Vadászat
Dunába fulladt egy dámszarvas
Jókai Attila, november elején, a Szentendrei-dunaág Tahitótfaluhoz közeli részén horgászott. Dunabogdány és Tahitótfalu között a folyó egy nagy, több kilométer hosszan elnyúló „S”-alakú, kettős kanyarulatot ír le. Az „S”-alak alsó, bal ívének vége felé a meder kissé kiöblösödik, a sodorvonal távolabbra esik a parttól. A partszélben az áramlás egészen mérsékelt, a víz jóval kisebb erővel sodor, mint a Duna átlagos áramlási sebessége.
Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Párszáz méterrel lejjebb ugyanakkor, két, ma már időszakos vízfolyás hordalékkúpja a medret jelentősen beszűkíti, emiatt a víz áramlási sebessége itt érezhetően felgyorsul, a sodrás ereje ezen szakasz egy részén, szinte egy hegyi folyóét idézi.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezen vízalakulat az ideális élettere a folyóvízi finomszerelékes horgászok „gyöngyszemeinek”, az élénk áramlást kedvelő folyóvízi halaknak, paducoknak, fejes domolykóknak, márnáknak, leánykoncéroknak, melyeknek horogra kerítése igazi kihívás, nagyobb egyedeik fárasztása semmihez nem hasonlítható sportélmény.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Attila ezen a napon egyedül vallatta a vizet, mellescsizmában állt derékig a folyóban és egy matchbotos úsztatós készséggel próbálkozott. Ez a típusú horgászat nem veszélytelen, hiszen az erős sodrásban, az egyenetlen mederfenéken egy rossz lépés is elég az egyensúlyvesztéshez. Bárminemű fogódzó, támaszték híján elesve, a vízzel pilanatok alatt átitatódó, vastag, többrétegű aláöltözet tehetetlensége miatt, az erős sodrás által elragadva, még az alapvetően sekély vízben is elég reménytelen a helyzet. Másik rizikófaktort a vízen, de még inkább a víz alatt a sodrással úszó nagyobb, tömegesebb uszadékok jelentik. Sokan nem tudják, hogy a folyóba kerülő fák idővel megszívják magukat vízzel.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
A víz alatt, mint a torpedó sodornak el mindent, amivel szembe találkoznak. Egyedül úsztatni, a Dunában állva, nem ajánlatos, lehetőleg mindig két ember tartózkodjon kint, hogy adott esetben segíteni tudjanak egymásnak. Ezt pontosan tudta Attila is, de a barátja aznap nem tudott kimenni vele horgászni. Tapasztalatai alapján sok minden megfigyelhető a Dunában. Előfordul elpusztult háziállat, sittes zsák, kannák, és mindenféle más hulladék is. Egyszer látott egy kecske tetemet is. Sajnos még most is rendkívül sok szemetet borítanak Európa leghosszabb folyójába, a magyarországi szakaszokon is. Minden, ami a folyóban úszik, a sodrástól függően dél felé tart. Az eredményes horgászat órái után, melynek során a fentebb említett halfajok jónéhány szép példánya került horogra, majd vissza éltető elemébe, az idő már késő délutánra járt. Ilyenkor késő ősszel, ha lemegy a nap, hirtelen nagyon hideg lesz a folyón. Attila is érezte, hogy lassan elég már a hideg vízben való álldogálásból és az eseménydús nap után, a horgászat befejezése mellett döntött. A feszerelés már összepakolva a kocsiban várta a hazaindulást, amikor tőle párszáz méterre, gyerekzsivalyra lett figyelmes. Elindult a hangoskodás irányába, odaérve pedig nem mindennapi látvány fogadta. Egy dámszarvasbika tetemét pillantotta meg a parton, amely a fentebbi, lelassult áramlású részen horgászó kolléga horgászfelszerelésének zsinórján akadt fenn. Az robosztus felszerelés (erős bojlis bot, vastag fonott zsinór) minden teherbíró képességére szükség volt a mázsányi súlyú test kivontatásához.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az utolsó métereken már így is, a botot letéve, a zsinórt kézzel behúzva sikerült partra vontatni a tetemet. Párszáz méterrel lejjebb, Attila horgászhelyén a felgyorsuló sodrásban ez fizikai képtelenség lett volna. Jókai Attila alaposan szemügyre vette a bikát. Agrármérnök végzettsége mellett a vadászat, vadgazdálkodás területén is járatos, így pontosan tudta, mit lát maga előtt. Mivel nem ismerte a helyszínen lévő sporttársakat, ezért csak pár szót váltott a jelenlevőkkel. Aki látta a dámbikát a parton, elcsodálkozott a fogáson. A dámbika teteme frissnek tűnt, szaga sem volt még. A vadat ép, jó kondíciójú állapotában érte a végzete. Külsérelmi nyom, ragadozó harapása, lövés ütötte seb, jármű általi gázolás okozta sérülés nem látszott rajta. A végtagjai is épnek tűntek. A bika másik oldalát már nem tudta szemügyre venni, mivel gumikesztyű nélkül nem akart a tetemhez nyúlni. Csak sejtések és feltételezések lehetnek arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta a javakorabeli, életében még igen jó kondícióban lévő dámbika pusztulását. A Szentenderi-szigeten jelen van az aranysakál és sajnos emberi felelőtlenség következtében kóbor kutyák is előfordulhatnak.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az egyik logikus magyarázat emiatt az lehet, hogy ezek támadása, hajszolása elől a Dunába menekült, de az előlük való hosszasabb menekülés, védekezés miatt úgy kimerült, hogy az ár elragadta és az egyébként rutin-műveletnek számító vízi átkelés végzetessé vált számára. Somogy vármegyei tapasztalatok alapján azonban egy ivarérett, trófeás, ereje teljében lévő vad az aranysakáloknak túl nagy feladat. Nagyobb testű kóbor kutyák azonban okozhatták a dámszarvas pusztulását.
A másik hipotézist Attila egy volt évfolyamtársa, aki gyakorló vadász, egy zárt vadászati csoportban fogalmazta meg: mivel nem régen fejeződött be a barcogás, a bikák kimerültek annak örömeiben és gondjaiban. Ennek következtében a mostani időszakban energiadeficitben szenvednek, pihenésre, nyugalomra van szükségük. Ez a bika valószínűleg át akart úszni a folyón, de elfogyott az ereje és a Dunába fulladt – zárta beszámolóját Jókai Attila.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Jókai Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzet mentettek az inotai erőműnél – VIDEÓ
Három nappal korábban civilek látták futkosni a vadat az inotai erőmű kéményeinek aljában lévő bekerített helyen – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Hitték, ahol és ahogy bement ki is talál, de nem így történt.
Ezért, 2025. április 13-án a várpalotai rendőrök és a katasztrófavédelem munkatársai is segíteni igyekeztek az állatnak, de végül a megoldást a vadásztársaság tagjai találták meg. Az állatot kézben segítették fel az épített pallón.
Az őzbak ezután elszaladt, “a kis hálátlan vissza se nézett” – írták közleményükben a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai.
Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Baranya vármegyei hivatásos vadász verseny 2025
Idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója
A korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezésre került a Hivatásos Vadászok Szakmai Versenyének Baranya vármegyei fordulója. A versenyen legjobb eredményt elérő hivatásos vadász képviseli vármegyénket az országos versenyen. Az esemény 2025. április 9-én zajlott a Pécs-Somogy Rücker-aknai lőtéren, illetve a Martonfai Vadász- és Ifjúsági Központban. Az indulókat Agyaki Gábor Baranya vármegyei kamarai elnök és Balaskovics József hivatásos vadász alelnök köszöntötte.
Üdvözlő beszédjükben kiemelték a szakma sokrétű mivoltát, valamint a vadgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepét.
A verseny sörétes és golyós lövészettel vette kezdetét. A gyorsított korongvadászaton sörétes lőfegyverrel 30 pontot, valamint golyós lőfegyverrel 50m-es pályán szabad kézből lőlapra tett lövéssel szintén 30 pontot érhettek el a versenyzők.
Ezt követően a vadászati hatóság munkatársainak felügyeletével terepi trófeabírálat várta a versenyzőket. 10 db nagyvad trófeának keresőtávcső segítségével határozták meg az elejthetőségét, továbbá megbecsülték azok korát- és súlyát.

Fotó: OMVK
A terepi gyakorlatot elméleti feladatok követték, egy 100 kérdésből álló írásbeli teszt, valamint Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa által összeállított 10 kérdéses természetvédelmi teszt formájában. Ezt 10 fásszárú növényfaj és 5 vadászkürt szignál felismerése követte.
A versenyzők összesen 300 pontot érhettek el. Az elért pontszámok összesítése alapján 2025 évben az alábbi sorrend alakult ki a képzeletbeli dobogón:
Helyezés |
Név |
Vadászatra jogosult |
1. |
László Gábor |
Gemenc Zrt. |
2. |
Karnis Balázs |
Mecsekerdő Zrt. |
3. |
Kiss István |
Bóly Zrt. |
Az eredmények alapján László Gábor, a Gemenc Zrt. fővadásza képviseli immáron második alkalommal Baranya vármegyét az országos döntőn, melyet idén 2025. 06. 18-19-ig Csongrád-Csanád megyében, Ópusztaszeren rendeznek meg. Az első három helyezett hivatásos vadász a serleg mellé ajándék utalványt is átvehetett a Kamara jóvoltából. Minden résztvevő emléklapot kapott, ezzel elismerve elhivatottságukat a hivatásos vadász szakma iránt.
Az esemény zárásakor szó esett arról is, hogy a kötelező éves továbbképzés mellett a „Baranya aranya a gímszarvas” programsorozat jegyében augusztusban egy szakmai konferenciára is sor kerül melynek témája a Dél-Baranyai, Ormánsági gímszarvas.

Fotó: OMVK
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete vezetősége nevében ezúton is gratulálunk a versenyzőknek az elért eredményekhez, illetve köszönjük a verseny előkészítésében, megrendezésében közreműködők munkáját!