Keressen minket

Horgászat

Menyhalakat fogtak a Garamból – GALÉRIÁVAL

Szetei Norbert, Szlovákiában élő magyar ajkú horgász. Szabad idejében főleg a Garamon horgászik, alig pár kilométerre a magyar-szlovák határtól. Nyaranta, a Dunán is megfordul a barátaival.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Számos különböző halfajt sikerült már kifognia a Garamból. A menyhal horgászata azonban évről-évre egyre jobban vonzotta. Idén, késő ősszel barátaival a Garam déli szakaszára ment ki horgászni, alig pár kilométerre Párkánytól.  Dávid előzetesen ismert egy olyan szakaszt a folyón,ahol sikeresen lehet menyhalra horgászni.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Dávid olyan horgász, aki nagyon hamar kiismer egy-egy folyószakaszt.. Ez egy különleges képesség, amellyel nem mindenki rendelkezik. A három horgász  a titkos helyükre ült le horgászni.  A horgászhelyet személyautóval csak  nehezen lehet megközelíteni. Egy lassú vízfolyású öböl mellett telepedtek le, aminek az aljazata kövekkel borított.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Norbert és Gergő kissé bizonytalan volt, mert ilyen helyen az ólom hamar beszakad. Nyáron itt főleg amurt és pontyot lehet fogni, télen pedig menyhalat. Mivel a menyhalak is prédaállatai lehetnek más ragadozóhalaknak, ezért a folyó csak bizonyos szakaszain tűnnnek fel. A menyhalak kifejezetten szeretik a köves szakaszokat, mert innen lesik a sneciket, és egyéb táplálékukat.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A menyhal kifejezetten érzékeny a zajokra, ezért jobb csöndben maradni a vízparton. A felszerelésük feeder botokból állt, amihez 40-es főzsinórt, valamint 40 centiméter hosszú 30-as fluorkarbon előkét kötöttek kettes horoggal, amihez 80 grammos ólmokat választottak. A Garam a kisebb folyók egyike, időnként nagy sodrással. Próbálkoztak kisebb ólmokkal is az elmúlt évek során, de nekik ez a vált be.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Mind a hárman különböző csalikat kínáltak fel. Dávid élő kárásszal próbálkozott, Norbi taposott kishallal, míg Gergő gilisztát dobott be a vízbe. Pár perc várakozás után a taposott kishal váltotta ki a legnagyobb reakciót, a többi csali nem érdekelte a menyhalakat.

A taposott kishallal horgásztak tovább, majd idővel mindenki fogott különböző méretű menyusokat. A halak többsége meghaladta a 35 centiméter hosszúságot. Szlovákiában hatóságok idén megszigorították a halak legkisebb kifogható méretét.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Tavaly a 30 centiméternél kisebb menyhalakat kellett visszadobni a vízbe, idén ezt 35 centiméternél módosították. A legnagyobb menyhal elérte a 48 centiméteres nagyságot. A halak hossza minden esetben 40 és 48 centiméter között változott. Mivel a menyhal rendkívül finom, ezért a legnagyobb halat hazavitték, míg a többit, a fényképezés után azonnal szabadon engedték.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

A szlováki horgászrend jelentősen eltér a magyartól. Novembertől április végéig a horgászok csak reggel hattól este kilencig horgászhatnak. Aki nem tartja be a hatályos horgászrendet,azt megbüntetik a szlovákiai ellenőrök. Mivel az elmúlt hetekben többször próbálkoztak menyhalat fogni, azt vették észre, minél hidegebb van, annál aktívabbak ezek a halak.

Fotó: Felvidéki Pecások – Agro Jager News

Ha nagy a köd, az esetek többségében több halat is fognak. Furcsa, de a menyhalak is érzékenyek a frontokra, amit mindig meg is éreznek. Kijelenthető, hogy nyugodtabb, csendesebb időben jobban mozognak. A menyhal általában a szürkületben mutatkozik meg először, addig kivárnak, nem mozdulnak. A Garam halállománya azonban jelentősen csökkent. A közelmúltban  ipari szennyezés történt a folyón. A vadvízbe került vegyszer körülbelül 50-100 kilométer után annyira meghígult, hogy nem okozott pusztulást a folyó délebbi szakaszán. Azonban az északibb részeken több halfaj is eltűnt, így a menyhal is. A komáromi szakaszon azonban a menyhal állománya stabil. A Garamban élő menyhalak vélhetően a Dunából úsznak fel a táplálék reményében. A Garam fentibb szakaszain csak nagy ritkán lehet menyhalat fogni.

A Garamon körülbelül 8 Celsius fok alatt mozdulnak meg a menyusok. Mivel a Garam folyót szabályozták, horgászat nem egy “leányálom”.  A folyó szintje mindennap 30 -40 centimétert ingadozik. A halak ezt nem szeretik, nem tudják mi fog történni, és emiatt nem esznek. A horgászatuk a fent említett körülmények miatt teljesen kiszámíthatatlan, és rapszódikus  – zárta beszámolóját Szetei Norbert.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Felvidéki Pecások

***

A Felvidéki Pecások Facebook csoportot négyen alapították meg. A hobbiból született horgászvideókat különböző vadvizeken először telefonnal készítették.

Időközben egyre jobb minőségű horgászvideókat készítettek, amihez a tárgyi tudásokat, és az eszközeiket is bővítették. A humorral átszőtt videókat főleg helyi fiatalabb generációnak készítik azért, hogy könnyebb legyen a halfogás a Garamon és más folyókon Szlovákiában és Magyarországon is. A tapasztalatok megosztása rendkívül fontos, amivel egy olyan tudásbázist szeretnének létrehozni, amihez bárki hozzáférhet. A Felvidéki pecások csoportja itt érhető el.

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Horgászat

Jogszabályi változások a Balatonon

A napokban megjelent, a horgászatot érintő jogszabályi változások kapcsán sok kérdést kaptunk a horgásztársaktól. Sajnos egyes (bulvár) hírportálok pontatlanul, olykor tárgyi tévedéseket sem mellőzve írtak a változásokról, ezért alábbi cikkünkben igyekszünk tisztába tenni a helyzetet, természetesen elsősorban a balatoni horgászok szemszögéből –  írta a Balatonihal.

Fotó: Pixabay

Január 17-én, a Magyar Közlöny 2023/14. számában jelent meg (többek között) a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet módosítása, amelynek teljes szövegét ide kattintva meg lehet tekinteni.

A MOHOSZ a HORINFO szakrendszerben rendszerüzenet formájában tájékoztatta a felhasználókat a módosításokról, amelyet minden horgászkártyával (és így regisztrációval) rendelkező horgász lát, amennyiben bejelentkezik profiljába a www.horgaszjegy.hu oldalon.

Félreértésre elsősorban az éves kvótát érintő módosítás adott okot, amely a tájékoztatóból idézve így szól:

A MOHOSZ haszonbérletében lévő vízterületeken a napi darabszámkorlátozással védett halfajokból egy személy érvényes állami horgászjeggyel évente összesen legfeljebb 100 darabot, de legfeljebb 150 kilogrammot, darabszámkorlátozással nem védett őshonos halfajokból pedig összesen legfeljebb 100 kilogrammot foghat ki”

Ez a változás a Társaságunk kezelésében lévő vizeken nem érvényes, ugyanis ezen vízterületek nincsenek a MOHOSZ haszonbérletében. A Balaton és vízrendszere különleges rendeltetésűként nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogát vagyonkezelési szerződés keretében kapta meg Társaságunk 2016. január 1-jétől számított 15 éves időtartamra. Így azoknak a horgászoknak, akik a Társaságunk által kibocsátott területi jegyeket váltják meg, az éves kvóták tekintetében elegendő betartania a Balatoni Horgászrend 22. pontjában foglaltakat.

A MOHOSZ tájékoztatóban felsorolt többi változás valóban minden horgászt érint:

  • „a menyhal, sügér és domolykó mellett 3 kilogrammra korlátozódik az elvihető mennyiség a garda, jászkeszeg, szilvaorrú keszeg és a paduc esetében”, – itt a gyakorlatban a garda napi 3 kg-os korlátozása jelent tényleges változást a balatoni horgászoknak.
  • „a harcsa faj tekintetében a tilalmi időben korábban meghatározott 100 centiméteres legkisebb kifogható méret törlődik, azaz a harcsa tilalmi idejében (május 2. – június 15.) tilos a harcsát kifogni” – ez a korlátozás nálunk már eddig is így volt, a Balatoni Horgászrend 25. pontja szerint.

Kérjük a Tisztelt Horgásztársakat, hogy mindig hiteles forrásból tájékozódjanak, ha kétségeik vannak keressék bizalommal ügyfélszolgálatunkat!

Forrás: Balatonihal

 

Tovább olvasom

Horgászat

Különleges fogás Hatvanban

Juhos György a szenvedélyes horgászok egyike Hatvanban. Amikor csak ideje és munkája engedi pontyokra horgászik a hatvani A Beton tavon. A mesterséges tóra sokan járnak horgászni, amit körülbelül 30-40 éve létesítettek és 10 éve újból megkotorták. Ennek köszönhetően egy félsziget alakult ki, amivel szemben Gyuri a saját stégén horgászik.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A rutinos horgászt, , úgy 25 éve, a fiai csábították ki a partra. A gyerekek felnőttek, mindenki éli az életét, de nekem a horgászat lett a mindenem – mesélte lapunknak a horgász, aki az elmúlt 10 évben egyedül pecázik.

Sok-sok éve figyeli a halak, madarakat szokásait, viselkedését. Mivel a pontyokat etetéssel egyszerűbb horogra csalni, ezért  az etetőhajójával 20 mm bojlikat juttat a vízbe. Azonban az ingyen eleség, nemcsak a halakat vonzza. A récék valahogy megérzik az ízesített csalianyag szagát, és mindig ott tűnnek fel, ahová kijuttatta az etetőanyagot.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A tavon jelentős a különböző récefélék állománya, így az elmúlt években többször furcsa kapásai is voltak.  A legutóbbi alkalommal egy barátréce csapat okozott meglepetéseket. A pontyok kapása jellegzetes: az egyik a húzós kapás, amikor elindul a horoggal, a másik, amikor elkezdi ejteni a kapásjelzőt.

A réce azonban teljesen más, először szintén elkezdi ejteni a kapásjelzőt, majd ráharap a horogra és menekül, megpróbálja kirázni lemezes csőréből a horgot. Ez a próbálkozás nem mindig sikerül. Kiszámíthatatlan, mi történik. A kapás után bevágott és ekkor még nem is tudta, milyen különleges zsákmányt akasztott az öt méter mély vízben.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A Balatonon nem ritka, hogy a vízimadarak és halak ugyanazon a helyen,  egyidőben táplálkoznak. Itt Hatvanban ilyet még nem tapasztalt. A bevágás után a récék szétrebbentek. Érezte, hogy valami akadt. Nem látott semmit, majd egy fiatal kerceréce hím bukkant fel a víz felszínén. Rémült volt, többször lebukott a víz alá. Viszonylag hamar kihúzta a partra  és amikor már közel volt, akkor a nagyhalra való szákjával a partra emelte. A horogszabadításban nagy rutinra tett szert a madaraknál. Az elmúlt években fogott már vöcsköt, vízityúkot, tőkésrécét is.

Fotó: Juhos György – Agro Jager News

A horog a kerceréce lemezes csőrének a szélébe akadt. Óvatosan kiszabadította, majd készített néhány fényképet a meglepett madárral, amely az ijedtségen kívül semmilyen más sérülés nem szenvedett. Ezután természetesen azonnal az útjára engedte. A réce a szeme előtt felszállt és kereste a társait. Valószínű nem számolt be a csapatnak, hogy mi történt vele, mert a következő napokon a kercerécék ugyanúgy feltűntek. – zárta beszámolóját Juhos György.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tovább olvasom

Horgászat

Megszüntették a duzzasztást Kiskörén

A Tisza folyó vízjárására való tekintettel – a levonuló árhullám miatt – a Kiskörei Vízlépcsőnél a duzzasztást a Kisköre-alsó vízmércén mért 610 cm-es vízszintnél 2023. január 23-án 9 órakor megszüntetjük.

Fotó: sporthorgasz.eu

A Tisza folyó Kisköre alatti szakaszán a következő napokban, változó mennyiségű és intenzitású uszadék, valamint kommunális hulladék megjelenésére kell számítani. Ezért felhívjuk az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás, uszadék megjelenése) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Forrás: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

 

Tovább olvasom