Keressen minket

Horgászat

Kárókatona helyzetkép a Balatonon

Ma már egy horgász előtt sem ismeretlen a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) okozta felbecsülhetetlen kártétel vizeink halállományában.

Közzétéve:

Ma már egy horgász előtt sem ismeretlen a nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo) okozta felbecsülhetetlen kártétel vizeink halállományában.

Kárókatona napi fél kiló halat fogyaszt el. Legnagyobb probléma a téli hónapokban a vendégeskedő egyedek a messzi északról (Kép: Balatonihal.hu)

A Balaton térségében mintegy 700 nagy kárókatona pár fészkel a Kis-Balatonon, a Nagy-Berekben, valamint a Várpalota külterületén ismert költőhelyeken. Számuk az utóbbi években kis mértékben csökkent, ami az egész éven át tartó gyérítő vadászatuknak tudható be. Azonban a nagyobb problémát nem is a nálunk fészkelő, hanem a téli vonulás alkalmával hazánkba érkező példányok okozzák. A szinkron számlálásokon alapuló becslések szerint az idei télen 2000-2500 egyedre tehető a vonulás csúcsán a Balaton vízgyűjtőjén éjszakázó nagy kárókatonák száma, azonban kiugró évben ez az érték akár 5000 egyed is lehet! Utoljára 2017-ben volt olyan jelentős jégborítás, hogy a téli gyérítő vadászatukra nem volt szükség. Ebből is érzékelhető, hogy a probléma gyökere a globális klímaváltozásban keresendő. A gyérítő vadászatok alkalmával elejtett példányokon eddig finn-, észt-, svéd-, lengyel- és németországi gyűrűket találtak kollégáim. Az okos állatok a tél közeledtével csak addig vonulnak déli irányba, amíg feltétlenül szükséges. Míg korábban, a Magyarország kontinentális éghajlatára jellemző telek idején átrepültek felettünk, a vizeink befagyásának elmaradásával egyre több nagy kárókatona lakmározza át nálunk a téli hónapokat.

Az alábbi képen egy több száz egyedből álló, a Balaton nyílt vízén piehnő kárókatona-csapatot látunk (Kép: Balatonihal.hu)

A nagy kárókatona átlagosan napi fél kilogramm halat fogyaszt el, így egy téli nap alatt a Balatonon akár egy kamionnyi haltelepítés mennyisége csúszhat le a torkukon. Kártétele azonban nem merül ki az elfogyasztott mennyiségben, ugyanis halászat közben több halat is megsebesít, míg sikerül megfogni a számára alkalmas táplálékállatot. Ez a másodlagos kártétel, a hegyes és éles csőr által vágott nyílt sebek táptalajt nyújtanak a kórokozóknak, a hal egészségi állapota leromlik, rosszabb esetben elpusztul. A legnagyobb kárt a hosszúkás, hengeres testű halfajokban okozza, a Balatonon a süllő, a kősüllő, a balin, a garda és egyéb keszegfélék szerepelnek leggyakrabban az étrendjében.

Kárókatona vadászat közben.. (Kép: Balatonihal.hu)

Nappal vadászik, éjszakára általában magas fák ágai közé csapatostul telepszik le. Az ismert nagyobb éjszakázó helyek Alsóörsön, Tihanyban, Balatonöszödön, a Nagy-Berekben, a Kis-Balaton több pontján, Keszthelyen és Vonyarcvashegyen találhatóak. Ezek a helyek messziről szembetűnnek, ugyanis a madarak ürüléke fehérre fest mindent, amire ráhullik, ráadásul az így vastagon borított éjszakázó fák sokszor teljesen elhalnak.

A fákon és a parton látható fehérség a madarak “hagyatéka”. Az egyik Balatonon elejtett kárókatonának 3 db félig megemésztett gardát találtak a szakemberek.

Egy hallal kevesebb a Balatonban. (Kép: Balatonihal.hu)

Társaságunk rendszeresen végzi a nagy kárókatona gyérítő vadászatát, összesen 10 halőri vizsgát tett dolgozónk rendelkezik a célra kiadott szolgálati fegyverrel, közülük 4 főnek egész éven át csak ez a dolga, a többiek egyéb munkájuk mellett, illetve a szükséges időszakokban vadásznak rájuk. A munkához segítséget is kapunk: tavaly a MOHOSZ lőszertámogatási célra létrehozott alapjából pályázati úton 1,2 millió forintot nyertünk el.

Az utóbbi években folytatott lobbi tevékenység és a folyamatos engedélykéréseknek köszönhetően megnőtt a kilövési kvóták és a gyérítésre engedélyezett helyszínek száma. Négy tógazdaságban (Irmapuszta, Buzsák, Öreglak, Varászló) egész éven át, a Balatonon az alsóörsi és a tihanyi éjszakázó helyeken, valamint a Nyugati-övcsatornán és a Keleti-Bozót-csatornán november 1. – március 31. között végezhetnek gyérítést. Az utóbbi három helyszínre először tavaly kaptak engedélyt, az alsóörsi helyszínre azonban már 2014 óta rendelkeznek vele. A gyérítésre kapott kvótáik a tógazdaságainkban összesen 1500 egyedre szólnak, a négy balatoni helyszín esetében pedig további 700 egyedre. 2020-ban minden helyszínt figyelembe véve összesen 1167 db nagy kárókatonát ejtettek el. A kilövés eredményességét nehezíti, hogy a hatalmas vízgyűjtő területen kevés helyszínen gyéríthetnek. A tógazdaságainkra kapott kvótát nem tudják kimeríteni mert rendszeres zavarás (vadászat) hatására a nyugalmasabb szomszédos területeket választják a madarak.

A tógazdasági kártételük is óriási, ott egész éven át vadásszák őket. A kilőtt egyedszám növelését további parti helyszínek, valamint a (más hazai természetes vizekhez hasonlóan) nyílt vízről, vízi járműről való gyérítés engedélyezésétől várjuk. Sajnos azonban ezek az eljárások igen nehézkesek, általában elutasításokba ütköztek. A parti helyek esetében a magasfokú beépítettség (pl.: Keszthelyen), a védett madarak költő- és élőhelyei (pl. Kis-Balaton, Nagy-Berek), a nyílt víz esetében pedig a nagy kárókatona csapatok körül tartózkodó egyéb vonuló védett madarak adták az elutasítások indokait. Mindezek ellenére nem adják fel a küzdelmet, az elmúlt évek gyakorlata alapján tovább próbáljuk kijárni az imént felsorolt céljaikat. De tudják jól, hogy a végső megoldás nem azon múlik, hogy kilőnek-e még pár száz nagy kárókatonával többet… Mint ahogyan az már sok szakmai fórumon elhangzott: a nemzetközi összefogás, a költőhelyeken való hatékony gyérítés hozhat majd látványos változást.

Forrás: Balatonihal.hu

 

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Horgászat

Öt tonna angolnát fogtak

Csempészeket fogtak spanyol és francia rendőrök

Published

on

Spanyol és francia rendőrök közösen csaptak le nemzetközi csempészhálózatok csoportjaira, és lefoglaltak 5 tonna üvegangolnát, melynek feketepiaci értéke meghaladja a 30 millió eurót. Az európai angolnák fiatal példányainak kilójáért már 7 ezer eurót is megadnak ázsiai tenyésztők, és ennél jóval többet a vendéglők.

Fotó: Rendőrség

A biológusok már a 80-as években megkongatták a vészharangot, hogy a folyók túlhalászása, szennyezése, savasodása és vízerőművek létesítése miatt végveszélybe került az európai angolna, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2009-ben vett fel a kihalással fenyegetett fajok listájára. Azóta sok országban kvótákkal védik a halászatát, és 2010-ben az Európai Unió tagállamaiban betiltották az exportját, amitől még magasabbra szökött a feketepiaci ára. Ázsia keleti és délkeleti felén az angolnatenyésztők ma már 7 ezer eurót, azaz több mint 2,8 millió forintot is megadnak egyetlen kiló európai üvegangolnáért. A vendéglők ennek a többszörösét fizetik nekik a vágykeltőként is számontartott hal kifejlett példányaiért, melyek nyersen, főleg szusiként feldolgozott változata a luxusvendéglők egyik legnépszerűbb és legdrágább előétele.

Több bűnözői hálózat is specializálódott európai angolnák Ázsiába, főleg Kínába csempészésére. Ezek között kis csoportok is vannak, de egyvalamiben mindannyian megegyeznek: bőröndökbe rejtve viszik ki a vén kontinensről a faj fiatal, apró méretű képviselőit, az úgynevezett üvegangolnákat. A nagyobb bűnszervezetek tagjai Európából először Afrikába – jellemzően Mauritániába és Szenegálba – csempészik az üvegangolnákat, és onnan repülnek velük Ázsiába, mert a nouakchotti és a dakari nemzetközi repülőtéren kevésbé kell a lebukástól tartaniuk. Egy ilyen bőröndbe, vízzel teli műanyag zacskókba átlagosan 30 kiló üvegangolnát pakolnak, ami azt is jelenti, hogy egy ilyen halcsempészkoffer 200 ezer eurót, azaz 80 millió forintot is érhet. A tenyésztők nyereségkulcsa hozzávetőleg tízszeres, mert egyetlen kilogramm üvegangolna kb. 3000 példánynak felel meg.

Fotó: Rendőrség

Ígéretesnek tűnik a faj megmentésére szakosodott biológusok indukált ivarérési eljárása, de a bűnözői körök továbbra is az angolnákhoz alkalmazkodnak, amelyek az Atlanti-óceán nyugati felén, az áramlatokkal szegélyezett Sargasso-tenger 200–500 méteres mélységében ikráznak. Onnan a lárvák legnagyobb tömege a Golf-áramlattal sodródik Délnyugat-Európa, onnan pedig a Földközi-tenger partvidékére, ahonnan folyótorkolatokon úsznak fel édesvizekbe. Akkor is halásszák őket, amikor ezeken a folyókon visszatérnek a tengerbe, és a zughalászat elleni küzdelmet nehezíti, hogy a csempészek jellemzően középkori módszert alkalmaznak: a halászok csónakkal viszik ki a fogást a partszakasz járművel megközelíthetetlen részére, ahol a bűnözők szamárhátra pakolva, úttalan utakon szállítják zsákmányukat a járművükhöz.

Fotó: Rendőrség

A 2010-es exporttilalom óta az Europol hangolja össze az angolnázó bűnszervezetek elleni küzdelmet, amely 2017-ben az Interpol belépésével szintet lépett. Nemzetközi együttműködés körvonalazódott, amelyben ma már több mint 30 állam vesz részt. Azóta világszerte 85 tonna európai angolnát foglaltak le, és 850 ember ellen indult büntetőeljárás, de továbbra is a spanyol és a francia rendőrök vannak a küzdelem frontvonalában. Nemrég hatalmas sikerről számoltak be, összehangolt rajtaütések során 5 tonna üvegangolnát foglaltak le, majd szakemberek bevonásával folyótorkolatok közelében engedtek vissza természetes élőhelyükre. Feketepiaci áron számolva ezzel 30 millió eurós, azaz 12 milliárd forintos illegális bevételtől estek el a bűnszervezetek. A szél-, illetve vízimalomharc folytatódik, amelyet tovább nehezít az éghajlatváltozás. Becslések szerint a 21. században legalább 75 százalékkal csökkent az európai angolna egyedszáma, miközben ázsiai vendéglőkben a mai napon is rengeteg példánya kerül tányérra.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Horgászat

Nyári horgászat a Balatonon

Published

on

Gulyás László és Táncos Roland a Balatonon horgásztak június elején. Élményeikről beszámoltak lapunknak:

Történetünk egy nyár eleji baráti nyaralással kezdődött. Június 10-én reggel indultunk útnak egy balatonfüredi apartmanba családommal, gyermekkori barátommal és természetesen az ő családja is velünk tartott.

Fotó: Gulyás László – AJN

Szinte már két héttel előtte lehetett tudni, hogy az időjárás nem kedvez a családi programoknak, ezért úgy döntöttünk, hogy a botokat semmiképpen nem hagyjuk otthon. Amíg a csajok és a gyerekek otthon traccspartiznak és játszanak, mi hajnalban kiugrunk egy nap a “tihanyi gödrösre” és megpróbálunk süllőkre vadászni. De ezt meg kellett alapoznunk, nem szeretünk úgy kiérni a horgászhelyünkre, hogy nincs csalihalunk. Első nap, egy kirándulás végeztével, úgy döntöttünk, hogy megállunk Alsóörsön kishalazni. A Vitorlás Pizzéria mellett folyik egy kis befolyó a Balatonba, úgy gondoltuk, ez lesz mi helyünk. Sajnos egy dologról mindkettőnk megfeledkezett, nem hoztuk magunkkal vödröt… Jött az ötlet vérbeli vendéglátósként, kérek egy tejfölös vödröt a pizzériából 😂 szokták mondani, a magyar ember leleményes😀 Szerencsére a vendéglátóegység nagyon jól fogadta kérésem és tudtak is segíteni. Ezután lesétáltunk a partra, ahol többen is horgásztak dobós fenekező készséggel. Mi két spiccbotot vittünk magunkkal, némi etetőanyagot és csontit. Öt perccel a horgászat megkezdése után már tudtuk, hogy szerencsés horgásztunk lesz. Közvetlenül a befolyó torkolatánál próbáltunk horgaszni, a parttól kb egy méterre. Rengeteg sügeret, küszt, gébet és még tenyeres méretű keszegeket is sikerült fognunk, természetesen a sügereket és a keszegeket visszaengedtük. A sikeres horgászat után visszaindultunk a szállásunkra, a bezsebelt csalihalainkkal együtt.

Fotó: Gulyás László – AJN

Mivel másnapra már rosszabb időt jósoltak, azért reménykedtünk benne, hogy nem fog szakadni az eső. Gyorsan el is jött a reggel, jómagam keltem fel először, izgatottan várva, mit fog szólni a horgásztársam a borongós, szeles reggelhez. Hála istennek őt sem tántorította a helyzet, gyors öltözködés, készülődés után már útra is keltünk Tihany felé. A parton autózva a tihanyi horgászbeugrók mellett, nem sokat gondolkoztunk, egy korábban már általam és párom által horgászott helyet választottam, ami ezúttal sikeresebb lett, mint azt először gondoltam. A horgászhely bal oldalán, a vízben, egy nádas helyezkedett el. Én erre az oldalra tettem ki először a bottartóimat, gondolva arra, hogy az egyik botommal a nád tövében próbálok szeremcsét. A másikkal pedig középtájt. Roland barátom természetes szintén középre és értelemszerűen jobbra dobált.

Fotó: Gulyás László – AJN

Próbálkoztunk többféle fenekezős módszerrel is, mint pl. a sima, egyszerű hurokból kötött szerelék vagy búvárúszós módszerrel is.

Mivel nagy volt a szembeszél, így a hullámok szinte teljesen feltörtek a kőgát tetejéig, sokszor még mi is kaptunk belőle. Laposan induló horgászatunk közben volt időm szemrevételezni, hogy a hullámok a küszöket teljesen kisodorták a kövek közé, gyakorlatilag egy szákkal lehetett volna meríteni belőlük.

Eközben a társam kapásjelzője csattanásig emelkedett egy laza beakasztás után, meg is lett az első szép süllőnk, majd a második is őt illette. Ezután jött az a kapás a búvárúszós botomon, ami szintén a karika csattanásával járt, de ez más volt mint a legelső. Mire odaléptem, már indult a fék. Akasztás után már éreztem, hogy megvagyok, majd egyszer csak mintha leakadtam volna. Majd újra megindult. Erőteljes rángatást éreztem, pár perc fárasztás után jött a meglepetés: egy “balatoni angolna”.

Fotó: Gulyás László – AJN

Aki már találkozott vele a horgászata során, az biztos tudja, hogy egy angolna megszákolása vicces dolog tud lenni, ha ügyetlenkedsz. Szerencsénkre mi ketten voltunk, de még ígyis megizzasztott bennünket.🙂

Írta és fényképezte: Gulyás László

 

Van egy jó története, egy szép fogása?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom