Vadászat
Mesterhármas 1980-ból
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Bulin István az 1980-as évek legelején vaddisznóra vadászott. Akkori élményeiről lapunknak számolt be:
Hideg novemberi napra kellett felkészülni. Csípős, északi szél fújt, de – ahogy mi, vadászok mondjuk – vadászatra jó, sőt annál is jobb idő volt. Már a délelőtti órákban elhatároztam, hogy ma vadászni megyek. Tudtam, hogy holdvilág várható, és a szél miatt ködre sem kell számítani.

A szükséges felszerelés a hátizsákban volt, így csak a puskát és a meleg ruhát kellett bepakolni az autóba. Sajnos nem a vadászterületen laktam, ezért közel egy órát kellett utaznom. Volt elképzelésem arról, hogy a terület mely részére volna érdemes kimenni, de a végső döntés mindig a beírófüzetnél dőlt el. Szerencsém volt: a hideg, csípős szélnek köszönhetően – gondolom – senkinek nem volt kedve „kifújatni a port a gatyájából”.
Ilyen télies időben soha nem siettem a területre, mert az volt az elvem, hogy inkább a vad várjon rám, mint én a vadra.
Mire kiértem, a nap már alábukott a horizonton, és az időközben felkelt hold vette át az uralmat. Abban az időben a gazdálkodók – többnyire a tsz-ek – még nem siettek annyira a munkákkal: hiába írtunk novembert, voltak helyek, ahol a kukorica még nem volt learatva. Egy ilyen területre igyekeztem.
Az autót hátrahagyva indultam az erdő sarkán felállított magasles irányába. Balra tőlem a még lábon álló kukorica, jobbra egy szépen kikelt őszi búzatábla, szemben pedig egy nagy erdőtömb húzódott.
A süvítő, hideg szél estére sem csillapodott, viszont a búzavetés felől fújt, így nem kellett attól tartanom, hogy rossz lesz a szelem. Hozzávetőlegesen félúton jártam, amikor vaddisznóvisításra lettem figyelmes. A hang az erdő felől érkezett, és számomra egyértelművé vált, hogy javában zajlik a búgás. Körülbelül 150 méterre lehettem a lestől.
Az út szélén jobbról egy árok vezetett, amelynek mentén kisebb kökénybokrok álltak, valamint egy vadkörtefa, amely mögé sikerült takarásba húzódnom.
Abban az időben billenő, vegyes csövű fegyverrel vadásztam: 7×65R és 16/70 kaliberben. Babonából – mind a mai napig – mindig négy darab golyós patront viszek magammal les- és cserkelővadászat alkalmával. Ebben az esetben volt nálam egy Brenneke is a sörétes csőben.
Pár perces feszült várakozás után megjelentek a süldők a búzavetésen, tőlem körülbelül 40–45 méterre. Szépen, sorban haladtak a kukorica irányába. Úgy gondoltam, beengedem őket a kukoricába, mert tudtam, hogy kan is van a kondában, és ha most lövést teszek, nem biztos, hogy előjön.
Már majdnem beértek a kukorica takarásába, amikor elhatározásomat megváltoztatva mégis lövést tettem az utolsó süldőre, mondván: ha mégsem jönnek ki a többiek, elszalasztok egy lehetőséget. Lövésemre a süldő azonnal összeesett.
Új patront csúsztattam a csőbe, amikor a szemem sarkából megláttam két nagy disznót, amint az erdő szélétől a kukorica felé szaladtak. Mivel a hátsót láttam nagyobbnak, és feltételeztem, hogy az lehet a kan, arra tettem lövést. Lövésemre az is „tűzben rogyott”.
Erre azonban a süldő felállt, és a kukoricás felé indult. A harmadik lövés végleg helyben marasztalta. De mit ad isten: erre a lövésre a nagy disznó is felállt, majd bizonytalanul elindult az erdő felé. Szükség volt a negyedik lövésre is, amely őt is végleg helyben marasztalta.
Nagy volt az örömöm, és már egy csöppet sem érdekelt a szél. Csak álltam, és néztem a vetésen fekvő két mozdulatlan „gombócot”. Körülöttem úgy tűnt, elcsendesedett minden – talán még a száraz kukoricalevelek sem zörögtek úgy a szélben.
A kötelező „cigarettaszünet” elteltével úgy döntöttem, először a nagyobbat nézem meg, és megpróbálom kihúzni az útra. Első gondolatom az volt, hogy puskát, távcsövet, hátizsákot és nagykabátot hátrahagyva megyek oda, aztán eszembe jutott, hogy az „ördög nem alszik”, ezért a puskát magammal vittem.
Jól is tettem, mert körülbelül félúton voltam az út és a disznó között, amikor egy magányos süldő rohant ki az erdőből, egyenesen felém. Alig tíz méterre lehetett, amikor elengedtem a Brennekét. Egy nagy ugrás után holtan esett össze.
A disznókat az útra húztam, megadtam nekik a végtisztességet, majd zsigerelést követően néhány ruhadarabomat hátrahagyva – a ragadozók elriasztása miatt – hazautaztam. Pár óra alvás után segítséggel a leadóhelyre szállítottuk őket.
Ez a rövid története az első mesterhármasomnak.
Írta és fényképezte: Bulin István
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


