Vadászat
Az első havas utánkeresés Figura Ákossal
Figura Ákost az este értesítették, hogy gímbikára tettek lövést. A nógrádi utánkereső két kutyáját indította a sebzett gímbika után.
Figura Ákost az este értesítették, hogy gímbikára tettek lövést. Selejtezés időszaka van és Nógrád hegyvidékes területein vadászok járták a sűrűket. Régi ismerős hangja szólt a vonal másik végén. Persze, hivatásos vadász barátok, régi ismerősök és a rálövés után jobbnak látták, ha szólnak és segítséget kérnek.
Ilyentájt sok feladata van a hivatásos vadászoknak, vadőröknek, mert nap, nap után járják a pagonyt és az etetőhöz szokott vadra is figyelnek. A nyáron begyűjtött szénának most van igazi értéke és ha abrak is jut, akkor igazán lehet kedvezni a vadnak. Haszonélvezője azonban ennek más állat is, s ha még olajos magvak ocsúja is kerül ki, arról ne is beszéljünk, hogy mennyi madár látogatja az ilyen helyeket.
Egy fiatal bikával találkoztunk – vágtak bele reggel Ákos barátai. Mindenki jónéven vette, hogy az elejtő is ott maradt és úgy határozott, hogy velük tart, de az előjelek nem kedveztek, mert reggelre 15 centiméteres hó várta őket. Az előző napon 7x65R kaliberű lőszerrel vadásztak.
Egymás között voltak a hivatásos vadászok és elmondták, hogy a rálövés után megnézték az elugrás helyét, meg is indultak a csapán, de előttük felállt a szarvas, miközben esélyük nem volt lövést tenni rá.
Ezek fontos pillanatok, de a hó miatt nem találták a rálövés helyét. Ákos két kutyája Ruby és Tapi tartott vele és a két kutya közül a fiatalabb találta meg a beváltás helyét. Az öreg nyugisabb, rutinosabb véreb már, de semmivel sem rosszabb az orra – folytatta Figura Ákos.
Rendeld meg az Agro Jager Webshopjából Hubert legújabb kalandjait, amely Kiskundorozsma körül játszódik! Kattints a képre!
Figura Ákos az Agro Jagernek elmondta, hogy az eső sokkal több nehézséget szokott okozni, de mindig nagy megnyugvással tapasztalja, amikor a kutyák piros havat rúgnak fel a csapán. Nehéz volt megmondani, hogy milyen lövéssel ugrott el, de itt-ott találtak kenést is. Bíztam a két kutyában. Sok nehéz munkát megoldottak már és most is ügyesen felvették a csapát. Az első vért egyébként 300 méterre fedeztük fel és miközben a kutyák dolgoztak, szépen ereszkedett velünk a csapat is. Nagyon kemény terepre tévedtünk – folytatta Figura Ákos.
A hó egy lágy, esős, felázott terepre hullott. Csúszkáltunk és keresztbe rettentő sűrűkön verekedtük át magunkat. A kutyák viselkedéséből azonban láttam, hogy nem adhatjuk fel, ha ők mennek, akkor mi is!
800 méterre lehettünk, amikor a kutyák jeleztek és beérték a bikát, aki azonnal állítottak is. Egy fedett, szedres, akácosban voltunk. 15 méterre volt tőlünk a bika, de csak az agancsát láttuk, így lövést sem tudtunk leadni a vadra. Persze észre is vett bennünket és elugrott.
500 méteres hajsza következett, amikor is egy legelő kellős közepén állították meg újra. Mikor kiértünk az erdő szélére, 200 méterre forgatták a kutyák. Arra nem láttam esélyt, hogy közelebb kerüljünk, így megcéloztam a bikát és vártam, hogy a kutyáim egy oldalra kerüljenek és lehetőleg távolodjanak a vadtól. Ekkor dördült el az utolsó lövés…
Ezek a legnehezebb pillanatok, mert van úgy, hogy pár másodpercet kell várni, de előfordult már olyan is, hogy 5-6 percet várakoztunk. Olyan terepen vergődtünk át, hogy négykézláb harmadjára tudtunk csak felkapaszkodni. Aki nem járt még ilyen hegyvidéki terepen, el sem tudja képzelni, hogy nézünk ki, mikor nagy kerülőkkel visszajutunk az autókhoz vagy éppen elénk jönnek, mert lehetetlen nagyokat kellene kerülni.
Mindannyiunknak igen jól esett, mikor a vendégünk kijelentette, hogy most értette meg, mit is jelentenek ezek a munkakutyák, ezek a vérebek a vadászatban. Olyan, az ember számára már elveszettnek hitt vadat is terítékre lehet hozni, amikor már nincs remény s ezek a pillanatok úgy gondolom mindannyiunknak, akik nap, nap után kint vagyunk az erdőn, jól esik. Nekünk nemcsak erről szól a vadászat, hanem mikor hazaérünk, leápoljuk a kutyákat, felszerelésünket s van úgy, hogy délután már egy másik területen keresünk. A vadőrök, az erdészek nálunk összetartanak, azt hiszem e nélkül nem is működhetne ez az egész – foglalta össze gondolatait az első havas utánkeresés után az Agro Jagernek Figura Ákos.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fényképezte: Figura Ákos vérebes utánkereső
Vadászat
Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL
Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.
Retkes Tamás élménybeszámolója
04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.
Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.
Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.
Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.
Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.
Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.
Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.
Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.
Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.
Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.
Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.
Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.
A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!
Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.
Írta és fényképezte: Retkes Tamás
Vadászat
A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk
Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén
Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.
A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.
A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.
Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.
Forrás: AM
Vadászat
170 millió az idei kiemelt kamarai programokra
A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról
A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.
Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.
A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:
- Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
- A hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
- A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
- Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.
Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.
A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)
Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.
Forrás: OMVK