Horgászat
Genetikai vizsgálatok a hatékonyabb pontytermelésért
A Debreceni Egyetem szakembereinek eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak.
A Debreceni Egyetem szakemberei őshonos pontytájfajtáit vizsgáltak. Az eredményei kitörési lehetőséget jelenthetnek a hazai halgazdálkodásnak. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere (Ábra: DE)
A Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatói a Tiszántúli régió pontyfajtáinak genetikai sokféleségét tanulmányozták. A kutatási eredményeik alapján, a biodiverzitás fenntartása érdekében az őshonos magyar pontytájfajták kiemelt figyelmet érdemelnek.
A hatékonyabb és biztonságosabb pontytermelés feltételeinek megteremtésében fontos lépés a fajban rejlő genetikai tartalékok feltérképezése. Hazánk halgazdaságaiban a pontyállományokat külön tájfajtaként tartják számon, azonban genetikai sokféleségük, valamint a földrajzilag hozzájuk legközelebb álló pontyállományokhoz való kapcsolatuk tudományos alapon nem tisztázott. Az állományok genetikai adatai hiányosak, a tájfajták nincsenek folyamatosan monitorozva – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.
A kutatók vizsgálatainak célja egyebek mellett a hazánkban kiemelkedő gazdasági jelentőségű pontytájfajták anyai ágon való genetikai rokonsági fokának meghatározása, az egyes tájfajták közötti genetikai különbségek felmérése.
Kép: Debreceni Egyetem
A kutatások során a Tiszántúli régió négy halgazdaságának, a DE MÉK Halbiológiai Laboratóriumának és a szarvasi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI) génbanki egyedeit vizsgálták mitokondriális DNS (mtDNS) markerek segítségével. A mtDNS-ek elemzésének eredményei alapján kiderült, hogy a vizsgált magyar pontytájfajták egyedi szinten jelentős géntartalékkal rendelkeznek, azonban a tájfajták között keveredés figyelhető meg. Ez a folyamat elsősorban antropogén – ember tevékenységéből eredő hatásból adódhat, amelyet a piac határoz meg – fejtette ki a kutatócsoport vezetője.
Hozzátette: a ponty világszerte hatalmas piaci keresletű élelmiszerforrás, a világ lakosságának egészséges élelmiszerekkel történő ellátása és a népesség folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír.
A vizsgálati eredményeink nagymértékben támogathatják a biztonságos, fenntartható és versenyképes termelést, mert egy esetleges hirtelen és drámai populációcsökkenés esetén referenciadatokkal szolgálhatnak a magyar pontyállományokban rejlő genetikai potenciált illetően – tette hozzá Tóth Bianka, a DE MÉK PhD-hallgatója.
Kusza Szilvia szerint a magyar pontytájfajták megőrzéséhez és kezeléséhez a genetikai állapot állandó figyelemmel kísérésére van szükség. Ennek egyik lehetősége a molekuláris genetikai információk elemzése.
Eredményeink hatással lehetnek a halgazdálkodási szakemberekre és a haltenyésztőkre, akik részt vesznek a tájfajták keresztezéseiben, tervezésében, fejlesztésében, esetleges helyreállításukban. A tudományos következtetéseink a hazai halgazdálkodás számára egyfajta kitörési lehetőséget jelenthetnek, melynek hatásai túlmutathatnak az országhatáron – összegezte az egyetemi tanár.
A kutatás eredményei a nyílt hozzáférésű, nemzetközi Aquaculture című szakfolyóiratban jelentek meg.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0044848622002320?via%3Dihub
Forrás: Debreceni Egyetem
Horgászat
Ponty, harcsa és compó fajlagos tilalma kezdődik
Hétfőtől kezdetét veszi három halfaj, a ponty, a harcsa és a compó – ami a KHESZ vizeken egész évben általános védelmet élvez – tilalma.
2026. május negyedikén hétfőtől kezdetét veszi három halfaj, a ponty, a harcsa és a compó – ami a KHESZ vizeken egész évben általános védelmet élvez – tilalma.
A ponty fajlagos tilalma 2026.05.04 – 05.29-ig tart. Ezen időtartam alatt azokon a vízterületeken, ahol a tilalom nincs feloldva, pontyot megtartani tilos. A fogási tilalom alól felmentett KHESZ vízterületeink az alábbiak: Félhalmi-, Danzug-, Sirató- (Gyoma és Békésszentandrás), Fűzfászugi-, Német-zugi-, Torzsás-zugi-, Endrőd-Révzugi, Hantoskerti (Gyoma Falualja), Csókás-zugi (Endrőd-Középső) és a Peresi holtágak, Orosházi Béke homokbánya horgásztó, a Gyopárosi-tavak, a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körös (Kákafoki-holtág), a Poklás-csatorna és a Fás-tó.

Fotó: KHESZ
A harcsa fajlagos tilalma 2026. május 4-től június 15-ig tart. Ezen időszak alatt semmilyen méretű harcsa nem tartható meg, illetve tilos célirányosan harcsára horgászni!
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR:
133/2013 VM (XII.29) rendelet –
9. melléklet a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelethez
Őshonos, fogható halfajok fajlagos tilalmi ideje, kifogható mérettartománya, valamint a horgászatra és a rekreációs célú halászatra vonatkozó napi kifogható darabszáma, illetve mennyisége:
13. ponty 05. 02. – 05. 31.
14. compó 05. 02. – 06. 15.
15. harcsa 05. 02. – 06. 15.
4. A halak és a halállományok védelme alcímhez
10. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére történő fajlagos tilalmi idő megrövidítését, az alóli, illetve a méret- vagy mennyiségi korlátozás alóli felmentés engedélyezése iránti kérelmet 20 ha-nál nagyobb nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén a szakértői névjegyzékben szereplő halászati szakértő által készített engedélyezési szakvéleménnyel kell alátámasztani.
(4) A halgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a fajlagos tilalmi időtől eltérést legfeljebb egy naptári évre engedélyezhet a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére.
(5) Nyilvántartott halgazdálkodási területen a ponty faj esetében a fajlagos tilalmi idő alóli felmentést 5 éves időtartamra a halgazdálkodásra jogosult kérelmére engedélyezi a halgazdálkodási hatóság, ha a ponty rendszeres telepítése a halgazdálkodási terv szerint eléri vagy meghaladja a 100 kg/ha/év mennyiséget.

Fotó: KHESZ
8. A halászat és a horgászat rendje alcímhez
28. § (9) A 9. mellékletben megállapított fajlagos tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Ha a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.
2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről
17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.
KHESZ 2026. ÉVI HELYI HORGÁSZRENDJE:
VI. HALVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A KHESZ KEZELÉSÉBEN LÉVŐ ÖSSZES VÍZTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN
9. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen vagy a horgászat során sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalmi idő alatt álló, ívó helyét védő, esetleg védett hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, szükség szerint horgászhelyet kell váltani.
VII. HORGÁSZATI ÉS FOGÁSI TILALMAK SZABÁLYAI
5.2. A compó kifogása (megtartása) a KHESZ kezelésében található összes vízterületen tilos!
XII. AZ EGYES VÍZTERÜLETEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ SZABÁLYAI
4. A Félhalmi-, Danzug-, Sirató- (Gyoma és Békésszentandrás), Fűzfászugi-, Német-zugi-, Torzsás-zugi-, Endrőd-Révzugi, Hantoskerti (Gyoma Falualja), Csókás-zugi (Endrőd-Középső) és a Peresi holtágakon, az Orosházi Béke homokbánya horgásztavon, a Gyopárosi-tavakon, a Szarvas-békésszentandrási Holt-Körösön (Kákafoki-holtág), a Poklás-csatornán és a Fás-tavon a ponty fajlagos tilalma feloldva.
MOHOSZ 2026 évi Országos Horgászrendje
III. Speciális szabályok
39. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
Az őshonos halállomány védelme, szaporodása zavartalanságának elősegítése érdekében köszönjük mindenkinek a szabálykövető horgászatot és az együttműködést!
Forrás: KHESZ
Horgászat
A nagy bajszos
Fűri Márk a Nagykunsági-öntöző főcsatornán egy termetes szürkeharcsát fogott.
Fűri Márk a Nagykunsági-öntöző főcsatornán egy termetes szürkeharcsát fogott. Élményéről lapunknak számolt be:

Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
A harcsázás nem egyszerű horgászat. Megfelelő felszerelés, tudás, figyelem és egy kis szerencse is szükséges hozzá. Sok éjszaka telt el kapás nélkül, amikor már úgy éreztem, hogy feladom a kívánt halra való horgászatot. Mégis volt bennem valami, ami azt súgta, hogy nem szabad feladni.
Különböző módszerekkel próbálkoztam, új helyeket kerestem, hogy megtaláljam, hol tartózkodhatnak a harcsák. Csalikat váltogattam, mindig mást és mást próbáltam. Videókat és filmeket néztem, hogy rájöjjek, mit csinálhatok rosszul, és tanuljak belőlük. Végül sikerült levonnom a tanulságokat és fejlődnöm.
2026. április 26-án este egy régóta várt álmom vált valóra a Nagykunsági-öntöző főcsatornán.

Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
21:00 körül érkeztem meg a megszokott horgászhelyemre, némi aggodalommal, hogy esetleg megzavarom az ott táplálkozó harcsákat. Gyorsan kipakoltam a felszerelést, majd összeállítottam a botokat és a szerelékeket.
Csalinak mindkét botra nagyobb méretű vörösszárnyú keszeget tűztem, a felkínálás módja felszíni stupek volt. Etetőhajó segítségével pontosan a kinézett helyekre juttattam be a szerelékeket, majd kezdetét vette a várakozás.
Az este folyamán többször is megszólalt a kapásjelző, ami arra utalt, hogy a csalihalak érzékelik a ragadozók jelenlétét. 22:30 körül azonban minden elcsendesedett, mintha teljesen megállt volna az élet a vízben. A fényes holdvilág miatt ekkor már kezdtem kételkedni a kapás esélyében, bár sokak véleményével ellentétben ez az este is bebizonyította, hogy a harcsa ilyenkor is aktív lehet.
Nem sokkal 23:00 előtt egy távolabbi rablásra lettem figyelmes. Körülbelül két perccel később már jól hallható volt, ahogy a ragadozó többször is rárabol a csalihalra. Rövid időn belül megszólalt a kapásjelző, a bot határozottan meghajlott – azonnal a bothoz siettem.
A bevágást követően megkezdődött a fárasztás, amely körülbelül 10 percig tartott. Ezt követően sikerült a halat irányításom alá vonni. Amikor a fejlámpa fényében először megláttam, azonnal egyértelmű volt, hogy egy igazán szép példánnyal van dolgom.

Fotó: Fűri Márk – Agro Jager News
A harcsát kíméletesen kiemeltem a partra, majd megszabadítottam a horogtól. A mérés során 134 cm-es hosszúságot és 18,5 kg-os súlyt rögzítettem. A fogásról természetesen fényképek is készültek.
A fotózás után a halat visszahelyeztem a vízbe, és rövid ideig még figyeltem, ahogy erőre kap. Amikor már egyértelműen jelezte, hogy készen áll, útjára engedtem, és lassan visszaúszott a mélyebb részek felé.
Ez az élmény örökre emlékezetes marad számomra.
Írta és fényképezte: Fűri Márk
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Horgászat
KITEKINTŐ (Kanada): Horgászat az English River mentén
Tóth Zoltán élménybeszámolója Kanadából:



























