További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Nagy István tárcavezető Pozsonyban tárgyalt Jozef Bíreš szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel.
A szlovák és a magyar agrárminiszter is egyetért abban, hogy az év végéig meg kell hosszabbítani az ukrán gabona behozatali tilalmat. Nagy István tárcavezető Pozsonyban tárgyalt Jozef Bíreš szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterrel.
Nagy István a találkozón arra emlékeztetett, fontos határidőhöz érkezünk hamarosan. Szeptember 15-én lejár ugyanis az ukrán gabona uniós behozatali tilalma. Az intézkedést mindenképpen meg kell hosszabbítani, de Brüsszel hallgat, nekünk azonban lépnünk kell. Továbbra is meg kell őrizni a frontországok egységét, és meg kell védenünk a gazdáink érdekeit. Ha kell, nemzeti intézkedéssel fogjuk az importtilalmat fenntartani, amivel a szlovák tárcavezető is egyetértett – tette hozzá. Nagy István szerint a nemzetközi nagytőke tulajdonában álló, nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, amely nem csak a határmenti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőjének komoly gondot fog okozni.
Kifejtette, nem szabad szem elől tévesztenünk a szolidaritási folyosók eredeti célját, amely az ukrán mezőgazdasági termékek rászoruló országokba történő kivitelének megkönnyítése. Vissza kell vezetni az ukrán gabonát a hagyományos exportpiacaira, ezért a fő célunk továbbra is a tranzit megkönnyítése. Ennek érdekében hazánk a mezőgazdasági termékek szállításának elősegítéséért forrásokat biztosít a magyar-ukrán határszakasz közelében található széles és normál nyomtávú vasúthálózat fejlesztésére és az átrakodó kapacitás növelésére – emelte ki Nagy István.
A tárcavezető kitért arra is, Szlovákia hazánkhoz hasonló kihívásokkal küzd, a raktárak tele vannak, és most kezdődik meg a napraforgó és a kukorica betakarítása, a gabona értékesítési piac pedig leállt. A miniszter hozzáfűzte, a magas szállítási költségeket tekintjük az egyik fő problémának. Ezért továbbra is javasoljuk az uniós alapokból finanszírozott, progresszív szállítási rendszer bevezetését, amelynek figyelembe kell vennie a termékek célpiacokra történő transzferéhez szükséges útvonal hosszát. A gabona behozatali tilalom meghosszabbítása a tranzittámogatással együtt segítené a nehézségek kezelését – hangsúlyozta az agrártárca vezetője.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.
Közlemény a TMR-rendszerről:
Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.
A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.
Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.
Forrás: AM