Horgászat
A csuka és a törpeharcsa
Törpeharcsa okozta a csuka vesztét.
Takács István zenetanár vagyok, szeretném önökkel megosztani egy tegnapi élményemet! Magamról annyit, hogy a Szigetközben élek, Dunaszigeten, annak is a nagyszigeti falurészében. Nagysziget, a falu határát tekintve, tényleg a legnagyobb sziget. A töltés, a Zátonyi-Duna (Gazfűi-Duna) és az un. Hídi-tó (ez egy holtág) által határolt területet nevezzük Nagyszigetnek.
Ennek a Hídi-tónak a partján lakom, a belterületi rész legszélső házában. Szép és érintetlen, nyugalmas rész, csak egyik oldalamon vannak szomszédok, a komámék. A holtág túlsó felén 50 m széles nádas húzódik, utána kezdődnek a kányási szántók. Rengeteg madárral és vaddal találkozom nap nap után. Szürke- és vörösgém, nagy- és kiskócsag, héják, ölyvek, vízicsibék, hódok, nutriák, vidrák a túlparton szarvasok és vaddisznók a „szomszédaim”. A vízicsibék, és a nutriák néha együtt esznek a tyúkokkal. Na és természetesen sokféle hal van a holtágban: csuka, sügér, csík, ezüst- és aranykárász, keszegfélék, naphal, és „természetesen” törpeharcsa. Én már régóta nem horgászom, de azért ismerem a halakat. Amikor ideköltöztem, még nem jelentek meg a törpeharcsák, aztán volt, hogy 1-1 darabot láttam. Sajnos kb. 2 éve tömegével jelentek meg.
A történetem is velük kapcsolatos. Tegnap lesétáltam a partra, megnézni az egy szem megmaradt kacsámat, akkor láttam meg a kis, kb. 25-30 cm-es csukát a part közelében. Először el sem tudtam képzelni, mitől pusztult el, de aztán amikor kivettem, akkor láttam meg a szájából kikandikáló halfarkat, ami egyértelműen törpeharcsának látszott. Lefotóztam, és csak utána próbáltam kivenni a kis halat. Az volt, amit sejtettem, a törpeharcsa befeszítette a 3 tüskéjét, amik belefúródtak a csuka torkába és kopoltyúiba, ettől pusztult el. Már sajnálom, hogy nem fotóztam még egyet, mert amikor húztam kifelé a törpeharcsát, akkor lehetett volna jó fényképet készíteni arról, hogy miként is ékelődött be a csuka torkába. A törpeharcsa annyira érintetlen volt, hogy simán elúszott volna.
A történet ennyi, viszont eszembe jutott még egy eset. Ez pár éve télen történt. Az egyik befagyott holtágon, a „Hátulvonyón” valószínűleg előző nap valakik egy lékből kihálóztak és a jégre kidobáltak törpeharcsákat. Rengeteget, több százat. Mi másnap jártunk arra – csavarogni, fényképezni voltunk –, és szomorúan láttunk a döglött törpeharcsák mellett egy megfulladt gémet, és egy ölyvet. Gondolom kapva kaptak az olcsó ebéden, ami aztán sajnos a torkukon akadt. Arra már nem emlékszem, hogy akkor miért nem fotóztam, ma már sajnálom. Persze jobban sajnálom az elpusztult madarakat és az invazív törpeharcsák terjeszkedését!
Nagysziget, 2023.szeptember 6.
Írta és fényképezte: Takács István zenetanár
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Svájci kalandok 2. rész
Szabó Ábel és Tóth Anna Édua Svájcban horgásztak. Célzottan pergettek az alpesi országban, ahol rendkívül eredményesek voltak. Élményeikről beszámoltak lapunknak:
A következő svájci pecára egy barátnős-piknikes program keretein belül került sor. Anna korábban nem próbálta a pergetést, de szerencsémre érdekelte ez a műfaj, szóval nagy reményeket fűztem az első közös pecához. Egy pillanat alatt kapta ki a kezemből a pergető felszerelésem és egész hamar belejött a pontos dobásokba. Az első rontott felszíni kapás pláne izgalmassá tette a dobálást. Következő kapását már sikerült halra váltania és egy 40 cm feletti domolykóval pózolhatott. (Bár én is ilyen hallal kezdtem volna a pergetést…)😅 Egy zubogó alatti részen, a csalicserét követően, ismét halat fárasztott, de gyanús volt nekem, hogy ez nem domolykó lesz…
Mindkettőnk meglepetésére egy sebes pisztrángot meríthettem. A helyiek elmondása szerint olyan ritka ebben a folyóban a pisztráng, mint a fehér holló, így kiváltképp felértékelődött ez a fogás. A pisztráng után a következő párbeszéd játszódott le:
-Milyen hal van még ebben a folyóban? – kérdezte Anna.
-Márna – mondtam én
Akkor fogjunk márnát! – kaptam a választ.
Pergetve azért ez nem a legegyszerűbb mutatvány, ezért ekkor már én próbáltam a kicsi gumicsalit megfelelően görgetni márna reményében. Ellesve a technikát, Anna is rápróbált olykor-olykor, de nem akarták a márnák az igazságot. Már elkezdett szürkülni, egyre hidegebb lett, jöttek a szúnyogok, fel is vetettem a hazamenetel lehetőségét, de a kisasszony minden áron maradni akart.
Legjobb tudásom szerint kerestem az épp vízfelszínen forgó márnákat és nagy nehezen sikerült is egyet kapásra bírni. A kapást követően egyből Anna kezébe adtam a botot, mert tudtam, hogy 7 grammos bottal egy szebb márna kivétele igen nagy élmény. Ügyes fárasztás végén sikerült megmerítenem ezt az arany színezetű halat. Volt ám ujjongás rendesen🤩 A fogások öröméből ítélve azt gondolom, hogy nem ez volt az utolsó közös pecánk…👀
Írta és fényképezte: Szabó Ábel
Horgászat
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Busafogó versenyt szerveztek a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetség területén
A túlszaporodott, nem őshonos busaállomány gyérítésére első alkalommal szerevezett versenyt a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ). A 650 kilós fogás kétharmadát értékesítették, a bevételt őshonos halak telepítésére fordítják – mondta el a szövetség szakmai igazgatója. Schmidt-Kovács Bence tájékoztatása szerint a gyérítés sportszerűen, nem hálóval, hanem horoggal történt.
A beavatkozáshoz és a kifogott halak értékesítéséhez megszerezték a szükséges hatóságok engedélyét. A 26 órás, páros versenyen való indulást 17 csapat vállalta, összesen 650 kilogrammot fogtak ki a Duna neszmélyi mellékágából. A verseny győztesei: I. Pierer Márk Máté-Pierer Erik László (107 kg), II. Takács József-Kovács Zsuzsanna (70 kg), III. Tóth Péter – Tóthné Molnár Mária). A halak tömeges elszaporodását mutatja, hogy régen egy 8-9 kilós példányt fogtak, most pedig a kifogott 130 példány átlagsúlya öt kilogramm körül alakult.
A szakmai igazgató hozzátette, a busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet. Mivel planktonevő, a túlszaporodott egyedek „kieszik” a vízből az őshonos halak táplálékát és csökkentik azok polulációját. A vízkezelőknek foglalkozni kell a problémával, mert busa egyre súlyosabb károkat okoz a hazai élővizekben.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége
Horgászat
700 milliárd forintból erősödhet a hazai halmarketing
A KAVOSZ cikket közölt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszról:
Elindult a „Halmarketing” (MAHOP Plusz-2.6.1-2024) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz programjába tartozó felhívás keretösszege 700 354 227 forint; a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A kiemelt eljárásrendben támogatási kérelmet az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság nyújthat be, az itt elérhető felhívástervezet szerint 2024. szeptember 8-tól. (A projekt fizikai befejezésének határideje: 2029. december 31.)
A támogatható tevékenységek:
- Nemzeti kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható akvakultúra-termékeket.
- A halfogyasztás ösztönzésének korszerűsítése, a bővülő piaci adatbázis (pl. EUMOFA) hasznosítása, új módszerek alkalmazása.
- Új típusú halmarketing program kidolgozása.
- Az akvakultúra társadalmi elismerésének („social licence”), illetve az ágazat társadalmi elfogadottságának támogatása.
- A termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolításának és új piacok felkutatásának támogatása.
Forrás: KAVOSZ