Keressen minket

Horgászat

A Magyar Haltani Társaság állásfoglalása

A Magyar Haltani Társaság állásfoglalása az amurról:

Közzétéve:

Az idegenhonos fajok olyan állat- vagy növényfajok, amelyek természetes elterjedési területükön kívülre kerültek, sok esetben emberi tevékenység (betelepítés, behurcolás) következtében. Magyarország vizeiben is számos betelepített vagy behurcolt halfaj található, amelyek komoly veszélyt jelentenek az őshonos élővilágra, a természetes ökoszisztémák működésére, és károsan befolyásolják az élőhelyek ökológiai állapotát. 

Fotó: Magyar Haltani Társaság

Az amur (Ctenopharyngodon idella) egy távol-keleti eredetű idegenhonos halfaj, amelyet eredetileg halgazdálkodási céllal telepítettek be Magyarországra. Bár az amur gazdaságilag hasznosított, a természetesvízi fogásának korlátozása és ezzel együtt járó további terjedése komoly problémákhoz vezethet:

  1. Élőhelyek károsítása: Az amur kizárólag növényevő, nagy mennyiségben fogyasztja a vízi növényeket, amelyek nemcsak oxigént termelnek, hanem fontos élőhelyet biztosítanak számos vízi élőlény, köztük az őshonos halak, kétéltűek, és az azoknak táplálékul szolgáló gerinctelen szervezetek számára. Emellett a nádasok és a gyökerező hínarasok számos madárfaj számára nyújtanak fészkelőhelyet. Az amur által okozott vízinövény-pusztítás ezért más fajok életterének az eltűnését is okozza, emellett a növényzetre ikrázó halfajok ívóhelyét is károsítja.
   2. Természetvédelmi értékek sérülése: Magyarország természetvédelmi törvénye (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, továbbiakban: törvény) előírja a biológiai sokféleség védelmét és az őshonos fajok megóvását. Az amur állományának növekedése ezzel ellentétes hatásokat vált ki, hiszen a faj szaporodása és intenzív vízinövény-fogyasztása az őshonos halak és más élőlények kiszorításához, valamint az élőhelyeik pusztulásához vezethet.

3. A vízi ökológiai rendszerek állapotának drasztikus megváltoztatása: Az amur a természetes vízinövényzet nagyarányú pusztításával jelentősen megváltoztatja a vízminőséget. A növényzet pusztítása során a bélsarából felszabaduló tápanyagok az algák számára könnyen felvehető formában jelennek meg, miközben a parti növényzet fogyasztása további tápanyagok bejutását eredményezi a vízbe. Ez a tápanyag-túlterhelés (eutrofizáció) az algák túlburjánzásához vezet, ami oxigénhiányos állapotot idéz elő a vízben. A hazai viszonyok között egyre több alga- és cianobaktérium-faj termel toxinokat, amelyek egy algavirágzás során közvetlenül vagy közvetve súlyos károkat okozhatnak a vízi élőlényekben, és gyakran vezetnek halpusztuláshoz. Ezek a toxinok az emberek számára is egészségügyi kockázatot jelentenek, ha bekerülnek az ivóvízbázisba, vagy ha rekreációs tevékenységek, például horgászat vagy fürdés során érintkezünk velük.

Fotó: Magyar Haltani Társaság

 

A törvény 14. §-a alapján 1997. január 1. óta tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe történő telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása. A törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Magyarország területének 22%-a, azaz több mint egyötöde élvezi hazai vagy nemzetközi szinten a természetvédelem oltalmát. A hazai természetes vizek nagy része (Duna, Tisza, Dráva, Mura, Rába, Körösök, Maros, Balaton, Tisza-tó stb.) szerepel az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelve szerint kijelölt Natura 2000 területek között, részei a Natura 2000 hálózatnak. Magyarország vállalta a közösség felé, hogy az Irányelv mellékletében szereplő őshonos fajokat és természetes élőhelyeiket hosszútávon megőrzi és fenntartja.

  A fent idézett jogszabály alapján az amur telepítésének tilalma a természetes vizekbe 1997 óta fennáll. Természetes vizeinkben lévő állománya elsősorban az illegális telepítések, a halastavakból történő kiszökés és az elmúlt években tapasztalt természetes ívása következtében van jelen. Az amur kifogásának bármilyen szintű korlátozása a természetes és természetközeli vizekben ellentétes a természetvédelem érdekeivel. Az amur állományának növekedésével fokozottan fennáll a veszélye annak, hogy őshonos – közöttük védett fajok – élő-, búvó- és szaporodóhelye sérül vagy pusztul el, emellett romlik vizeink minősége és ökológiai állapota.
Mit tehetünk az idegenhonos halfajok és az amur terjedése ellen?
  Felelős halgazdálkodás: Az amur telepítésének teljes tilalma, a fogási korlátozások eltörlése a természetes és természetközeli vizekben. Ezenkívül az idegenhonos halpopulációk folyamatos ellenőrzésének és monitorozásának a halgazdálkodási terveknek szerves részévé kell válnia. Szintén indokolt az idegenhonos és inváziós fajok állományának folyamatos, ökológiai célú szelektáló halászata, melyet nem lehetőségként, hanem kötelezettségként kell rögzíteni a hatályos jogszabályokban.
   Ismeretterjesztés: Az idegenhonos fajok ökológiai hatásairól szóló pontos és közérthető információk társadalmi szinten történő terjesztése elengedhetetlen. Ez segíthet abban, hogy a társadalom és a horgászok tudatosabban és tevékenyen támogassák a természetvédelmi erőfeszítéseket.
  Természetvédelmi programok: Az őshonos halfajok élőhelyeinek védelme és helyreállítása érdekében indított projektek segíthetnek csökkenteni az idegenhonos és inváziós fajok hatásait. A fenti természetvédelmi jogszabályi helyen kívül a törvény 39. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján védett természeti területre közvetlen kihatással lévő vagy azt közvetlenül érintő halászati hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre. Ebből fakadóan valamennyi amurfogás-korlátozással érintett természetvédelmi oltalom alatt álló terület esetében a természetvédelmi hatóságot meg kell keresni.

  Horgászati szabályozások: Indokolt országos szinten az idegenhonos halfajok fogási kvótájának a teljes eltörlése, valamint a célzott horgászatuk támogatása kulcsfontosságú ezeknek a fajoknak a visszaszorítása érdekében.

  Az idegenhonos halfajok, így például az amur fogásának a korlátozása hosszú távon súlyosan károsíthatja Magyarország vizeinek természetes ökoszisztémáit, csökkentheti a biodiverzitást és ellentétes a természetvédelmi érdekekkel. A Magyar Haltani Társaság nem támogatja az amur természetes és természetközeli vizekben történő kifogásának semmilyen szintű korlátozását, terjedésének elősegítését. Elengedhetetlen, hogy a halgazdálkodásra jogosultak, a természetvédelmi szakemberek és a horgászok közösen lépjenek fel az idegenhonos halfajok káros hatásai ellen, ezzel biztosítva őshonos halfajaink védelmét és vizeink jó ökológiai állapotának hosszú távú fenntartását.

Forrás: Magyar Haltani Társaság

Horgászat

Javuló jogkövetés a haltelepítéseknél – a bejelentés és ellenőrzés közös érdek

A Nébih Állami Halőri Szolgálata az elmúlt években végzett ellenőrzéseiről közleményt adott ki.

Published

on

A Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) elmúlt években végzett ellenőrzéseinek tapasztalatai javuló tendenciát mutatnak. Míg 2023-ban 46 figyelmeztetés és 13 bírság, 2024-ben 29 figyelmeztetés és 13 bírság, addig a tavalyi évben 8 figyelmeztetés és 9 bírság született. Az ellenőrzések a halgazdálkodási vízterületeken folytatott halgazdálkodási tevékenységre, a telepítések bejelentési kötelezettségének teljesítésére, valamint a halgazdálkodási tervben vállaltak megvalósulására terjedtek ki. Természetes vizeink őshonos halállományának védelme és élőhelyeik megóvása kiemelt jelentőségű.

Fotó: NÉBIH

A Nébih ÁHSZ kiemelt feladata a haltelepítések szabályosságának és az állománypótlásra szánt halak nyomonkövethetőségének ellenőrzése. A vármegyei halgazdálkodási szakügyintézők munkájának és az ÁHSZ ellenőrzéseinek eredményességét igazolja, hogy a bejelentett I-III. nyaras korosztályú pontytelepítéseket összehasonlítva a bejelentési hajlandóság nőtt. A telepítések száma évről évre nő, a jogszabályban meghatározott 3 napos előzetes bejelentési kötelezettség túllépése ugyanakkor szignifikánsan csökken. Elmondható, hogy a halgazdálkodásra jogosultak többsége jogszerűen gazdálkodik, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek eleget tesznek. 2025-ben 5090 telepítést jelentettek be a halgazdálkodásra jogosultak. A helyszíni ellenőrzések során a telepítésre szánt állomány minőségi ellenőrzése mellett mennyiségi vizsgálat is történik. A tavalyi év során összesen 69 ellenőrzést történt.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján azonban több visszatérő szabálytalanság indokolja a fokozott körültekintést. Gyakran előfordul, hogy a halgazdálkodásra jogosultak nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentik be telepítési szándékukat. Tehát a telepítések nem a bejelentett időintervallumban vagy nem a megadott helyszínen valósulnak meg. Visszatérő jogszabálysértés továbbá a halgazdálkodási jogosultság vagy jóváhagyott halgazdálkodási terv nélküli haltelepítés, az idegenhonos vagy inváziós halfajok telepítése, valamint a halszállítmányokat kísérő víziállat-egészségőri igazolás hiánya. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy a képesített víziállat-egészségőr köteles a halszállítmányt szállítás előtt állategészségügyi szempontból megvizsgálni, és az igazolást szabályszerűen kiállítani. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint azonban továbbra is előfordul, hogy a szállítmányokat nem kíséri megfelelő dokumentáció, illetve szabálytalan gyakorlatként megjelenik az előre kiállított, biankó igazolások alkalmazása is.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár jelenleg nincs agresszívan terjedő fertőző betegség az ágazatban, a szabálytalan gyakorlatok növelik egy esetleges járvány kockázatát. Az előírások betartása alapvető a megelőzés és a hatékony járványkezelés szempontjából.

Természetes vizeink őshonos halállománya nemzeti kincs, élőhelyük megőrzése és fenntartható hasznosítása közös érdekünk és feladatunk!

A Nébih ÁHSZ éppen ezért kéri, hogy a haltelepítések mennyiségével és minőségével kapcsolatos probléma esetén, haladéktalanul jelezzék azt az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címen. A bejelentések nagyban segítik a hatóság célirányos, hatékony munkáját.

A telepítések helyszíni ellenőrzéséhez a halszállító tartályt, a hitelesített mérleget és egyéb méréshez szükséges eszközöket a MAHOP és MAHOP+ pályázat biztosította a hatóság számára.
Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Horgászat

Biztonságos a Sajóból kifogott halak fogyasztása

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat

Published

on

Az elmúlt másfél évben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folyamatosan vizsgálta a Sajóból kifogott halakat. A laboratóriumi eredmények alapján megállapítható, hogy fogyasztásuk biztonságos: akut kockázat nem áll fenn, és a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek szintje is megfelel az előírásoknak.

Fotó: Pixabay

Az Észak-Magyarországi Horgász Egyesület 2024 nyarán hívta fel a Nébih figyelmét azon hírre, amely szerint a szlovák hatóság arzénszennyezettség miatt megtiltotta a Sajóból kifogott halak fogyasztását. A Nébih haladéktalanul felvette a kapcsolatot a szlovák élelmiszer-ellenőrzésért felelős hatósággal, a szakemberek pedig mintát vettek a Sajó határhoz közeli részéből. A laboratóriumban a növényevő és ragadozó halakból származó toxikus nehézfémek jelenlétét vizsgálták a szakemberek. A rendelkezésre álló információk és laborvizsgálati eredmények alapján 2024-ben a Nébih nem javasolta a Sajóból kifogott halak elfogyasztását.

A bejelentés óta eltelt másfél évben a Nébih szakemberei több ízben vizsgálták a Sajóból kifogott növényevő és ragadozó halak húsának toxikus nehézfém tartalmát. A Nébih laboratóriumában 26 minta vizsgálatát végezték el, 12 minta szervetlen arzén vizsgálata külföldi laboratóriumban történt. A mérések határértéket meghaladó toxikus nehézfémet (ólmot, higanyt, kadmiumot, arzént) nem mutattak ki a kifogott halakból.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Horgászat

Napokon belül folytatódik a busa szelektáló halászata

Megkezdődött a busa szelektív halászata a Körösökön

Published

on

A busa szelektív halászata a Körösökön is kulcsfontosságú az őshonos halfajok védelmében. A tavalyi szezon után a 2025. november elején kezdődő, a Kákafoki-holtágon folytatott ökológiai célú busa szelektáló halászat összességében ez idáig sikeresnek bizonyult.

A tevékenység célja ismét a holtág őshonos halállományának életterét és táplálékbázisát veszélyeztető, inváziós idegenhonos busa állomány lehalászása volt.

Fotó: KHESZ

A tevékenység során több mint 70 tonna nagytestű, 12-13 kilogrammos átlagsúlyú busa került ki a holtágból. A kikerült halmennyiség jelentősen tehermentesítette a vizet, ezzel a halállomány összetétele, életfeltételei javultak, összegezve a tevékenységnek köszönhetően a vízterület ökológiai állapotát a fenntarthatóbb irányba igyekeztünk elbillenteni. A 2026-os szezonra ezzel csökken a táplálékkonkurencia és javul a vízminőség.

2025. november elején a vízleeresztéssel kezdődő munkálatok, – a terelő halászat először a szarvasi szakaszt fedték le, majd ezután Békésszentandráson az ág végétől visszafelé folytatódtak. A munkafolyamatba az elmúlt hetekben az időjárás közbe szólt: a hirtelen kialakuló jég miatt több, a már leszelektált szakaszt a még nem halászott szakasztól elválasztó ún. rekesztő háló a vízben maradt. A hálókat munkatársaink folyamatosan figyelemmel kísérték, a benne ragadt busák túlnyomó többsége életben van, ezért is van kifürödve a környezetükben a jég, de néhány egyed sajnálatos módon elpusztult.

Több megkeresés és kérdés érkezett hozzánk a rekesztőhálókról. A jég alatt benne rekedt busák mellett az esetlegesen elpusztult őshonos halakat a menetrendszerű telepítéseken felül tavasszal pótoljuk.

Köszönjük a horgászok és telektulajdonosok megértését, támogatását, odafigyelését és jelzéseit, amit a továbbiakban is szívesen fogadunk.

Amint az időjárás engedi, a szelektív halászatot folytatjuk.

Forrás: KHESZ

Tovább olvasom