípett-harapott, pár perc elteltével megnyugodott. A madár érezte, hogy néhány fénykép elkészítése után szabadulhat.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A korábbi években sikerült már kifognia a pontyok és amurok mellett számos madárfajt, amit most színesített  a szárcsa is – zárta beszámolóját Juhos György.

 

A Vadászati lexikon így ír a szárcsáról: 

“szárcsa Fulica atra – Blässhuhn, Belchen, Zappen, Lietze – A guvatfélékhez tartozó, Közép- Európa leggyakoribb, hazai vizeink legelterjedtebb vadászható, vonuló vízi madara. Réce nagyságú (600 g), tollazata palafekete, homlokpajzsa világító fehér, erős csőre fehéres, a ♂-et a ♀-től csak nagyobb homlokpajzsa különbözteti meg. Fejét bólogatva úszik, fejes ugrással merül; veszély esetén, mielőtt felszáll, szárnycsapkodva fut a vízen. Lábujján úszókaréjok/lebenyek. Erős, magas hangja van, kityeg, csikorog, talicskázik (,,köw” ♀, „pix” ♂). Valamennyi belső állóvízen megtalálható, télen gyakran nagy csapatokban át is telelhet. Etetőhelyeken szinte szelíd. Vízen vagy a sűrű parti növényzetben fészkel, 6-9 világos alapon feketén pöttyözött tojást rak. Mindkét nem vezeti a fiókákat, amelyek a kikelés után ha- marosan elhagyják a fészket, de még egy ideig az öregek etetik őket. Az apró pelyhes fiókák feketék, fejükön feltűnő vörös-narancs színű pelyhekkel, csőrük vörös, fehér heggyel. Később a fiatalok háti tollruhája és nyakuk hátsó része szürke, torkuk, nyakuk első része és a mellük fehéres. Mindenevő, előnyben részesíti a növényi táplálékot. Sokak véleményével ellentétben nem űzi el a vadkacsákat. Vadászat: többnyire a tőkésréce vadászatán, elvétve a vizeken. A nagyobb áttelelő vizeken késő ősszel kifejezett ~vadászatokat rendeznek (legtöbbször csónakkal hajtják, onnan is lövik). Különlegesen szabályozza a jog a Boden-tavi hagyományos ~ vadászatot. Magyaro. gyakori, vadászható.”

Homonnay et al. (1997): Vadászati lexikon 303 pp.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Juhos György korábbi különleges fogása itt olvasható

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Tovább olvasom
ewident logo
Cart
  • No products in the cart.