Horgászat
Menyhalhelyzet a Rába körmendi szakaszán: Siralmas!
Sütő Péter beszámolója az idei menyhalszezonról a Rábán.
Sütő Péter beszámolója az idei menyhalszezonról a Rábán.
Pedig minden jó: hideg van, deresedik rendesen. A vízállás alacsony, a víz tiszta. És kereshetem őket a sekélyben, sóderen, vagy mélyebb gödrökben, bedőlt fák közt, vízre lógó bokrok tövében, meder közepén, vagy a partvédő kövezésnél, netán a túloldali sekélyes, iszapos szélben – 17:00-tól 22:15-ig – semmi. Ma sem akadtam rájuk.

Márna, bucó akad, de a menyusok… Nem tudom, hogy merre járnak. Novemberben az első igazi próbálkozás 10. percében beugrott egy. Azt hittem, itt a Kánaán, de sajnos nem. Az érdekesség kedvéért megosztom, hogy annak a halnak egy rák volt a gyomrában (nem szeretnék a rák fajtáját illetően vitát generálni).
Az érdekes az, hogy az utóbbi évek megfogyatkozott menyhalainak gyomrában egyre gyakrabban találok tízlábú, ollós rákokat, és semmi mást, míg 5-6 éve 20-30 bolharák duzzasztotta a hasukat. Valami megváltozott ezen a téren is. Érdekes lenne tudni, más vizeken mivel táplálkozhatnak? Az egyedszám-csökkenés lehetséges okai közt szerintem a rendelkezésükre álló táplálék változása is helyet kaphat.
Görbüljön mindenkinek!
Írta és fényképezte: Sütő Péter
Pár héttel ezelőtt részt vettem egy pergetős pecán. Egy számomra jól ismert, nagy süllős tóra indultam. A víz már eléggé hideg volt, így természetesen a mély részeket vettem célba. Meglepetésemre azonban csak egy-egy koppintás érkezett, az a gerincig hatoló, igazi kapás viszont elmaradt. Hiába kutattam, hiába kerestem a ragadozókat, sehogy sem találtam meg őket.

Fotó: Nagy Máté – Catfish Company – Agro Jager News
Már kezdtem feladni a napot, amikor úgy gondoltam, húzok egy merészet. Horgony fel – irány a kis víz! A hely, amit megcéloztam, mindössze egy 60–70 centi mély rész volt. Tudtam, hogy van néhány nagyobb kő a területen, így „célzott lövést adtam le”. Két tekerés után a bot azonnal bele is állt a kezembe! Éreztem, hogy jó halról van szó. Fárasztás után gyorsan landolt is a kapitális süllő a csónakban. Hatalmas volt az öröm!
Gyors fotózás után ismét a kövek felé küldtem a csalit. Egy hatalmas rávágás után sajnos luftot ütöttem – sebaj! Azonnal újra dobtam. Ismét néhány tekerés, és megint egy irgalmatlan erejű rávágásra reagálhattam, gyors bevágással! Egy élményekkel teli fárasztás után ismét egy hatalmas, tüskés hátú ragadozónak örülhettem. A taktikám bevált, ami óriási örömmel töltött el, hiszen célzottan fogtam meg ezt a két gyönyörű süllőt.
Tanulság: Ne ragaszkodjunk a sztereotípiákhoz! Próbáljunk valami olyat előhúzni a „kalapból”, amit más nem. Az újdonság varázsa sokszor hatalmas fegyver a kezünkben!
Írta és fényképezte: Nagy Máté – Catfish Company
Horgászat
Szezonzáró őszi túra szivárványos pisztrángra
Pisztrángozás Észak–Közép-Montanában – Tóth Zoltán élménybeszámolója
Itt az ősz vége, és bizony nem lehet tudni, meddig tartja még magát a horgászszezon. Engem ebben az évben leginkább a pisztrángozás kötött le az Édesfű-hegységben, a Sweetgrass Hills vidékén, Észak–Közép-Montanában. Ez a terület nagyjából egyórányi autóútra van tőlem, és bőven ad munkát a terepezés is, mire az eldugott helyekre bejut az ember.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Szerencsém, ha kinézek a konyhaasztaltól, a távolból látom, milyen időjárásra számíthatok. Így tegnap úgy döntöttem, még egyszer kiugrom meglátogatni a pisztrángokat. Nem is csalódtam a halakban, viszont a hideg szélben bizony vacogtam.
Talán megemlíteném még a halhús minőségét is: a természetes, szinte érintetlen vízterületen kivétel nélkül gyönyörű natúr rózsaszín húsuk volt. A többit pedig rábízom a fotókra.

Fotó: Tóth Zoltán – Agro Jager News
Honfitársi horgászüdvözlettel Montanából: Tóth Zoltán
Horgászni szeretne Kanadában?
Keresse bizalommal Pálfai Gábort!
Horgászat
VERGA: 1500 kg ponty és 200 kg dévérkeszeg került a Fenyves-tóba
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., amely a Fenyves-tó halgazdálkodásáért felelős, nemrégiben jelentős mennyiségű halat telepített a tóba. A telepítés során 1500 kg háromnyaras ponty és 200 kg két-háromnyaras dévérkeszeg került a vízbe. A haltelepítéseket évente több alkalommal végzi a Társaság, ezzel biztosítva a horgászok számára a folyamatos, gazdag fogási lehetőséget – tájékoztatott a Verga Zrt.

A Fenyves-tó különleges horgászvíz. Fotó: VERGA
A Fenyves-tó története egyedi: 1985-ben alakult ki, amikor egy külszíni szénbányászati robbantás után karsztvíz öntötte el a medret. A víz alá került fenyőerdő ma is csodálatos élőhelyet biztosít a halaknak. A tó és környéke rendkívül értékes biodiverzitási központ: több békafaj és vízisikló él itt, amelyek védettek, mint minden hüllő és kétéltű Magyarországon. A terület madárvilága is kiemelkedő, itt fészkel többek között a fokozottan védett törpegém, a nádi rigó és a jégmadár.

A telepítés során 1500 kg háromnyaras ponty és 200 kg két-háromnyaras dévérkeszeg került a vízbe. Fotó: VERGA
A tó halászati múltja gazdag. A nyolcvanas évek végétől intenzív haltelepítés folytatódik, amely a horgászélmény folyamatos fejlesztését szolgálja. Az 1990-es évek elején ponty, amur, csuka és pisztráng telepítése volt jellemző, majd 1999-től a fogas és a süllő vitte új irányba a horgászatot.

Ma a tó elsősorban a ragadozó halakról ismert, ahol a pergető módszer állandó sikerélményt garantál.

Az intenzív haltelepítés folytatódik, amely a horgászélmény folyamatos fejlesztését szolgálja. Fotó: VERGA
A VERGA Zrt. kiemelt figyelmet fordít a betelepített halak minőségére és arra, hogy a halak épségben érkezzenek meg új otthonukba. A haltelepítéseket a hatóság szakemberei ellenőrzik.
A Fenyves-tó ma a VERGA Zrt. komplex turisztikai szolgáltatásainak egyik meghatározó eleme. A horgászok kiemelkedő élményekkel gazdagodhatnak, miközben a kifogott halak révén kiváló minőségű hazai élelmiszer kerül a magyar háztartások asztalára.
További részletek ITT!
VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.





























