Juhos György a szenvedélyes horgászok egyike Hatvanban. Amikor csak ideje és munkája engedi pontyokra horgászik a hatvani A Beton tavon. A mesterséges tóra sokan járnak horgászni, amit körülbelül 30-40 éve létesítettek és 10 éve újból megkotorták. Ennek köszönhetően egy félsziget alakult ki, amivel szemben Gyuri a saját stégén horgászik.

A rutinos horgászt, , úgy 25 éve, a fiai csábították ki a partra. A gyerekek felnőttek, mindenki éli az életét, de nekem a horgászat lett a mindenem – mesélte lapunknak a horgász, aki az elmúlt 10 évben egyedül pecázik.

Sok-sok éve figyeli a halak, madarakat szokásait, viselkedését. Mivel a pontyokat etetéssel egyszerűbb horogra csalni, ezért  az etetőhajójával 20 mm bojlikat juttat a vízbe. Azonban az ingyen eleség, nemcsak a halakat vonzza. A récék valahogy megérzik az ízesített csalianyag szagát, és mindig ott tűnnek fel, ahová kijuttatta az etetőanyagot.

A tavon jelentős a különböző récefélék állománya, így az elmúlt években többször furcsa kapásai is voltak.  A legutóbbi alkalommal egy barátréce csapat okozott meglepetéseket. A pontyok kapása jellegzetes: az egyik a húzós kapás, amikor elindul a horoggal, a másik, amikor elkezdi ejteni a kapásjelzőt.

A réce azonban teljesen más, először szintén elkezdi ejteni a kapásjelzőt, majd ráharap a horogra és menekül, megpróbálja kirázni lemezes csőréből a horgot. Ez a próbálkozás nem mindig sikerül. Kiszámíthatatlan, mi történik. A kapás után bevágott és ekkor még nem is tudta, milyen különleges zsákmányt akasztott az öt méter mély vízben.

A Balatonon nem ritka, hogy a vízimadarak és halak ugyanazon a helyen,  egyidőben táplálkoznak. Itt Hatvanban ilyet még nem tapasztalt. A bevágás után a récék szétrebbentek. Érezte, hogy valami akadt. Nem látott semmit, majd egy fiatal kerceréce hím bukkant fel a víz felszínén. Rémült volt, többször lebukott a víz alá. Viszonylag hamar kihúzta a partra  és amikor már közel volt, akkor a nagyhalra való szákjával a partra emelte. A horogszabadításban nagy rutinra tett szert a madaraknál. Az elmúlt években fogott már vöcsköt, vízityúkot, tőkésrécét is.

A horog a kerceréce lemezes csőrének a szélébe akadt. Óvatosan kiszabadította, majd készített néhány fényképet a meglepett madárral, amely az ijedtségen kívül semmilyen más sérülés nem szenvedett. Ezután természetesen azonnal az útjára engedte. A réce a szeme előtt felszállt és kereste a társait. Valószínű nem számolt be a csapatnak, hogy mi történt vele, mert a következő napokon a kercerécék ugyanúgy feltűntek. – zárta beszámolóját Juhos György.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu