Vadászat
Egy vérebes utánkereső tapasztalatai 2023-ban I.
Az idei bőgésről, Figura Ákos, nógrádi utánkereső osztotta meg tapasztalatait lapunkkal. A régió-szerte ismert vérebes, a berceli székhelyű, Galgamenti Természet és Hagyományőrző Vadásztársaságnál dolgozik hivatásos vadászként, de hosszú évek óta szenvedélye az utánkeresés. Az idei vadászati idényben, Rubi és Tapi nevű bajor hegyi vérebeivel több alkalommal hozott terítékre sebzett gímbikákat. Az elmúlt 15 év alatt, csak gímbikából, megközelítőleg 300 egyedet talált meg kutyáival.
Minden vadászati idény más, mint az előző. Nógrádban, az idei évben, kifejezetten jó volt a bőgés. A főbőgés körülbelül szeptember 20-a körül kezdődött el, először éjszaka, majd a napok előrehaladtával, reggel és délután is intenzíven bőgtek a bikák. A szokatlan meleg a vadászokat és a vérebeket is jobban megterhelte, az idén nagyon oda kellett figyelni a kutyák kondíciójára. Egy hosszabb utánkeresés során, akár kétszer-, háromszor is meg kellett állniuk pihenni, a közel 30 Celsius fokos melegben.
Nógrádban, évről-évre megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre több esetben kérik a vérebesek segítségét, aminek több oka van. Mivel nagyértékű vadról beszélünk, mindenkinek az az érdeke, hogy a trófeás vad ne vesszen el. A vadászat előtt külön megállapodás születik a sebzésekről. Az idei évben több esetben lövéskontrollban is kérték Figura Ákos segítségét. A kutyák pártatlanok, egyértelműen megmondják azt, hogy érte-e a lövés a vadat, vagy sem. Ha a vadász ennek ellenére meg van győződve a találatról, akkor az utánkereső mindent megtesz a vad feltalálása érdekében. A kutyák azonban egyértelműen jelzik a gazdájuk számára a helyzetet, munkát imitálva keresnek, és vissza-vissza néznek.
Az esetek többségében a hibázás nem a nagy távolság, vagy a fegyver pontatlansága miatt történik. A gímbika vadászata sok vadász számára a beteljesülő álom, ami nem kevés stresszel és idegeskedéssel párosul. Sokszor a szakszemélyzet vagy a kísérő vadász hívja be a bikát. A napokon át tartó sikertelen vadászat, egyre nagyobb nyomást ró a vadászra, főleg akkor, ha cserkelnek. Napról-napra mindenki egyre fáradtabbá válhat. Gímbikát, 50 méterről, ugyanolyan könnyű elhibázni, mint 150-200 méterről. A vadászat sikeressége egyaránt függ a vadásztól és a külső körülményektől is.
Az idei évben, közel 50 gímbika utánkeresésben vett részt, főleg Nógrád és Heves vármegyében. Ehhez szeptemberben 4600 kilométert vezetett és egy átlagos utánkeresés során körülbelül másfél kilométert gyalogolt. A terepviszonyok kiszámíthatatlanok: egyaránt jöhet áthatolhatatlan sűrű, vízmosás vagy emelkedők. A legintenzívebb napokon két-három utánkeresést tudott elvállalni.
Az indítások közel 70 %-a bizonyult eredményesnek, amelyet külön-külön és együttesen is számos tényező befolyásolt. A kutyák sem tévedhetetlenek, nekik is lehet rossz napjuk, ezért néhány esetben Ákos más vérebeseket javasolt, akik kontrollban ellenőrizték a rálövés helyét. Mivel ez egy szűk szakma, mindenki ismeri a másikat. Ahol lehet segítik egymást, bárki szorulhat segítségre, mindenki a jó kapcsolat megtartásában érdekelt.
Előfordult olyan eset is, hogy más vérebvezető, néhány órával korábban, feladta a keresést. Ez már jóval nehezebb feladat, mert egy másik kutyás nyomán kell haladni. A nyom sérül, a kutyának emiatt még több mindenre kell figyelnie. Több esetben sikerült ilyen bikát is megtalálniuk.
Talán egyik legfontosabb pillanat a rálövés, és elugrást követő pillanatok megfigyelése. Abban az esetben, ha a lövedék vitális szervet ér, a nagyvadnak 100-200 méteren belül meg kell lennie. Ha a vadász nem találja a gímbikát, mindenképpen érdemes vérebest hívnia. Minden évben előfordul olyan eset is, amikor a vad találatjelzés nélkül elugrik. Az idei évben is volt néhány eset, amikor egy csepp vért, szőrt, vagy csontszilánkot sem találtak. A becsapódást követően, a vérzés a testen belül alakult ki és kevesebb, mint 200 méteren belül dermedten találtak a vadat. Ilyenkor a véreb nem ugat, hanem melléfekszik és nem mozdul. A kutya GPS nyakörve egyértelmű jelzi, hogy a kutya egy helyben maradt: végetért a keresés.
Ha rálövés után nagy mennyiségű eső esik, ami körülbelül 20-30 mm csapadékot jelent – az mindig elmossa a sebzett nyomát. Ilyenkor már a vérebes sem tud segíteni. Érdemes figyelni az előrejelzést. Ha csapadékot jósolnak, ezt is figyelembe kell venni.
Az idei évben keresték lecsúszott lövések miatt is. Az esetek jelentős többségében láblövött gímbikákat kerestek meg, amit az egyik legkönnyebb a vérebek számára. Az idén, dermedten, körülbelül 15 egyedet találtak meg. Előfordult horzslövött és üres nyaklövött bika is. Ezek a bikák jó erőben haladnak a kutya előtt, egészségesek, ezért a kutyák sem képesek megállítani a vadat. Ezt nem lehet tudni előre, a keresés közben a kutyák jelzéséből lehet következtetni a vad állapotára. Általában azt figyelték meg a gímbikáknál, hogy egy kisebb sérülés után, a következő évben, az ellentétes oldalon, az agancs abnormálissá válik. Ákos azt javasolja, hogy lehetőség szerint, lapockára tegyen a lövést a vadász. A tüdő-, a máj-, és a szívlövés a legkíméletesebb elejtési módja a vadnak.
Az utánkeresések nagy részében 12-18 óra után találták meg a vadat. Előfordult egy extrém eset is, amikor körülbelül 36-38 óra után ért ki a területre. Erről az utánkeresésről korábban beszámolt lapunk. Ákos minden esetben odament, ahová korábban hívták. Még akkor is, ha alig pár kilométerre volt a másik sebzett bika. Az utánkeresés költsége mindenki számára ismert, amit a távolság befolyásol. Fix tarifával dolgozik, amit értékelnek a vadászatra jogosultak.
Az idei évben az érmes bikák aránya megközelítőleg 30%-volt. Nógrádban több, 10 kilogrammnál nagyobb trófeasúlyú bikát sikerült terítékre hozni. Az idei legnagyobb bika trófeasúlya 11,9 kg-ot nyomott. Nógrádban a trófeasúlyok becslése, az idei évben sok, a szakmában dolgozó szakember számára is kihívást jelentett. Itt, az ország északi részében, a világos színű agancsok trófeasúlya kisebb volt a vártnál. Előfordult olyan eset is, amikor a 10-11 kilogrammosnak tűnő bika “csak” 8 kilogramm volt a bírálaton.
A sötétebb, gyöngyözöttebb agancsok trófeasúlya, követve az előző évek tendenciáját, idén is nagyobb volt. Ez a vadászati idény is igazolta, hogy a vérebes utánkeresők munkájára minden bőgésben szükség van.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Segítségre van szüksége?
Figura Ákos vérebes utánkereső: +36 30 48 59 922
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Akció a fatolvajok ellen
A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén
A lajosmizsei rendőrök november 12-én akciót hajtottak végre a polgárőrökkel, a lajosmizsei és a kerekegyházi közterület-felügyelőkkel, az Aranyhomok Vadásztársaság és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari (KEFAG) Zrt. munkatársaival, amelynek célja a falopás megelőzése és az áldozattá válás megakadályozása volt.
Az akcióban részt vevők bejárták azokat a területeket, ahol az illegális fakitermelés gyakori probléma, valamint részletesen áttekintették a falopás elleni fellépés leghatékonyabb módjait. Az erdészek megosztották tapasztalataikat arról, hogyan lehet az erdőterületeken mozgást észlelni, valamint bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyeket egy legális faadásvétel során ellenőrizni kell. Ezt egy faszállító teherautó megállításával és ellenőrzésével a gyakorlatban is szemléltették.
– Cél, hogy hatékonyabban együttműködjünk az erdészekkel, valamint megelőzzük a falopást és az áldozattá válást – mondja Czigány János alezredes, a Lajosmizsei Rendőrőrs vezetője. – Az elmúlt időszakban lépéseket tettünk az illegális fakitermelés megfékezésére. Rendszeresen ellenőrizzük a közutakon a fát szállító járműveket, amelyeknek megfelelő dokumentummal, szállítólevéllel, illetve cég esetében vágási engedéllyel is kell rendelkezniük.
Az alezredes hangsúlyozta, a tűzifavásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert az illegális árusok gyakran becsapják őket. Fontos, hogy a vevők átgondoltan válasszák meg a tűzifabeszerzési forrást, és mindig ellenőrizzék az eredetet igazoló dokumentumokat. Az akció résztvevői rámutattak arra is, alapvető a jó kommunikáció a rendőrség és az erdészeti szervek között, hogy az esetleges gondokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék.
De nemcsak a faállomány védelme volt a cél, hanem az erdők egészének megóvása, beleértve az állatvilág biztonságát is. A rendőrök megnézhették, amint az erdészek szórást hajtottak végre az állatoknak az erdőben.
– A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott. A hatóságokkal való együttműködés óta azonban jelentősen csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények.
Azonban az ördög nem alszik, a megelőzésnek nagyon fontos – mondta Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, aki szintén megjelent az eseményen.
Az akciót sikeresnek értékelték, és a jövőben is terveznek hasonlókat, hogy tovább javítsák a közös fellépést az illegális tevékenységek ellen.
Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.
Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.
Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.
Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!
Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:
– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!
Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent, amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!
Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!
A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!
Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!
“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!” – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!
Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!
Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elindult a #vadateszem kampány
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása
Új lendületet jelent a vadhús népszerűsítésében a #vadateszem kampány elindítása, amely az egészséges és változatos táplálkozásra is ráirányítja a figyelmet – mondta dr. Felkai Beáta Olga élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkár pénteken, Budapesten, a kezdeményezés beharangozó sajtótájékoztatóján.
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadhús kiemelkedő táplálkozási értékekkel rendelkezik. Többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzik. „Az alapanyag tökéletesen illeszkedik az egészségtudatos életmódba is” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Dr. Felkai Beáta Olga kiemelte, hogy a rövid ellátási láncok erősítésével és a helyi termékek fogyasztásával a környezetvédelmi célokat is támogathatjuk, illetve további lendületet adhatunk a vadhúsipar fejlődésének is. Nagy előrelépés, hogy egyre több feldolgozó és étterem dolgozik innovatív technológiákkal, és igyekszik elérhetővé tenni a vadhúst a hazai fogyasztók számára. Kifejtette, a karácsonyi időszak különösen jó alkalom arra, hogy a vadhús az ünnepi asztalok részévé váljon. „Az olyan hagyományos fogások, mint a vaddisznó- vagy őzpörkölt, könnyen elkészíthetők, és új színt vihetnek az ünnepi menükbe – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta, fontos, hogy a magyar vad nemzeti kincsünk maradjon, ezért különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb generációk oktatására, valamint az otthoni főzés népszerűsítésére, hiszen a megfelelő elkészítési technikák ismerete jelentős szerepet játszik a vadhús iránti érdeklődés növelésében. Megjegyezte, hogy hazánkban az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mindössze ötöde az európai átlagnak, ezért a #vadateszem kampány célja, hogy a magyar vad nemcsak exporttermék, hanem a hazai gasztronómia kiemelt alapanyaga is legyen. A kampányhoz eddig 78 vendéglátóhely csatlakozott, kínálatuk már elérhető a www.vadateszem.hu oldalon.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31