Horgászat
Az elektronikusan megváltott területi horgászjegyet is be kell mutatni a vízparton
Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat
A Nébih Állami Halőri Szolgálatának halőrei az elmúlt időszakban az ország több ellenőrzött vízterületén tapasztalták, hogy az elektronikusan értékesített területi horgászjegyeket nem nyomtatják ki a horgászok, de még egy elektronikus eszközön bemutatható másolattal sem rendelkeznek arról a horgászat közben. A Nébih fokozottan felhívja a horgászok figyelmét, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően, tartsák maguknál a területi horgászjegyeket akár papírra nyomtatva, akár elektronikus eszközön bemutatható módon! Ezzel számos kellemetlenségtől, például a horgászattól való eltiltástól is megkímélhetik magukat.
Az Állami Halőri Szolgálatának halőrei osztották meg a tapasztalataikat. (Kép: T.P. – Agro Jager News)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény* úgy rendelkezik, hogy a halfogási tevékenységet végző személy a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat során köteles magánál tartani a horgászegyesületi tagságot igazoló, a horgászszövetség által kiadott Magyar Horgászkártyát, a papíralapú állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.
Elektronikus formában kiadott halfogásra jogosító okmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – a fentiektől eltérően – informatikai eszközén keresztül köteles biztosítani.
Az előírások szerint a horgásznak a területi jegyet a horgászat teljes ideje alatt be kell tudnia mutatni az ellenőrző hatóság kérésére.
A horgászok körében elterjedt tévhit alapja az lehet, hogy a HORINFO rendszerben értékesített területi horgászjegyekkel rendelkező horgászvizeken a halgazdálkodásra jogosult hivatásos halőrei hozzáféréssel rendelkeznek a kiadott területi jegyek adatbázisához, azaz a MOHOSZ által üzemeltett halőri applikációval vagy mobilalkalmazás segítségével ki tudják keresni a szükséges információkat.
Ugyanakkor a fent idézett jogszabályban olvasható, hogy a területileg illetékes hivatásos halőrökön kívül számos más szervezet (pl. a halgazdálkodási hatóság, az Állami Halőri Szolgálat, a természetvédelmi őri szolgálat, valamint a rendőrhatóság) felhatalmazott munkatársai szintén ellenőrizhetik a horgászokat, akik a legtöbb esetben nem rendelkeznek hozzáféréssel a MOHOSZ által kezelt területi jegyek adatbázisához. Mivel ők ellenőrzés alkalmával csupán azt tudják megállapítani, hogy a horgászatot végző személy nem tudja bemutatni a területi engedélyét, a jogosulatlan horgászat miatt eljárást kell kezdeményezniük vele szemben. Ilyen esetben a horgász állami jegyét bevonják legalább addig, amíg a halvédelmi eljárást a hatóság lefolytatja, és a horgász tisztázza a területi engedélyének meglétét. A hatósági eljárás befejezése több napot is igénybe vehet.
A Nébih továbbra is kéri, hogy amennyiben halászattal, horgászattal, halkereskedelemmel kapcsolatos jogsértést tapasztalnak, jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen!
Forrás: Nébih
Horgászat
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Csillag János Nógrád vármegye délnyugati részén, Nőtincsen szürkeharcsát akasztott. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Nőtincsen dolgozom, mint hivatásos halőr, kb 5 ève èrdekel a harcsahorgászat.Rengeteget jàrtunk ki horgászni és versenyeken is rèszt veszünk Nőtincsen. Kisebb-nagyobb sikerekkel helyt is álltunk sógorommal.
Fotó: Csillag János – Agro Jager News
Most lett vège egy versenynek ès közben èszrevettem, hogy ívik a küsz ès hallottam,hogy rabolgatják a harcsàk. Három napon keresztül próbálgattam, de első két nap nem akadt semmi a horogra. A mai napon azonban egy rutinos barátom tanácsára, módosítottam a szerelèken ès sikerült kilesnem. Kettő rontott kapás után sikerült partra húzni eddigi legnagyobb harcsámat, ami 166 cm és 36 kg.Nagyon küzdelmes, èlmènyben gazdag 25 perces fárasztás, úgy, hogy a pandalba is bement. Sikerült kifordítani és hatszori kirohanás után sikerült partra húzni.
Örökre szóló èlmènyt adott. Sok ilyen èlmènyt kívánok mindenkinek!
Írta és fényképezte: Csillag János
Horgászat
Angolna horgászat a Balatonon
Kökény Balázs célzottan angolnára horgászott a Balatonon, nem akarmilyen eredménnyel. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Egy rövid bemutatkozással kezdeném. Kökény Balázs vagyok. 4 éves korom óta vagyok tagja a magyar horgásztársadalomnak. A “magyar tenger” szeretete kiskoromra nyúlik vissza. A gyerekkori családi nyaralások során jártam először a Balatonon és azóta a szerelmese vagyok. Azon horgászok közé tartozom, akik az év különböző periódusaiban más halfajokat vesznek üldözőbe. Az április második fele, május első hete minden évben az angolna horgászatáról szól. Ebben az időszakban lehet leginkább néhány példányt jó eséllyel horogra csalni. Az angolna, a hazai vizek közül, egyedül a Balaton és vízrendszerében fogható tömegével.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Más magyarországi vizekben nem, vagy csak szorványosan fordul elő. Ennek megfelelően az angolnát nyugodtan tekinthetjük a balatoni horgászat egyik jellegzetességének. Az angolna már a megjelenésével is eltér az édesvizi halak küllemétől. Kigyószerű megjelenése vonzza a tekintetet. Táplálkozását tekintve ragadozóhal, fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Jól tájékozódik a zavaros vízben, elsősorban ezt a tulajdonságát használjuk ki, amikor megpróbáljuk a horogra csalni. A sikeres angolnahorgászatnak négy alappillére van, mind a négynek teljesülni kell ahhoz, hogy eredményesek legyünk.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
Ezek a következők: jó helyválasztás, ideális időjárási körülmények, megfelelő csaliválasztás és jól összeállított végszerelék. Jómagam a déli parti mólokon veszem üldözőbe az angolnákat, a kövezéstől 30 – 50 méteres sávban kereső horgászatot alkalmazva. Azonban jó eséllyel megtalálhatjuk őket a déli parti befolyókban is, elsősorban a Nyugati – övcsatorna, a Zala folyó és torkolata a legkecsegtetőbb horgászhelyek. Az angolnákat legnagyobb számban viharos, szeles időben lehet igazán kapásra bírni, legjobb az északi, vagy az észak – keleti szél. Az esetek döntő többségében az éjszakai órákban számíthatunk a legtöbb kapásra. Azonban borús, erősen szeles időben napközben is szép számmal foghatóak. A legfogósabb csalinak a harmatgilisztát tartom.
Fotó: Kökény Balázs – Agro Jager News
A gilisztával való horgászat mellett szól az is, hogy esős estéken könnyen mi magunk is gyűjthetünk és hosszú ideig tárolhatóak. Amennyiben horgászboltban szerezzük be a csalit, mindenképp a kanadai óriás gilisztát javaslom, mivel nehezebben szedik le a horogról a keszegfélék. Nyáron az élő és élettelen csalihalak is meghozhatják a várva várt eredményt. Ami a végszereléket illeti, klasszikus süllőző, csúszó szerelék, hosszú, legalább 50 cm-es, előke, apró méretű süllőző horog. Az esetek döntő többségében a legfogósabb szerelék, de kapástalan időszakokban célravezető búvárúszóval néhány cm-re megemelni a csalit a fenéktől. Idén négy alkalommal jutottam le a vízparta, hogy angolnákat vegyek üldözőbe. Az idei mérlegem 0 db, 1 db, 4 db és 10 db napra lebontva. Minden olyan horgásznak, akinek bakancslistás hala az angolna, javaslom, hogy látogasson el az év ezen szakaszán a Balatonra és fogja meg a várva várt, élete angolnáját. Mindazok, akik betartják a fentebb tárgyaltakat, kis szerencsével, egy életre szóló horgászati élmény lesz a jutalmuk. Az angolnák nagy küzdők, fárasztásuk jellegzetes, egyik magyarországon fogható haléhoz sem hasonlítható.
Az élmény garantált! Görbüljön horgásztársak!
Üdvözlettel: Kökény Balázs
Horgászat
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Inváziós ezüstkárász telepítését akadályozta meg a NÉBIH
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (Nébih ÁHSZ) a hazai nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken az idei évben eddig két esetben tiltotta meg inváziós ezüstkárász telepítését, továbbá a hatóság hat esetben indított eljárást inváziós halfajok telepítésével és kereskedelmével kapcsolatos szabálysértések kapcsán. Az idegenhonos halfajok engedély nélküli telepítése, valamint a hozzájuk kapcsolódó előírások megszegése nagymértékű bírságok kiszabását vonhatja maga után.
Fotó: Wikipedia. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCstk%C3%A1r%C3%A1sz
A Nébih Állami Halőri Szolgálatának egyik kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának, valamint az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A tavaszi időszak a tógazdaságok számára a tavak benépesítésének kezdetét jelenti, hiszen a haltermelők az általuk megtermelt halak egy részét a telelőtavakból ekkor telepítik a halgazdálkodási vízterületekbe. Az országszerte zajló haltelepítések egyúttal fokozottabb kontrollt követel meg az állami halőrök részéről is.
|
A természetesvízi ökoszisztéma, valamint az őshonos halállomány megóvása és fenntartható hasznosítása érdekében feltétlen szükséges a tervezhetőség, a kiszámíthatóság és az ellenőrizhetőség.
Emiatt a halgazdálkodásra jogosultak minden tervezett haltelepítését kötelesek legalább 3 nappal a természetesvízi kihelyezést megelőzően bejelenteni* a halgazdálkodási hatóságnak, továbbá a MOHOSZ-nak. Majd a telepítést követően (8 napon belül) realizációs bejelentésben kell beszámolnia a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről. A nem tervezett haltelepítés esetén az értesítést a telepítés megvalósítása előtt legalább 3 órával kell jelenti a hatóság informatikai rendszerén keresztül. E kötelezettség alól kivételt jelentenek a ponty I–III. nyaras korosztályai, valamint az éves halgazdálkodási tervben meghatározott összes halmennyiség 10%-át meghaladó esetek. |
A Nébih ÁHSZ egyaránt kiemelt figyelmet fordít a telepítések mennyiségi és minőségi ellenőrzésére. Az idei tavaszi haltelepítések kapcsán a hatóság legutóbb április közepén tartott ellenőrzést a Tisza folyó Fegyvernekhez közel eső szakaszán, ahol a halgazdálkodásra jogosult az előzetes bejelentése szerint 3711 kg egynyaras ponty kihelyezését tervezte.
A helyszínre 3 halszállító autó érkezett, összesen 8 tartály hallal, melyből az állami halőrök 2 tartálynyi hal tömegét mérték le. A mérlegelés során kiderült, hogy a telepítésre szánt állomány jelentősen szennyezett volt idegenhonos és inváziós halfajok egyedeivel. A lemért két tartály tartalma összesen 562 kg volt, melyből 98,95 kg idegenhonos halfaj, többségében inváziós ezüstkárász, valamint amur, razbóra és törpeharcsa egyedek is megtalálhatóak voltak. Az idegenhonos és inváziós halak szelektálását követően telepítették a 2 tartálynyi halállományt. Ezt követően az állami halőrök a fennmaradó tartályok minőségi ellenőrzése során megállapították, hogy azokban szintén jelentős mennyiségű inváziós hal található, ezért természetvédelmi okok miatt a további telepítést megtiltották.
A Nébih ezúton is felhívja a halgazdálkodásra jogosultak figyelmét, hogy az idegenhonos halfajok (halgazdálkodási hatósági) engedély nélküli telepítése jogszabálysértésnek minősül, mely 500.000-től 5.000.000 forintig terjedő halgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után. Továbbá az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tilalmak és kötelezettségek megszegése inváziós bírság kiszabásával is jár, melynek mértéke a jogsértéssel okozott kár függvényében 100.000-től 20.000.000 forintig terjedhet!
Forrás: NÉBIH
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Társasági rekordbak Ibrányban
Angolna horgászat a Balatonon
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Angolna horgászat a Balatonon
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
