Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól. Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász a titkos helyükre ült le horgászni. A horgászhelyet személyautóval csak nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.
A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.
Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News
Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.
A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”. A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus – zárta beszámolóját Szetei Norbert.
Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
A Bajai Járási Ügyészség orvhalászat miatt vádat emelt két férfival szemben, akik a Dunába eresztve az elektromos halászgép vezetékét, árammal elkábították, majd un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték a halakat.
A vád szerint a sükösdi férfi orvhalászat miatt korábban kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés próbaideje alatt állt. 2022. augusztus 2-án, hajnalban a társa motorcsónakján megjelentek a Dunán azért, hogy jogosulatlanul halat fogjanak. A férfiak elektromos halászgéppel, tiltott módon, a gép vezetékeit a vízbe eresztették, aminek következtében az áram bevonzotta és elkábította az állatokat.
Ezután a vádlottak un. gereblyéző módszerrel összegyűjtötték, és a csónakba emelték a halakat. Az orvhalászat befejeztével a férfiak a Duna bal partján elrejtették az eszközeiket, a motorcsónakot pedig egy úszóműhöz rögzítették, majd autóba ültek és távoztak. A szekszárdi rendőrök a Tolna Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének munkatársaival közösen tartott ellenőrzésük során a két rabsicot igazoltatták, az elrejtett illegális horgászeszközöket megtalálták és lefoglalták.
A vádlottak tiltott módon olyan eszközt használtak halfogásra, amely az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásának kihasználásán alapul, az elkábított halakat pedig úgy ejtették zsákmányul, hogy nem a szájnyílásukba, hanem más testrészükbe akasztottak horgot.
Az ügyészség a két férfit orvhalászat bűntettével vádolja és ezért a büntetett előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy a korábbi büntetését is utólag végre kell hajtani. Emellett az elkövetéshez használt eszközök elkobzását is indítványozza az ügyészség. Ügyükben a Bajai Járásbíróság fog dönteni.
A fotókon a vádlottak által használt és utóbb elrejtett elektromos halászgép és vezetékei, valamint szákok láthatók.
Egy dunai horgász segítséget kért a Magyar Haltani Társaságtól a fényképen szereplő halfaj meghatározásában:
Fotó: Magyar Haltani Társaság
Egy dunai fogásommal fordulok önökhöz, melyről a közösségi médiában már érkezett megjegyzés a fajával kapcsolatban. Lehetett hallani korábban hibrid tokfélékről, így pl. a vicsegéről (viza x kecsege). A biztonság kedvéért örülnék erről valamiféle visszajelzésnek. Szerintem fajtiszta kecsegéről van szó, de egy természetes vízről lévén szó nem lehet benne biztos egy átlagos horgász. Érdekelne a hal életkora is, melyet a méretei alapján (85 cm, 8.68 kg) 13-14 évre becsülök.
A vizeinkben manapság már nem fordul elő ivarérett viza, így a vicsege kizárható. A kifejezetten hosszú orr, a karcsú test, a színezet, és a hosszú bajuszszálak alapján a halat egy méretes kecsegének látjuk (Acipenser ruthenus). A faj növekedéséről kevés az adat. A Volga vízrendszerében a 15 éves kecsegék hossza 70 cm körül alakul. Ezt figyelembe véve egy 85 centis példány kora inkább 20 év körül lehet.
Fordult a kocka, az orvhalászok akadtak fenn a vízirendőrök hálóján. Több mint 100 ezer forint értékű hal térhetett vissza természetes élőhelyére.
Fotó: Rendőrség
A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság orvhalászat és lopás vétség miatt folytat nyomozást három abádszalóki férfi ellen. A megalapozott gyanú szerint a 38, 50 és 43 éves férfiak Abádszalók külterületén, a Nagykunsági főcsatorna vizében elhelyeztek négy, egyenként 50 méter hosszú és 3,5 méter széles damilhálót február 13-át megelőzőleg. A járőröző rendőrök és a Közép-Tisza Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének halászati őrei tetten érték az orvhalászokat. A helyi lakosok egyike sem rendelkezett halászatra érvényes állami halászjeggyel és területi halászengedéllyel. A hálókat a halászati őrök felszedték, 3 folyami harcsát, 8 balint, 1 amúrt és 1 keszeget találtak bennük, a halak értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Az állatokat visszahelyezték élőhelyükre, a halászathoz használt eszközöket pedig lefoglalták. Az egyenruhások előállították a Kiskörei Rendőrőrsre a tetteseket, akiket gyanúsítottként hallgattak ki, beismerő vallomást tettek.