Keressen minket

Vadászat

Különleges halat fogtak a Sebes-Körösben

A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe

Közzétéve:

A világon egyedül csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példánya került horgászkézbe. Ugyan még tavalyi a fogás és utólag kaptuk a hírt, de szenzációszámba menő egyedülállósága miatt mindenképpen érdemes arra, hogy közfigyelmet kapjon a 2025. évi szép fogások játék lezárása után és az idei játék kihirdetése előtt.

Fotó: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Vass Norbert, a trendi horgászpreferenciák halmazán előszeretettel túltekintve a hazai vizek sok szép és különleges halát tarthatta már kezében, de tavaly augusztusban egy olyan fogást csodálhatott meg, amelyhez világviszonylatban is csak a legkevesebbeknek van szerencséje. Kedves vízterületén, a Sebes-Körös hazai felső szakaszán, a körösszakáli fenékküszöb alatt, legyező módszerrel nimfázva egy bihari márna akadt horgára. (A „nimfa” típusú legyező műcsali a rovarok víz alatti lárváját utánozza, felkínálása a fenék közelében történik, lassú bevontatással.)

A halas tudományterületen dolgozó fiatalember azonnal felismerte, hogy a kezében tartott 15-20 cm testhosszúságú hal jó eséllyel a tudomány által 2016-ban új fajként leírt bihari márna (Barbus biharicus) egy igen termetes példánya, amely endemikus, azaz bennszülött halfajként a világon csak a Körösök vízrendszerében fordul elő. Ahogy a horgász viccesen megjegyezte: ha bejelenti országos rekordnak, akkor most a világon egyedüli fogásként egy új halfaji világrekorddal büszkélkedhetne.
A hal faji hovatartozását többek között Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság elnökségi tagja is kizárásos alapon, valószínűsítően megerősítette, aki halfauna felmérések során maga is több alkalommal tarthatott bihari márnát a kezében a Sebes-Körös hazai felsőbb szakaszain. A bihari márna tudományos felfedezéséről és új fajként való leírásáról bővebben:

„A téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj, ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petenyi).

A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényi-márna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni márna (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján.

Ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó.”

Forrás: Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat

Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.

Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.

További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.

Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.

A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.

A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.

Forrás: Wild und Hund

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója, aki közel három évtizeden keresztül irányította a társaság munkáját.

Csonka Tibor 1980-ban szerzett erdőmérnöki diplomát Sopronban, majd szakmai pályafutását a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaságnál kezdte. Az 1980-as évektől kezdődően több vezetői pozíciót töltött be, majd a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél szerzett további meghatározó szakmai és vezetői tapasztalatokat. 1996. október 1-jén nevezték ki a Gemenc Zrt. vezérigazgatójává.

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc

Vezetése alatt a társaság az 1990-es évek közepének nehéz, csődközeli helyzetéből stabil, eredményesen működő, szakmailag elismert erdőgazdasággá fejlődött. Munkásságát végigkísérte az értékteremtő erdő- és vadgazdálkodás iránti elkötelezettség, valamint az a törekvés, hogy az ágazat társadalmi megítélése erősödjön, és az erdészek, vadászok munkája szélesebb körben is megismerhetővé váljon.
Irányítása alatt a Gemenc Zrt. jelentős szereplővé vált az erdők közjóléti és közcélú funkcióinak fejlesztésében is. Szakmai munkáját számos rangos elismeréssel jutalmazták, és aktívan részt vett több szakmai szervezet munkájában is.
Csonka Tibor vezetői munkásságának egyik fontos eleme volt, hogy a társaság következetesen a jogszabályoknak, a szakmai irányelveknek és a természetvédelmi előírásoknak megfelelően végezte tevékenységét.
Csonka Tibor életében a vadászat és a vadgazdálkodás mind szakmai, mind személyes szinten meghatározó szerepet töltött be.
Határozott, következetes vezetőként irányította a társaságot, ugyanakkor mindig megmaradt olyan vezetőnek, aki figyelemmel volt munkatársaira, és döntéseiben az emberi szempontokat sem tévesztette szem elől.
A Gemenc Zrt. kollektívája ezúton is köszönetét fejezi ki több évtizedes elkötelezett és eredményes munkájáért, és jó egészséget kíván nyugállományba vonulása alkalmából!

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom