Horgászat
Veres Csaba kifogta élete első menyhalát
2023. október közepén, Veres Csaba, a Duna fővárosi szakaszán célzottan menyhalra indult el horgászni, bár korábban még sohasem próbálta. Csaba néhány évvel ezelőtt költözött Budapestre. Úgy képzelte el ezt a típusú horgászatot, hogy éjszaka, hóban-fagyban a part mellett ülve lehet csak megakasztani ezt a rejtett életmódot folytató halat. Októberben azonban még igazán hideg sem volt. Horgászat előtt a meteorológusok egy hidegfrontot jósoltak, ami más halakkal szinte mindig eredményt hozott a Dunán.
Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News
A Duna mind méretében, mind halfajaiban rendkívül különleges folyó, egy igazi vadvíz. A sikeres halfogást sok tényező befolyásolja. A tudás mellett szerencse is kell, mint minden horgászatnál – kezdte beszámolóját a Szilágy megyében született Veres Csaba, aki a civil életben informatikus.
A Dunán nagyon fontos a vízállás. Minden horgászat előtt, ezt ellenőrizni kell. Ha a vízállás 100 cm alatt van, a halak behúzódnak a folyó közepére. Ilyen esetben minden nehezebbé válik, mert a felkínált csalit, etetőanyagot jóval messzebbre kell bejuttatni a parttól. Ehhez azonban, jóval erősebb felszerelésre van szükség. Csaba két feederbottal horgászik, amivel maximum 150-250 grammot tud bejutattni a vízbe. Minden esetben fonott zsinórt használ, amivel próbálja lecsökkenteni a szakadást. A folyó sodrása napról-napra változtatja a meder formáját: a bevált horgászhelyek is hirtelen horgászhatatlanná válhatnak. Ágak, gallyak, fatörzsek és minden hordalék jelent veszélyt a végszerelékre. Kezdőként érdemesebb jóval több ólmot magunkkal vinnünk, mint amit elsőre „optimálisnak” tartunk.
Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News
A vízállás akkor tekinthető optimálisnak, ha megközelítőleg 200 cm körül alakul. A halak ekkor a part közelében keresnek élelmet, ami nagymértékben megkönnyíti a horgászok helyzetét.
Csaba, munkája miatt, csak késő délutánra tudott kiérni a víz mellé. Még a sötétedés előtt, etetőanyag nélkül, csontkukaccal először gébeket fogott. Ezt az invazív halfajt szinte bármikor ki lehet fogni, amely tökéletes csali a menyhal horgászatához. A gébet először kettévágta, majd a farkánál feltűzte. Így, a hullámzásban a körülbelül 50 centiméteres előkén, a csali lebegni kezdett. Miután besötétedett, valami piszkálta a csalit. Este 9 óra után, hirtelen egy nagyobb kapás jött, amire azonnal bevágott.
Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News
Először azt gondolta, hogy egy nagyobb süllőt sikerült megakasztania. A hal elég vehemensen védekezett, azonban pár perc alatt elfáradt és a szákba tudta terelni. Mindenben csak magára számíthatott, mert aznap szinte egyedül volt a parton. A fejlámpa fényében pillantotta meg a közel 40 centiméter hosszúságú menyhalat, amely teljesen benyelte a felkínált halszeletet. Nem gondoltam volna, hogy elsőre sikerül menyhalat fognom a Duna belvárosi szakaszán – zárta beszámolóját Veres Csaba horgász.
Hermann Ottó 1887-ben így írt a tarka menyről:
„Főjegyei: nyujtott, hengeres alak, csak a farkrész összenyomott; az alsó állkapocs a felsőnél kevéssel rövidebb; álla részén, középen állva, egy vékony bajusz; az orrlikak mellett egy-egy felálló bőr-karaj; az egész test finom, a bőrbe temetkező, egymást nem fedő pénzekből álló héjjal van bevonva, mely a fejre és az úszók tövére is kiterjed.
Sugárzata: HS1 12-14; HS2 68-74; HO 18-20; HA 5; AS 65-70; FA 5, a kormányúszót beleértve.
Feje lapított, kissé békaszerű; a száj mély hasítású, zuga az aranyos csillagú szem alá ér; a test hajlékony, igen nyálkás, héjjának apró pénzei csak tüzetesebb vizsgálattal vehetők észre, körösen vésettek s csillagos sugarak nélkül valók. A szilványrés nagy; a hónaljúszószárny terjedelmes s a kormányúszóval együtt kerekvágású; ilyen szabású az első hátsörényúszó is; a második hát- és az alsósörényúszó az egész farkrészt, úgyszólván, beszegik, de nem forrnak össze a kormányúszóval; valamennyi úszó lágy, minden tüskesugár nélkül való.
Szín szerint háta és oldalai olajzöldek, sötétebb felhőfoltokkal márványozottak; a has, a torokrész és a hasúszószárnyak szennyes fehérek.
Ha horgászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
Ívik: deczember és január hónapokban.
Fogása: Tartózkodása miatt ritka járúléka a hálós halászatnak; annál inkább rájár a horogra, különösen télen; a hegyilakók a patakokban kézzel tapogatják ki.
A tarka meny a leső rablóhalak közé tartozik, az uszadéktőkéket, a gyökérzetet, a padmalyokat és a part lyukait választja tanyájául, különösen ha ezek mély, örvénylő vizekben találhatók; falánk rabló, mely a halivadékban nagy kárt tesz s a hol tömegesen megjelenik, egész patakokat kipusztít. Jóllakva, a midőn előre tolt hasa felpuffad, emlékeztet valami óriási békakoltyra. Ez a pusztító természete oka annak, hogy – kivált patakos vidékeken – czigányéletet él; néha nagy számmal jelenik meg, majd eltűnik s éveken át nem mutatkozik.
PETÉNYI érdekes dolgokat jegyezett fel róla; kiemeli kóbor természetét, mely czigányos vándorhallá avatja; így 1847/8-ban Turopolja patakjainak zsombos-gyökeres, örvénylő helyein százával volt jelen s tömegesen fogták; de már 1848-ban csak egyesek mutatkoztak. Mívelődéstörténeti szempontból nem utolsó jegyzet az, a mely KOLLÁR, a bécsi udvari múzeum igazgatójának szemeire vonatkozik s két menyhalról szól.
A szentírás szerint t. i. Tóbiás vakságát a menyhal mája gyógyította meg s ez jutott eszébe 1846-ban báró PODMANICZKY JÁNOS-nak is, a midőn KOLLÁR bajáról értesült; küldött tehát az érdemes tudósnak PETÉNYI útján két eleven menyhalat. Fel is vágták s azt találták, hogy epéje, bár kicsiny, gyönyörű ultramarinkék színű; KOLLÁR evvel és a hal zsírjával kenegette a szemét és azt állította, hogy használt. Különben a régi gyógyszerek közt igen előkelő helyet foglalt el a “liquor hepaticus Mustelae fluviatilis”. Most a meny mája ínyenczek keresett falatja. Az ívó menyhal százával gyülekezik és egy gomolyagban pergelődik.
Nálunk 30, igen ritkán 60 cm. hosszúság mellett 1-1.5 kilóig növekedik; de én láttam a Garamból származót, mely 93 cm. volt; az osztrák tavakban és északon 8-15 kilogrammig is előfordúl. Húsa fehér, kitűnően tiszta, finom ízű s a piacz keresett czikke.
Elterjedése: HECKEL az egész Dunából és “Erdélyből” említi, a lakóhely megjelölése nélkül; PETÉNYI feljegyzi a Dunán kívül a Balatonból, a Vág, Garam, Poprád, Körös, Dráva és Tisza folyókból, a Tiszovnik, Túrócz, Hnyilecz, Mutnyik patakokból; én lejegyeztem a Fertőből és a Balatonból, a Berettyó, Bódva, Borzsa, Dráva, Duna, Körös, Kraszna, Latorcza, Olt, Rába, Sajó, Szamos, Tisza, Zagyva folyókból és a Szernye folyós helyeiről.” Hermann Ottó (1887): A MAGYAR HALÁSZAT KÖNYVE. 683-684 pp.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Sziasztok, Viszt István vagyok és szeretném megosztani veletek tapasztalataimat a busa horgászatáról, amely különleges kihívásokkal teli sport és egyre több horgász figyelmét kelti fel. Ez a nagytestű, erős hal rendkívüli kitartást és ügyességet követel meg tőlünk. A busázás szépsége és izgalma abban rejlik, hogy a megfelelő felszerelés és technika mellett a megfelelő csali kiválasztása is döntő fontosságú.
Fotó: Viszt István – Agro Jager News
A busázás során a megfelelő időzítés elengedhetetlen. A hajnali órák, amikor a tó még csendes és nyugodt, ideálisak a busa horgászatához. A korán érkező horgászoknak nagyobb esélyük van arra, hogy sikerrel járjanak. Az erős rántás a bot végén és a hosszú percekig tartó küzdelem, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy újra és újra visszatérjünk a vízpartra.
Az adrenalin, amely a hal horogra akadásakor érezhető, az egyik legintenzívebb élmény, amit a busázás nyújthat. A megfelelő csali kiválasztása döntő fontosságú, és ebben Szegedi Peti különleges csalija, a “Csak a Busa” hatalmas segítséget nyújt. Ezt a csalit hamarosan a boltokban is megtalálhatjátok.
A busázásban elért sikereim mellett, a horgásztársak közötti együttműködés és barátság is kiemelt szerepet játszik. Koncsek Csanád horgásztársammal nemrégiben egy fantasztikus napot töltöttünk együtt és 18 db halat sikerült kifognunk. Az ilyen élmények kovácsolják össze a közösséget és teszik még élvezetesebbé a horgászatot.
A busázás során elengedhetetlen a megfelelő felszerelés is, amelyért köszönet illeti a Pecaguru Horgászboltot Csepelen. Az itt beszerzett eszközök jelentős mértékben hozzájárultak a sikerhez.
Fotó: Viszt István – Agro Jager News
A busa horgászata tehát nem csupán egy sport, hanem egy közösségi élmény is. Minden horgász, aki részt vesz benne, hozzájárul ahhoz, hogy ez a tevékenység még izgalmasabb és sikeresebb legyen. Kívánom, hogy mindenkinek görbüljön a botja, és hasonlóan szép élményekben legyen része a vízparton!
Írta és fényképezte: Viszt István
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Lent járunk az Alföld szívében Bács-Kiskun vármegyében Kunszentmiklóson, amely igen gazdag történelemmel rendelkezik. Nem messze, a kunbábonyi homokbányában, még avar kori sírt is találtak. Az alföldi tájon időnként kelta és szarmata tárgyi leletek is feltűnnek. A tatárok betörése óriási pusztítást okozott az ország ezen szegletében is. Az elnéptelenedett régiót több hullámban betelepülő kunok vették birtokba, amelyet ma a környező települések elnevezései őriznek.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén fekszik, Budapesttől 80 kilométterre délre, Kecskeméttől megközelítőleg 48 kilométerre nyugatra – kezdte beszámolóját Polgár László, a Kunszentmiklós és Vidéke horgászegyesület elnöke.
A vízterület napról-napra népszerűbb, mivel a régióból és az ország másik szegletéből is kedvelt vadvizek egyike. Az egyesületi horgászvíz három részből tevődik össze. Egyik a Dunavölgyi-Főcsatorna, amit a helyiek csak DVCS-nek hívnak, valamint a XXX, és a XXXI – néven elhíresült csatornák, amelyek összvízterülete megközelítőleg 33 hektár. A partszakaszok hossza meghaladja a 60 kilométert. Az ide kiváltott engedély 116 fkm és az egész Dunavölgyi-Főcsatorna szakaszra érvényes.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
A terület halállománya rendkívül gazdag, amire a halőrök vigyáznak. A csatornák számos egyéb vízterülettel kapcsolatban állnak, ezért bármilyen halat meg lehet akasztani ezekben a folyamatosan áramló csatornákban. Mivel a vízterület a Kiskunsági Nemzeti Park területén fekszik, olykor különleges, semmivel nem hasonlítható szabályok is vonatkoznak az ide látogató pecásoknra. Mivel sok védett és fokozottan védett emlős, kétéltű és hüllő is megtalálható az éltető vizet adó csatornák körül, egyes partszakaszok, és partoldalak a nemzeti park védettségét élvezik. A halőrök mellett természetvédelmi őrök is felbukkannak, akik óvják és védik a terület kincseit az utókor számára.
A területre minden pecás egy picit a sajátjaként tekint. A compó állománya többek között azért ilyen jelentős, mert fogást követően szinte mindenki visszaengedi őket és mindenhol át tudják vészelni a téli hidegebb hónapokat is. Az ívás a természetes körülmények miatt minden évben eredményesen zajlik.
A területen a szemetelést annyira szigorúan veszik, hogy az első felszólítást követően a második alkalommal, – ha valakit szabályszegésen élnek, – visszavonják az illető engedélyét.
Fotó: Polgár László – Agro Jager News
Polgár László minap pár óra erejéig lement horgászni az egyik kedvenc helyére, ahol egy bolognai bottal úsztatott. Mivel ezek a csatornák folyamatosan folynak, érdemesebb inkább úsztatni egy kisebb úszóval. A felszerelést, viszonylag egyszerű végszerelékből érdemes összeállítani. Három grammos úszó, 18-as vastagságú damil és egy kisebb, körülbelül 10 -es horog. Mivel kiszámíthatatlan előre, mi éhezik meg csalinkra, foghatunk igazi fekete vadpontyokat, jászkeszeget, kisebb szürkeharcsát, aranykárászt, amurt és egyes esetekben kis szerencsével compót is.
A csatorna közepén úsztatta a csemegekukorica, csonti “szendvicsét”, amikor hirtelen az úszó lebukott. A következő pillanatban a bolognai bot meghajlott, valamilyen erősebb hal elindult az ellenkező irányba. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy milyen halat sikerült megakasztania. A compó viselkedése egyedi, a bevágást követően rendkívül hevesen védekezik. Testömegét megcáfolva olyan érzése van az embernek, mintha egy nagyobb halat sikerült megakasztania. Mivel szinte minden alkalommal szokott compót fogni, tudni vélte azt, hogy talán most is egy nagyobb példány akadt a horogra. Nem tévedett. Pár perc fárasztás után a gyakorlott kéz egy fotó erejéig egy termetes egyedet emelt ki a vízből, ami körülbelül egy kilogramm lehetett. A halat szájfertőtlenítést követően azonnal szabadon engedett.
Azok, akik helyben szeretnének pár éjszakát eltölteni, azoknak optimális választás az egyesület horgásztanyája, amely a Dunavölgyi-Főcsatorna mellett található, 10 méterre a parttól – zárta beszámolóját Polgár László, az egyesület elnöke.
Horgászni szeretne Kunszentmiklóson? További részletek a Kunszentmiklós és Vidéke Sporthorgász Egyesületről itt érhetők el.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Horgászat
Életem busája
György László a Tiszán, Szajol határában célzottan busákra horgászott. Eredményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: György László – Agro Jager News
Ez a horgászat a Közép-Tiszán, Szajol környékén történt, július 20.-án. Igaz, a vízállás még nem volt tökéletes, de próba – szerencse. Kora hajnalban érkeztem. Már előző nap bekevertem a busázni szánt etetőanyagot, amit 10 kg csirke indító tápból és 1 kg tejporból csináltam. Már világosodás előtt elkezdtem az alapozó etetést, majd 5-10 percenként újra dobtam.
Fotó: György László – Agro Jager News
A kapások elég későn jelentkeztek, délelőtt 9 és 10 óra tájékán. Elég erőteljesek voltak, vízig húzták a 390 cm féderbotokat. Elsőként 3-4 kg közötti példányok jelentkeztek, majd lassan, a peca végéhez közeledve, jött az eddigi legnagyobb busám, amiért érdemes volt hajnalban felkelni. Súlya elérte a 19 kg-ot. Fárasztása 15-20 perc lehetett, ami küzdelmes és fantasztikus élmény volt. Horgászatomat délután fél négy felé fejeztem be. Sikeres napot zárva.
Üdvözlettel: György László, Törökszentmiklós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
