Keressen minket

Vadászat

Egy 21 centiméteres kan nyomában

Közzétéve:

Kattints a képre és csatlkaozz a WILD Hungary csoporthoz!

Hajnalban csengett Rabi Attila, a Zala vármegyei utánkereső telefonja. Az ismerős szám mögött egy vadőr-barát hangja szólt bele a telefonba: az éjjel elugrott egy kan és örömmel vennék, ha Benivel ráállnátok a csapára. Készülj fel! Egyes, magányos disznó és a vadász kint vár a területen. Kint aludt, haza se ment! Ha tudsz jönni, akkor kint várlak én is. A területet ismered…

Pintér Gergő kint aludt a területen, úgy várta be Rabi Attila utánkeresőt, majd együtt indultak a nyomába. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Eközben Pintér Gergő, már odakint a dombok között a hajnali fényeket nézte. Többet már nem ment a rálövés helyére, bár jó lett volna, de, ha a kan ott lenne a közelben, már megtalálta volna. Két hónapja látott egy egyes disznót, ami akkora volt a kamerában, hogy megigézte. Az elmúlt hetekben nyomában volt, kereste, de egyetlen egy alkalommal sem tűnt fel. Kondák jöttek-mentek a területen. Volt olyan, hogy szó szerint, majd fellökték a lest, de puskája csendben hallgatott a lesdeszkának támasztva. Talán, ahogy egy régi öreg erdész mesélte nekem a Mátrában, már az erdő is megszokta a szagát. Ki tudja?

Egy azonban bizonyos, hogy még fel sem emelte a puskát s arról, hogy mit látott, úgy hallgatott, mint a sír. Akkor este is úgy készült, hogy hajnalig tartó leselkedés elé néz. Az este, Zala vármegyében, csendesen telt. Szarvasok jöttek-mentek, de vaddisznó egy sem mutatkozott. Elmúlt tizenegy óra, majd éjfél is s ahogy lenni szokott, amikor a tolvajok is útra kelnek, mikor a legtöbb betörés történik, egyszer csak valami feltűnt szemközt, az erdő alatt, az akácosban. Valami nagyon nagy, ami olyan lassan jött kijjebb és kijjebb, hogy megdobbant Pintér Gergő szíve. Ő lesz az!

Ám az akácosban, annak a szélében, sok mindent lelhetett, mert az orra folyamatosan lent járt s dúrta, dúrta az erdő alját. Döntött. Rácserkel és amennyire csak lehet, belopja. A szele jó volt s a gazdag harmat olyan puhává tett mindent, hogy ha nem is gyorsan, de sikerült valamennyire megközelítenie, ami még így is 150-160 méter lehetett. Az ilyen kanok azonban sokszor még a gondolatát is képesek megsejteni a vadásznak, vagy éppen azt, hogy jó lesz most már odébb állni, mikor is eldördült a lövés.

Pintér Gergő nem várhatott tovább, mert ha lassan is, de távolodott sőt, gyorsabban, mint, amennyire a cserkelve meg lehetett közelíteni. A 9,3×62-es kaliberében nagyon bízott s hogy a 16,5 grammos maggal már jó néhány vadat is elejtett, tudta, hogy az ehhez a kaliberhez szerelt, viszonylag könnyebb mag, a Norma Tipstrike-ja leküzdi ezt a távolságot is.

Sebzett disznót mindig veszélyes keresni. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Az éles, de furcsa becsapódás után a disznó eldőlt, de hamar felállt és hatalmas csörtetéssel, zajjal eltűnt az erdőben, majd végtelen csend honolt körülöttük. A hőkamerában egy ideig követni lehetett, de azután semmit nem lehetett látni. A csendes erdő azért még így is biztatta, hogy ott fekszik bent, csak még várni kell egy kevéskét.

Nagy kant éjjel utánkeresni, csapájára ráállni, több mint veszélyes, de aki vadászik, aki régóta vár egy-egy vadat, biztosan elindul. Ebben ne is legyen kétsége senkinek…

A rálövés helyét és az elugrás irányát megjelölte, ahogy kell, de vér és csont darabkákon kívül a fogyatkozó vér azt jelezte, hogy nem éri be, nem találja helyben a kant. Hamar ráeszmélt a hűvös, kristálytiszta zalai levegőn, hogy segítség kell…

Egy ilyen egyes disznó emberre, kutyár egyaránt veszélyeket rejteget. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Az éjjel eltelt s előbb a vadőr, majd egy következő autó érkezett, amelyből Rabi Attila szállt ki Babosdöbrétéről. Csak Benivel 419 utánkeresést tudnak maguk mögött s ebben a számban nem szerepelnek a 300 méter alatti keresések. Rabi Attila fafaragó, s nemcsak itt Zalában, de messzebb is sokan ismerik. Beni, a hannoveri véreb már szaglálódik, miközben Hepi a két és féléves bajorhegyi véreb vezetéken szimatol.

Aki valaha járt Zala vármegyében, jól tudja, hogy az esők, a magas páratartalom olyan áthatolhatatlan erdőket, sűrűket nevel, hogy ott igazán össze kell szednie magát mindenkinek, ha egy sebzett vad nyomába szegődik. Persze egyik utánkeresés sem könnyű, de fedett terepen egyes, sebzett kant keresni, azért lássuk be, nem egyszerű. Ám ahogy Beni felvette a csapát, Rabi Attila már látta, hogy nem érik be egykönnyen, hiszen Beni, vissza-visszajött és megnézte, hogy követi-e a gazdája?

Emlkezetes marad Pintér Gergő vadászata és BEni 420. keresése is! Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Így szokta – mesélte lapuknak Rabi Attila, akinek 10 éves kutyája annyira a szívéhez nőtt, hogy utánkeresés számára elképzelhetetlen Beni nélkül. Úgy gondolja, hogy biztosan meghasadna a szíve, ha a vezetéket magához véve a kutyáját otthon hagyná…

Az akácos széléből völgynek, egy ároknak tartottak s egy vízmosásban haladtak előre. Csapajelek. Hol több, hol kevesebb akadt s a magas kenés, amit rendre Beni megmutatott s világos vér, egy-egy lemezes csont aggasztó képet vetített eléjük…

Sűrűbb tölgyes után egy rendesen kijárt, áttúrt szórón ácsorogtak. Eleredt az eső s az éjszakai, tekintélyes konda annyira összejárta az erdő alját, hogy csak Beni járt körbe és körbe, nem indult el egy-egy irányba. A kutya nyilvánvalóan kereste, de nem tudta eldönteni, merre mehetett tovább a kan. Ilyen helyzetben nincs mit tenni, csak a kutya vezetheti tovább a vadászokat, mikor is Beni egyszercsak megindult!

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Azt nehéz lenne megmondani, hogy mit élnek át ilyenkor a vadászok, de sok szó közöttük nem esett s míg el nem indultak, csak a kutyát lesték. A vérebes tudja, hogy a kutyát engedni kell, hogy nyugodtan megtalálja a csapát, miközben a vadász meg ott áll s nem tehet mást, csak bízva, bízik, hogy a kutya megleli a nyomot…

Rabi Attila a kutya minden mozdulatát leste s mivel Beni igen érdeklődött a kan után, ha nem is mondta, de bízott benne, hogy tovább folytatják az utat, s ha úgy alakul, talán beérik. Nyilvánvaló volt, hogy ezután a kan után menni kell…

Egy sűrűben, egy szedres alján érték be a kutyák. Fotó: Rabi Attila / Agro Jager

Egy rettenetes szedresen vágtak át. Senki ilyen helyre soha nem kívánkozik. Még a disznóhajtásokon is csak a kutyák mennek be, mert embernek lehetetlen. Ennek ellenére átvergődtek rajta. Mikor nagy nehezen leküzdötték, a kutya a túloldalon csak szaglálódni kezdett, de nem igen akart tovább menni s mivel meglehetősen sokat mentek, már olyan jeleket is mutatott, hogy felhagy a kereséssel. Egy úton követték a vadászok, de már azzal, hogy befejezik. Mind a ketten látták, hiszen nem ma kezdték a vadászatot, hogy elérték azt a pontot, amikor nem lehet tovább erőltetni.

Éppen ezen tanakodtak, szó, szót követett, mert addigra már Attila is tisztában volt azzal, hogy a hetek óta vágyott disznó után indultak el s ilyenkor egy igazi vadász sosem adja fel. Szóval, ha nem folytatják, azt el is kell mondani, de úgy, hogy a vadász is megértse, hogy nincs tovább..

Pintér Gergő sokat várt erre a kanra. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Mikor már efelé közelítettek, akkor Beni felkapta a fejét, légszimatra váltott és visszafordult a szedresbe az útról. Ennek már fele sem tréfa!

A szedres tőlük bal felőli végébe elállt Pintér Gergő, míg ebben az oldalban maradt Rabi Attila! Ketten két puskával, két kutyával és odabent egy sebzett kannal. Mindenkire vigyázni kellett, nemcsak emberre, hanem a kutyákra is! Nincs már hátra, csak előre…

Balról Rabi Attila utánkereső és Pintér Gergő. Fotó: Pintér Gergő / Agro Jager

Beni után Hepi is elindult. Lekerült a vezetékről és a két kutya odabent forgatta a kant. Zaj, csörte, ropogás, kutyaugatás hallatszódott ki, mikor Rabi Attila is elindult utánuk. Mikor egy nagy szederbokorhoz ért, lehajolt, hogy alánézzen. Tudta, hogy közel vannak a kutyái, közel állhat hozzá a kan, de azért átvillant rajta, hogy jó, ha nyolc méterre állnak tőle. Beni balra, Hepi jobbra, középen a kan!

Egy villanás és már térden állva emelte a puskát a vállához. A két kutya közötti kan elfeküdt s a kutyák jussukat kivéve, már fogták is, mert a 8X57-es Geco Plus befejezte amit a nagy testvér, a 9,3×62-es megkezdett…

Beni sikere, mindannyiuk sikere lett. Fotó: Rabi Attila / Agro Jager

Csakhamar megérkezett a vadőr is, de addigra már a kant ketten kihúzták a sűrűből. Ott állt a két vadász, a két kutyával, Pintér Gergő kanjával, aki csak nézte, nézte, mert megannyi éjszaka, megannyi disznó után csak előkerült az öreg s ha nem is egy könnyen, de birtokba vehette. Ha változik is a világ, ha változik is benne ember, állat, azért a régi regula, a tisztesség, a becsület, a fogadalom, a türelem, a várakozás, az önuralom soha nem változhat meg, mert akkor nem is lesz olyan a vadászat, amilyenek lennie kell, mert akkor már nem lesznek barátok sem, akkor már nem lesz semmi. Erdőjárás és igazi vadászat, biztosan nem s enélkül, nekünk nem ér semmit a világ…

Rabi Attila vérebes utánkereső és Pintér Gergő elbeszélése nyomán írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Agro Jager News

Kattints a képre és csatlkaozz a WILD Hungary csoporthoz!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom