Keressen minket

Horgászat

Veres Csaba kifogta élete első menyhalát

Közzétéve:

2023. október közepén, Veres Csaba, a Duna fővárosi szakaszán célzottan menyhalra indult el horgászni, bár korábban még sohasem próbálta. Csaba néhány évvel ezelőtt költözött Budapestre. Úgy képzelte el ezt a típusú horgászatot, hogy éjszaka, hóban-fagyban a part mellett ülve lehet csak megakasztani ezt a rejtett életmódot folytató halat. Októberben azonban még igazán hideg sem volt. Horgászat előtt a meteorológusok egy hidegfrontot jósoltak, ami más halakkal szinte mindig eredményt hozott  a Dunán.

Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News

A Duna mind méretében, mind halfajaiban rendkívül különleges folyó, egy igazi vadvíz. A sikeres halfogást sok tényező befolyásolja. A tudás mellett szerencse is kell, mint minden horgászatnál – kezdte beszámolóját a Szilágy megyében született Veres Csaba, aki a civil életben informatikus.

A Dunán nagyon fontos a vízállás. Minden horgászat előtt, ezt ellenőrizni kell. Ha a vízállás 100 cm alatt van, a halak behúzódnak a folyó közepére. Ilyen esetben minden nehezebbé válik, mert a felkínált csalit, etetőanyagot jóval messzebbre kell bejuttatni a parttól. Ehhez azonban, jóval erősebb felszerelésre van szükség. Csaba két feederbottal horgászik, amivel maximum 150-250 grammot tud bejutattni a vízbe. Minden esetben fonott zsinórt használ, amivel próbálja lecsökkenteni a szakadást. A folyó sodrása napról-napra változtatja a meder formáját: a bevált horgászhelyek is hirtelen horgászhatatlanná válhatnak. Ágak, gallyak, fatörzsek és minden hordalék jelent veszélyt a végszerelékre. Kezdőként érdemesebb jóval több ólmot magunkkal vinnünk, mint amit elsőre „optimálisnak” tartunk.

Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News

A vízállás akkor tekinthető optimálisnak, ha megközelítőleg 200 cm körül alakul. A halak ekkor a part közelében keresnek élelmet, ami nagymértékben megkönnyíti a horgászok helyzetét.

Csaba, munkája miatt, csak késő délutánra tudott kiérni a víz mellé. Még a sötétedés előtt, etetőanyag nélkül, csontkukaccal először gébeket fogott. Ezt az invazív halfajt szinte bármikor ki lehet fogni, amely tökéletes csali a menyhal horgászatához. A gébet először kettévágta, majd a farkánál feltűzte. Így, a hullámzásban a körülbelül 50 centiméteres előkén, a csali lebegni kezdett. Miután besötétedett, valami piszkálta a csalit. Este 9 óra után, hirtelen egy nagyobb kapás jött, amire azonnal bevágott.

Fotó: Veres Csaba – Agro Jager News

Először azt gondolta, hogy egy nagyobb süllőt sikerült megakasztania. A hal elég vehemensen védekezett, azonban pár perc alatt elfáradt és a szákba tudta terelni. Mindenben csak magára számíthatott, mert aznap szinte egyedül volt a parton.  A fejlámpa fényében pillantotta meg a közel 40 centiméter hosszúságú menyhalat, amely teljesen benyelte a felkínált halszeletet. Nem gondoltam volna, hogy elsőre sikerül menyhalat fognom a Duna belvárosi szakaszán – zárta beszámolóját Veres Csaba horgász.

Hermann Ottó 1887-ben így írt a tarka menyről:

„Főjegyei: nyujtott, hengeres alak, csak a farkrész összenyomott; az alsó állkapocs a felsőnél kevéssel rövidebb; álla részén, középen állva, egy vékony bajusz; az orrlikak mellett egy-egy felálló bőr-karaj; az egész test finom, a bőrbe temetkező, egymást nem fedő pénzekből álló héjjal van bevonva, mely a fejre és az úszók tövére is kiterjed.

Sugárzata: HS1 12-14; HS2 68-74; HO 18-20; HA 5; AS 65-70; FA 5, a kormányúszót beleértve.

Feje lapított, kissé békaszerű; a száj mély hasítású, zuga az aranyos csillagú szem alá ér; a test hajlékony, igen nyálkás, héjjának apró pénzei csak tüzetesebb vizsgálattal vehetők észre, körösen vésettek s csillagos sugarak nélkül valók. A szilványrés nagy; a hónaljúszószárny terjedelmes s a kormányúszóval együtt kerekvágású; ilyen szabású az első hátsörényúszó is; a második hát- és az alsósörényúszó az egész farkrészt, úgyszólván, beszegik, de nem forrnak össze a kormányúszóval; valamennyi úszó lágy, minden tüskesugár nélkül való.

Szín szerint háta és oldalai olajzöldek, sötétebb felhőfoltokkal márványozottak; a has, a torokrész és a hasúszószárnyak szennyes fehérek.

Ha horgászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

Ívik: deczember és január hónapokban.

Fogása: Tartózkodása miatt ritka járúléka a hálós halászatnak; annál inkább rájár a horogra, különösen télen; a hegyilakók a patakokban kézzel tapogatják ki.
A tarka meny a leső rablóhalak közé tartozik, az uszadéktőkéket, a gyökérzetet, a padmalyokat és a part lyukait választja tanyájául, különösen ha ezek mély, örvénylő vizekben találhatók; falánk rabló, mely a halivadékban nagy kárt tesz s a hol tömegesen megjelenik, egész patakokat kipusztít. Jóllakva, a midőn előre tolt hasa felpuffad, emlékeztet valami óriási békakoltyra. Ez a pusztító természete oka annak, hogy – kivált patakos vidékeken – czigányéletet él; néha nagy számmal jelenik meg, majd eltűnik s éveken át nem mutatkozik.

PETÉNYI érdekes dolgokat jegyezett fel róla; kiemeli kóbor természetét, mely czigányos vándorhallá avatja; így 1847/8-ban Turopolja patakjainak zsombos-gyökeres, örvénylő helyein százával volt jelen s tömegesen fogták; de már 1848-ban csak egyesek mutatkoztak. Mívelődéstörténeti szempontból nem utolsó jegyzet az, a mely KOLLÁR, a bécsi udvari múzeum igazgatójának szemeire vonatkozik s két menyhalról szól.

A szentírás szerint t. i. Tóbiás vakságát a menyhal mája gyógyította meg s ez jutott eszébe 1846-ban báró PODMANICZKY JÁNOS-nak is, a midőn KOLLÁR bajáról értesült; küldött tehát az érdemes tudósnak PETÉNYI útján két eleven menyhalat. Fel is vágták s azt találták, hogy epéje, bár kicsiny, gyönyörű ultramarinkék színű; KOLLÁR evvel és a hal zsírjával kenegette a szemét és azt állította, hogy használt. Különben a régi gyógyszerek közt igen előkelő helyet foglalt el a “liquor hepaticus Mustelae fluviatilis”. Most a meny mája ínyenczek keresett falatja. Az ívó menyhal százával gyülekezik és egy gomolyagban pergelődik.

Nálunk 30, igen ritkán 60 cm. hosszúság mellett 1-1.5 kilóig növekedik; de én láttam a Garamból származót, mely 93 cm. volt; az osztrák tavakban és északon 8-15 kilogrammig is előfordúl.  Húsa fehér, kitűnően tiszta, finom ízű s a piacz keresett czikke.

Elterjedése: HECKEL az egész Dunából és “Erdélyből” említi, a lakóhely megjelölése nélkül; PETÉNYI feljegyzi a Dunán kívül a Balatonból, a Vág, Garam, Poprád, Körös, Dráva és Tisza folyókból, a Tiszovnik, Túrócz, Hnyilecz, Mutnyik patakokból; én lejegyeztem a Fertőből és a Balatonból, a Berettyó, Bódva, Borzsa, Dráva, Duna, Körös, Kraszna, Latorcza, Olt, Rába, Sajó, Szamos, Tisza, Zagyva folyókból és a Szernye folyós helyeiről.” Hermann Ottó (1887): A MAGYAR HALÁSZAT KÖNYVE. 683-684 pp.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Horgászat

Pergetve fogtak harcsát

Heves vármegyében, a Markazi-tóból pergetve szürkeharcsát fogtak. Karlik Dominika élménybeszámolója:

Published

on

Egy figyelemre méltó fogásról számoltak be a horgászok Heves vármegyéből: egy 25 kilogrammos harcsát emeltek ki a Markazi-tóból. A kapitális ragadozót Sándor Dávid fogta a kora reggeli órákban, pontosan hat órakor. A hal gumicsalira, pergetve érkezett, a kapás pedig egy fűzfa előtt mintegy két méterre történt.

A 154 hektáros Markazi-tó régóta kedvelt célpontja a ragadozóhalas horgászoknak, és az ilyen méretű harcsafogás tovább erősíti hírnevét. A sikeres akció a hajnali órákban zajlott, amikor a ragadozók aktívabban táplálkoznak, így a jól megválasztott módszer és csali meghozta az eredményt.

Fotó: Karlik Dominika

Sándor Dávid számára különösen értékes ez a fogás, hiszen 8 éves kora óta, immár 27 éve horgászik ezen a tavon. A mostani harcsa így nemcsak mérete miatt emlékezetes, hanem egy hosszú, helyismeretre épülő horgászmúlt újabb kiemelkedő pillanata is.

A 25 kilogrammos harcsa nemcsak a horgász számára jelentett maradandó élményt, hanem a térség horgászturisztikai vonzerejét is növeli. Az eset jól mutatja, hogy a Markazi-tó továbbra is komoly lehetőségeket kínál a nagytestű ragadozók kedvelőinek.

Írta és fényképezte: Karlik Dominika

Tovább olvasom

Horgászat

Javuló jogkövetés a haltelepítéseknél – a bejelentés és ellenőrzés közös érdek

A Nébih Állami Halőri Szolgálata az elmúlt években végzett ellenőrzéseiről közleményt adott ki.

Published

on

A Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) elmúlt években végzett ellenőrzéseinek tapasztalatai javuló tendenciát mutatnak. Míg 2023-ban 46 figyelmeztetés és 13 bírság, 2024-ben 29 figyelmeztetés és 13 bírság, addig a tavalyi évben 8 figyelmeztetés és 9 bírság született. Az ellenőrzések a halgazdálkodási vízterületeken folytatott halgazdálkodási tevékenységre, a telepítések bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint a halgazdálkodási tervben vállaltak megvalósulására terjedtek ki. Természetes vizeink őshonos halállományának védelme és élőhelyeik megóvása kiemelt jelentőségű.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ÁHSZ kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A vármegyei halgazdálkodási szakügyintézők munkájának és az ÁHSZ ellenőrzéseinek eredményességét igazolja, hogy a bejelentett I-III. nyaras korosztályú pontytelepítéseket összehasonlítva a bejelentési hajlandóság nőtt. A telepítések száma évről évre nő, a jogszabályban meghatározott 3 napos előzetes bejelentési kötelezettség túllépése ugyanakkor szignifikánsan csökken. Elmondható, hogy a halgazdálkodásra jogosultak többsége jogszerűen gazdálkodik, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. 2025-ben 5090 telepítést jelentettek be a halgazdálkodásra jogosultak. A helyszíni ellenőrzések során a telepítésre szánt állomány minőségi ellenőrzése mellett mennyiségi vizsgálat is történik. A tavalyi év során összesen 69 ellenőrzést történt.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján azonban több visszatérő szabálytalanság indokolja a fokozott körültekintést. Gyakran előfordul, hogy a halgazdálkodásra jogosultak nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentik be telepítési szándékukat. Tehát a telepítések nem a bejelentett időintervallumban vagy nem a megadott helyszínen valósulnak meg. Visszatérő jogszabálysértés továbbá a halgazdálkodási jogosultság vagy jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés, az idegenhonos vagy inváziós halfajok telepítése, valamint a halszállítmányokat kísérő víziállat-egészségőri igazolás hiánya. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a képesített víziállat-egészségőr köteles a halszállítmányt szállítás előtt állategészségügyi szempontból megvizsgálni, és az igazolást szabályszerűen kiállítani. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban továbbra is előfordul, hogy a szállítmányokat nem kíséri megfelelő dokumentáció, illetve szabálytalan gyakorlatként megjelenik az előre kiállított, biankó igazolások alkalmazása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár jelenleg nincs agresszívan terjedő fertőző betegség az ágazatban, a szabálytalan gyakorlatok növelik egy esetleges járvány kockázatát. Az előírások betartása alapvető a megelőzés és a hatékony járványkezelés szempontjából.

Természetes vizeink őshonos halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös érdekünk és feladatunk!

A Nébih ÁHSZ éppen ezért kéri, hogy a haltelepítések mennyiségével és minőségével kapcsolatos probléma esetén, haladéktalanul jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen. A bejelentések nagyban segítik a hatóság célirányos, hatékony munkáját.

A telepítések helyszíni ellenőrzéséhez a halszállító tartályt, a hitelesített mérleget és egyéb méréshez szükséges eszközöket a MAHOP és MAHOP+ pályázat biztosította a hatóság számára.
Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Horgászat

Biztonságos a Sajóból kifogott halak fogyasztása

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat

Published

on

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.

Fotó: Pixabay

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.

A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom