Horgászat
Szárcsát fogtak horgászbottal
Heves vármegyében, Hatvan határában, nem messze az M3-as autópályától Juhos György a kedvenc szenvedélyének hódolt: azaz horgászott. A nyári és téli időszakban főleg pontyokra horgászik. Időnként azonban, horgászatai során, vízimadarakat is akaszt. Idén már a harmadik szárcsát orsózta ki a közel 120 hektáros vízfelületű bányatavon. Szárcsákat először november közepén látott. A csapat napról-napra nagyobb lett és decemberre már 60-70 főre duzzadt. Ez a madárfaj azonban rendkívül érzékeny az emberi jelenlétre, ha meglátnak bárkit a parton, azonnal tovább állnak. Gyuri ezt már tudta, ezért egy lakókocsi mögé húzódott be, hogy ne zavarja őket, mert mondjuk ki: nagyon szereti az állatokat és a madarakat!
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A korábbi tapasztalatokra alapozva a téli felszerelését úgy állítja össze, hogy az “madárbarát” legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy viszonylag kisebb súlyú (100 gramm) csúszóólmot használ a főzsinóron. Ezt tudatosan alakította így ki, mert tavaly sikerült egy vonuló, téli madárvendéget kifognia – egy kercerécét, ami hazánktól északra költ, ha teheti akkor a fák odvaiban.
A két ünnep között szabadságot vett ki, ezért a mostani horgászata kivételesen reggel nyolc óra körül kezdődött. Minden horgászata előtt a hajójával etetőbojlit juttat a vízbe. A modern eszközök segítségével egy helyben tudja tartani a halakat. Miután “élesítette” a botjait, hosszú, eseménytelen órák következtek. A végszerelékén felkínált epres ízesítésű bojli persze nem kellett semminek és senkinek.
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
Körülbelül 4-5 óra elteltével egy nagyobb szárcsacsapat törte meg a feszes víztükröt. Pontosan oda szálltak le, ahol Gyuri várta a pontyokat. A madarak nem láthatták az etetést, mégis ott gyülekeztek. A szárcsacsapat valahogy megérezte a csali ízét a vízben, annak ellenére, hogy a meder ott körülbelül négy-hat méter mély!
Korábbi tapasztalatok alapján a vízimadarak sem tudnak ellenállni az epres ízesítésű bojlinak. Más horgászok beszámoltak arról, hogy a különböző fajok egymás viselkedésére reagálnak. Nem ritka, hogy a madarak és halak együtt falják fel a felkínált etetőanyagot. A szárcsacsapat egyszercsak lebukott, miközben a kapásjelző meg időnként megremegett. A nagy ponty ilyet nem csinál, ezek csak a szárcsák lehetnek – gondolta! Tapasztalat hiányában várta a kapást. Ez volt az első év, amikor szárcsát sikerült kifognia, de ekkor ezt még nem is gondolta!
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A madarak érkezése után alig telt el 10-20 perc, de már sikerült a második madarat is megszákolnia. A naptár december 28-át mutatott. Az első szárcsát december 15-én fogta ki és ez így ment az egész ünnepek alatt. A vízimadarak horgászata jóval nagyobb óvatosságot igényel, mert a “fárasztás” során esélyt kell adni a madárnak a levegővételhez. A bevágást követően a szárcsa időnként felbukkant levegőt venni. Ezt türelmesen ki kellett várnia Gyurinak, hogy életben tarthassa és szabadon tudja engedi őket! Minden esetben a horog a szárcsa csőrének szélébe akadt. A legutolsó madárnál a horogszabadítás után, megbizonyosodott arról, hogy elállt a vérzés. A sebet lefertőtlenítette. A szárcsa, annak ellenére hogy csípett-harapott, pár perc elteltével megnyugodott. A madár érezte, hogy néhány fénykép elkészítése után szabadulhat.
Fotó: Juhos György – Agro Jager News
A korábbi években sikerült már kifognia a pontyok és amurok mellett számos madárfajt, amit most színesített a szárcsa is – zárta beszámolóját Juhos György.
A Vadászati lexikon így ír a szárcsáról:
“szárcsa Fulica atra – Blässhuhn, Belchen, Zappen, Lietze – A guvatfélékhez tartozó, Közép- Európa leggyakoribb, hazai vizeink legelterjedtebb vadászható, vonuló vízi madara. Réce nagyságú (600 g), tollazata palafekete, homlokpajzsa világító fehér, erős csőre fehéres, a ♂-et a ♀-től csak nagyobb homlokpajzsa különbözteti meg. Fejét bólogatva úszik, fejes ugrással merül; veszély esetén, mielőtt felszáll, szárnycsapkodva fut a vízen. Lábujján úszókaréjok/lebenyek. Erős, magas hangja van, kityeg, csikorog, talicskázik (,,köw” ♀, „pix” ♂). Valamennyi belső állóvízen megtalálható, télen gyakran nagy csapatokban át is telelhet. Etetőhelyeken szinte szelíd. Vízen vagy a sűrű parti növényzetben fészkel, 6-9 világos alapon feketén pöttyözött tojást rak. Mindkét nem vezeti a fiókákat, amelyek a kikelés után ha- marosan elhagyják a fészket, de még egy ideig az öregek etetik őket. Az apró pelyhes fiókák feketék, fejükön feltűnő vörös-narancs színű pelyhekkel, csőrük vörös, fehér heggyel. Később a fiatalok háti tollruhája és nyakuk hátsó része szürke, torkuk, nyakuk első része és a mellük fehéres. Mindenevő, előnyben részesíti a növényi táplálékot. Sokak véleményével ellentétben nem űzi el a vadkacsákat. Vadászat: többnyire a tőkésréce vadászatán, elvétve a vizeken. A nagyobb áttelelő vizeken késő ősszel kifejezett ~vadászatokat rendeznek (legtöbbször csónakkal hajtják, onnan is lövik). Különlegesen szabályozza a jog a Boden-tavi hagyományos ~ vadászatot. Magyaro. gyakori, vadászható.”
Homonnay et al. (1997): Vadászati lexikon 303 pp.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Juhos György korábbi különleges fogása itt olvasható
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Sziasztok, Viszt István vagyok és szeretném megosztani veletek tapasztalataimat a busa horgászatáról, amely különleges kihívásokkal teli sport és egyre több horgász figyelmét kelti fel. Ez a nagytestű, erős hal rendkívüli kitartást és ügyességet követel meg tőlünk. A busázás szépsége és izgalma abban rejlik, hogy a megfelelő felszerelés és technika mellett a megfelelő csali kiválasztása is döntő fontosságú.
Fotó: Viszt István – Agro Jager News
A busázás során a megfelelő időzítés elengedhetetlen. A hajnali órák, amikor a tó még csendes és nyugodt, ideálisak a busa horgászatához. A korán érkező horgászoknak nagyobb esélyük van arra, hogy sikerrel járjanak. Az erős rántás a bot végén és a hosszú percekig tartó küzdelem, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a vízpartra.
Az adrenalin, amely a hal horogra akadásakor érezhető, az egyik legintenzívebb élmény, amit a busázás nyújthat. A megfelelő csali kiválasztása döntő fontosságú, és ebben Szegedi Peti különleges csalija, a “Csak a Busa” hatalmas segítséget nyújt. Ezt a csalit hamarosan a boltokban is megtalálhatjátok.
A busázásban elért sikereim mellett, a horgásztársak közötti együttműködés és barátság is kiemelt szerepet játszik. Koncsek Csanád horgásztársammal nemrégiben egy fantasztikus napot töltöttünk együtt és 18 db halat sikerült kifognunk. Az ilyen élmények kovácsolják össze a közösséget és teszik még élvezetesebbé a horgászatot.
A busázás során elengedhetetlen a megfelelő felszerelés is, amelyért köszönet illeti a Pecaguru Horgászboltot Csepelen. Az itt beszerzett eszközök jelentős mértékben hozzájárultak a sikerhez.
Fotó: Viszt István – Agro Jager News
A busa horgászata tehát nem csupán egy sport, hanem egy közösségi élmény is. Minden horgász, aki részt vesz benne, hozzájárul ahhoz, hogy ez a tevékenység még izgalmasabb és sikeresebb legyen. Kívánom, hogy mindenkinek görbüljön a botja, és hasonlóan szép élményekben legyen része a vízparton!
Írta és fényképezte: Viszt István
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Lent járunk az Alföld szívében Bács-Kiskun vármegyében Kunszentmiklóson, amely igen gazdag történelemmel rendelkezik. Nem messze, a kunbábonyi homokbányában, még avar kori sírt is találtak. Az alföldi tájon időnként kelta és szarmata tárgyi leletek is feltűnnek. A tatárok betörése óriási pusztítást okozott az ország ezen szegletében is. Az elnéptelenedett régiót több hullámban betelepülő kunok vették birtokba, amelyet ma a környező települések elnevezései őriznek.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén fekszik, Budapesttől 80 kilométterre délre, Kecskeméttől megközelítőleg 48 kilométerre nyugatra – kezdte beszámolóját Polgár László, a Kunszentmiklós és Vidéke horgászegyesület elnöke.
A vízterület napról-napra népszerűbb, mivel a régióból és az ország másik szegletéből is kedvelt vadvizek egyike. Az egyesületi horgászvíz három részből tevődik össze. Egyik a Dunavölgyi-Főcsatorna, amit a helyiek csak DVCS-nek hívnak, valamint a XXX, és a XXXI – néven elhíresült csatornák, amelyek összvízterülete megközelítőleg 33 hektár. A partszakaszok hossza meghaladja a 60 kilométert. Az ide kiváltott engedély 116 fkm és az egész Dunavölgyi-Főcsatorna szakaszra érvényes.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
A terület halállománya rendkívül gazdag, amire a halőrök vigyáznak. A csatornák számos egyéb vízterülettel kapcsolatban állnak, ezért bármilyen halat meg lehet akasztani ezekben a folyamatosan áramló csatornákban. Mivel a vízterület a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, olykor különleges, semmivel nem hasonlítható szabályok is vonatkoznak az ide látogató pecásoknra. Mivel sok védett és fokozottan védett emlős, kétéltű és hüllő is megtalálható az éltető vizet adó csatornák körül, egyes partszakaszok, és partoldalak a nemzeti park védettségét élvezik. A halőrök mellett természetvédelmi őrök is felbukkannak, akik óvják és védik a terület kincseit az utókor számára.
A területre minden pecás egy picit a sajátjaként tekint. A compó állománya többek között azért ilyen jelentős, mert fogást követően szinte mindenki visszaengedi őket és mindenhol át tudják vészelni a téli hidegebb hónapokat is. Az ívás a természetes körülmények miatt minden évben eredményesen zajlik.
A területen a szemetelést annyira szigorúan veszik, hogy az első felszólítást követően a második alkalommal, – ha valakit szabályszegésen élnek, – visszavonják az illető engedélyét.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
Polgár László minap pár óra erejéig lement horgászni az egyik kedvenc helyére, ahol egy bolognai bottal úsztatott. Mivel ezek a csatornák folyamatosan folynak, érdemesebb inkább úsztatni egy kisebb úszóval. A felszerelést, viszonylag egyszerű végszerelékből érdemes összeállítani. Három grammos úszó, 18-as vastagságú damil és egy kisebb, körülbelül 10 -es horog. Mivel kiszámíthatatlan előre, mi éhezik meg csalinkra, foghatunk igazi fekete vadpontyokat, jászkeszeget, kisebb szürkeharcsát, aranykárászt, amurt és egyes esetekben kis szerencsével compót is.
A csatorna közepén úsztatta a csemegekukorica, csonti “szendvicsét”, amikor hirtelen az úszó lebukott. A következő pillanatban a bolognai bot meghajlott, valamilyen erősebb hal elindult az ellenkező irányba. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy milyen halat sikerült megakasztania. A compó viselkedése egyedi, a bevágást követően rendkívül hevesen védekezik. Testömegét megcáfolva olyan érzése van az embernek, mintha egy nagyobb halat sikerült megakasztania. Mivel szinte minden alkalommal szokott compót fogni, tudni vélte azt, hogy talán most is egy nagyobb példány akadt a horogra. Nem tévedett. Pár perc fárasztás után a gyakorlott kéz egy fotó erejéig egy termetes egyedet emelt ki a vízből, ami körülbelül egy kilogramm lehetett. A halat szájfertőtlenítést követően azonnal szabadon engedett.
Azok, akik helyben szeretnének pár éjszakát eltölteni, azoknak optimális választás az egyesület horgásztanyája, amely a Dunavölgyi-Főcsatorna mellett található, 10 méterre a parttól – zárta beszámolóját Polgár László, az egyesület elnöke.
Horgászni szeretne Kunszentmiklóson? További részletek a Kunszentmiklós és Vidéke Sporthorgász Egyesületről itt érhetők el.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Életem busája
György László a Tiszán, Szajol határában célzottan busákra horgászott. Eredményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: György László – Agro Jager News
Ez a horgászat a Közép-Tiszán, Szajol környékén történt, július 20.-án. Igaz, a vízállás még nem volt tökéletes, de próba – szerencse. Kora hajnalban érkeztem. Már előző nap bekevertem a busázni szánt etetőanyagot, amit 10 kg csirke indító tápból és 1 kg tejporból csináltam. Már világosodás előtt elkezdtem az alapozó etetést, majd 5-10 percenként újra dobtam.
Fotó: György László – Agro Jager News
A kapások elég későn jelentkeztek, délelőtt 9 és 10 óra tájékán. Elég erőteljesek voltak, vízig húzták a 390 cm féderbotokat. Elsőként 3-4 kg közötti példányok jelentkeztek, majd lassan, a peca végéhez közeledve, jött az eddigi legnagyobb busám, amiért érdemes volt hajnalban felkelni. Súlya elérte a 19 kg-ot. Fárasztása 15-20 perc lehetett, ami küzdelmes és fantasztikus élmény volt. Horgászatomat délután fél négy felé fejeztem be. Sikeres napot zárva.
Üdvözlettel: György László, Törökszentmiklós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
