Horgászat
Kanállal pergetni, még mindig aktuális! (1. rész)
Korunk egyik eltűnő, régi műcsalija a körforgó villantók, azaz a kanalak, amelyek bizony ma is nagyszerűen megállják a helyüket a modern, sokszínű műcsalik világában. Bár egyre kevesebben használják őket és egyre inkább kiszorítják a piacról a gumihalak, wobblerek és egyéb műcsalik, mind a mai napig nagyon hasznos társai lehetnek a pergető horgásznak.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
A változó horgászmódszerek, az egyre növekvő igények az új műcsalik gyártása iránt, valamint a gyártók általi háttérbe szorítás révén, sajnos manapság már nincs akkora igény ezen műcsalik használatára. Gyorsan hozzá is teszem: hibásan! Véleményem szerint legalább olyan nagyszerű műcsalik tudnak lenni a kanalak is, mint sok másik műcsali, viszont van egy szempont, amely a gyártói érdekekkel szembemegy. Egyszerűen nem tudnak egy egyszerű kanálért annyit elkérni, vagyis akkora bevételt generálni a gyártók, mint egy wobbler vagy más műcsali esetében. Ezért nem is reklámozzák őket, és nem fűzi nagyobb érdek a népszerűsítésükhöz, hiszen bevétel szempontjából elmaradnak a wobblerektől és a gumihalaktól.
De hagyjuk is ezeket a dolgokat és gondoljuk végig, milyen lehetőségeket rejtenek ezek a csalik számunkra! Honnan lehet tudni, mely kanalakkal lehetünk eredményesek adott halfajokra? A kérdésre több szempontot elemezve kaphatunk választ, vagy legalábbis egy irányvonalat, amely révén közelebb kerülhetünk az igazsághoz. Milyen szempontokat kell szem előtt tartanunk a kanalak alkalmazásakor?
Erre talán a legmegfelelőbb válasz az lehet, hogy a megfelelő méret, szín, valamint a csalivezetési stratégia tökéletes kombinációja szükséges. Először is meg kell határozni a célhalat, amelyet ezzel a technikával szeretnénk megfogni. A soron következő cikksorozatban több részen keresztül áttekintjük, halfajonként, mely kanalakkal és hogyan csaphatók be a ragadozóhalak.
Sügér
A sügér esetében általánosságban elmondható, hogy a kanál 1-es mérettől körülbelül a 3-as méretig tud jól működni. Természetesen a kanál méretének növekedésével párhuzamosan, a nagyobb testű egyedek kerülnek a célkeresztbe. Annak ellenére, hogy a kanál nem tartozik a legtipikusabb sügércsalik közé, nagyon szépen lehet vele fogni sügéreket.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Az 1-es és a 2-es méret általában a közepes méretű egyedekig (kb. 25 cm-ig) hasznos, míg a 3-as kanálméretet már az egyedül, magányosan élő nagy sügerekhez alkalmazzuk. A színválasztást befolyásolja a víz tisztasága és az időjárás. Ha a víz zavarosabb, például egy árhullámot követően, akkor kiemelkedő jelentősége van az intenzív színeknek. Sügér esetében a neonzöld, vörös, lila, réz (ez általánosan sikeres szín), citromsárga és a “perch” (sügérmintás) szokott jól működni.
Tiszta vízben az ezüst, réz és fehér színű kanalak bizonyulhatnak eredményesebbnek.
A formai sokszínűséget a gyártók saját ízlésük szerint alakítják. Általánosságban elmondható, hogy a vékonyabb anyagkialakítású kanalak a sügereknél eredményesebbek. A vezetési stílusok közül az egyenletes, közepes tempójú bevontatás nagyon jól működik, de ha nincs szerencsénk, érdemes váltogatni a technikát.
Sikeres szokott lenni a megszakításos bevontatás, amikor három-négy tekerést követően megállítjuk a kanalat egy másodpercre, majd újra tovább vezetjük. Az egy másodperces megszakítások ismétlése különösen hatásos, ha a sügerek lassabban reagálnak. Ha akadós terepen horgászunk, érdemes a botspiccet feljebb tartani, és a hínár vagy növények fölött elhúzni a kanalat, mivel a sügerek előszeretettel bújnak ezekbe a részekbe. Jó eredményt érhetünk el akkor is, ha a folyamatos betekerés közben aprókat pöccintünk a bottal.
Összességében elmondható, hogy a sügérpergetés esetében az 1-től 3-as méretű kanalak, amelyek súlya nagyjából 6-7 grammig terjed, alkalmazhatók. Számomra a legsikeresebb kanalak sügérhorgászatnál az Effzett rézszínű kanalai voltak.
Folytatjuk…
Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing
Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!
Horgászat
Pergetve fogtak harcsát
Heves vármegyében, a Markazi-tóból pergetve szürkeharcsát fogtak. Karlik Dominika élménybeszámolója:
Egy figyelemre méltó fogásról számoltak be a horgászok Heves vármegyéből: egy 25 kilogrammos harcsát emeltek ki a Markazi-tóból. A kapitális ragadozót Sándor Dávid fogta a kora reggeli órákban, pontosan hat órakor. A hal gumicsalira, pergetve érkezett, a kapás pedig egy fűzfa előtt mintegy két méterre történt.
A 154 hektáros Markazi-tó régóta kedvelt célpontja a ragadozóhalas horgászoknak, és az ilyen méretű harcsafogás tovább erősíti hírnevét. A sikeres akció a hajnali órákban zajlott, amikor a ragadozók aktívabban táplálkoznak, így a jól megválasztott módszer és csali meghozta az eredményt.

Fotó: Karlik Dominika
Sándor Dávid számára különösen értékes ez a fogás, hiszen 8 éves kora óta, immár 27 éve horgászik ezen a tavon. A mostani harcsa így nemcsak mérete miatt emlékezetes, hanem egy hosszú, helyismeretre épülő horgászmúlt újabb kiemelkedő pillanata is.
A 25 kilogrammos harcsa nemcsak a horgász számára jelentett maradandó élményt, hanem a térség horgászturisztikai vonzerejét is növeli. Az eset jól mutatja, hogy a Markazi-tó továbbra is komoly lehetőségeket kínál a nagytestű ragadozók kedvelőinek.
Írta és fényképezte: Karlik Dominika
Horgászat
Javuló jogkövetés a haltelepítéseknél – a bejelentés és ellenőrzés közös érdek
A Nébih Állami Halőri Szolgálata az elmúlt években végzett ellenőrzéseiről közleményt adott ki.
A Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) elmúlt években végzett ellenőrzéseinek tapasztalatai javuló tendenciát mutatnak. Míg 2023-ban 46 figyelmeztetés és 13 bírság, 2024-ben 29 figyelmeztetés és 13 bírság, addig a tavalyi évben 8 figyelmeztetés és 9 bírság született. Az ellenőrzések a halgazdálkodási vízterületeken folytatott halgazdálkodási tevékenységre, a telepítések bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint a halgazdálkodási tervben vállaltak megvalósulására terjedtek ki. Természetes vizeink őshonos halállományának védelme és élőhelyeik megóvása kiemelt jelentőségű.

Fotó: NÉBIH
A Nébih ÁHSZ kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A vármegyei halgazdálkodási szakügyintézők munkájának és az ÁHSZ ellenőrzéseinek eredményességét igazolja, hogy a bejelentett I-III. nyaras korosztályú pontytelepítéseket összehasonlítva a bejelentési hajlandóság nőtt. A telepítések száma évről évre nő, a jogszabályban meghatározott 3 napos előzetes bejelentési kötelezettség túllépése ugyanakkor szignifikánsan csökken. Elmondható, hogy a halgazdálkodásra jogosultak többsége jogszerűen gazdálkodik, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. 2025-ben 5090 telepítést jelentettek be a halgazdálkodásra jogosultak. A helyszíni ellenőrzések során a telepítésre szánt állomány minőségi ellenőrzése mellett mennyiségi vizsgálat is történik. A tavalyi év során összesen 69 ellenőrzést történt.
Az ellenőrzések tapasztalatai alapján azonban több visszatérő szabálytalanság indokolja a fokozott körültekintést. Gyakran előfordul, hogy a halgazdálkodásra jogosultak nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentik be telepítési szándékukat. Tehát a telepítések nem a bejelentett időintervallumban vagy nem a megadott helyszínen valósulnak meg. Visszatérő jogszabálysértés továbbá a halgazdálkodási jogosultság vagy jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés, az idegenhonos vagy inváziós halfajok telepítése, valamint a halszállítmányokat kísérő víziállat-egészségőri igazolás hiánya. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a képesített víziállat-egészségőr köteles a halszállítmányt szállítás előtt állategészségügyi szempontból megvizsgálni, és az igazolást szabályszerűen kiállítani. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban továbbra is előfordul, hogy a szállítmányokat nem kíséri megfelelő dokumentáció, illetve szabálytalan gyakorlatként megjelenik az előre kiállított, biankó igazolások alkalmazása is.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár jelenleg nincs agresszívan terjedő fertőző betegség az ágazatban, a szabálytalan gyakorlatok növelik egy esetleges járvány kockázatát. Az előírások betartása alapvető a megelőzés és a hatékony járványkezelés szempontjából.
Természetes vizeink őshonos halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös érdekünk és feladatunk!
A Nébih ÁHSZ éppen ezért kéri, hogy a haltelepítések mennyiségével és minőségével kapcsolatos probléma esetén, haladéktalanul jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen. A bejelentések nagyban segítik a hatóság célirányos, hatékony munkáját.
A telepítések helyszíni ellenőrzéséhez a halszállító tartályt, a hitelesített mérleget és egyéb méréshez szükséges eszközöket a MAHOP és MAHOP+ pályázat biztosította a hatóság számára.
Forrás: NÉBIH
Horgászat
Biztonságos a Sajóból kifogott halak fogyasztása
Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat
Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.

Fotó: Pixabay
Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.
A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.
Forrás: NÉBIH


