Keressen minket

Horgászat

Rekordmárna a Dunából

Közel 10 kilós márnát fogtak a Dunán, a Római-parton, Budapesten.

Közzétéve:

Sztasz Sztanyiszlav Sztaniszlavovics neve az elmúlt időszakban a busahorgászattal fonódott össze. Számos helyszínen űzi eredményesen ezt a horgászmódszert, olyannyira, hogy több kapitális halat is sikerült kifognia – többek között a Dunából és a Balatonból.

Sztasz az ukrajnai Nagyszőlősön horgászott először, a Tiszán. A magyar gyökerekkel rendelkező, kárpátaljai horgász, a megszerzett tudását később már Magyarországon kamatoztatta. Az elmúlt időszakban a partról, használt halradarral, célzottan a márnákat kereste – és meg is találta őket. Olyannyira, hogy maga is meglepődött azon, amit a műszer mutatott.

Fotó: Agro Jager News

Megfigyelése szerint az igazán nagy márnák a folyó medrének közepén, a nagyobb gödrökben tartózkodnak, hasonlóan a kapitális süllőkhöz. Ez a távolság partról is megdobható: megközelítőleg 120 méter. Ehhez 50-es gyűrűvel szerelt, rendkívül erős bot szükséges, amely a Duna sodrásával is felveszi a harcot. Az általa használt botok gyakorlatilag megerősített feederbotok, amelyekkel nagyobb pontyokra is eredményesen lehet horgászni.

Célzottan, tudatos tervezéssel kezdett el márnákra horgászni. Saját etetőanyagot készített, amely rendkívül fűszeres aromájú volt, hogy a sodrásban oldódva is felhívja magára a halak figyelmét. A kapásfokozás érdekében csontit is kevert az etetőanyagba. Mivel a Duna rendkívül gyors folyású, saját készítésű, kampós etetőkosarakat használt, amelyek a sodrástól függően 120–300 grammosak voltak.

Csaliként leginkább sajtot alkalmazott. Számos áruházlánc termékét kipróbálta, amelyek közül egy német sajt vált be leginkább: olcsó, és a márnák kifejezetten kedvelik. A horgok mérete 4-es és 6-os volt, 18-as fluorokarbon előkével. Mivel a márna rendkívül óvatos hal, célszerű akár 1,5–2 méter hosszú előkét is használni.

Az adott alkalommal  a Római-parton kezdődött az éjszakai horgászat barátaival, körülbelül 19 óra körül. A Duna kiszámíthatatlan: sosem lehet előre tudni, milyen lesz a halak étvágya.

Alig hogy felszerelték az első botot, a bedobás után azonnal jelentkezett az első kapás. Ez annyira hihetetlen volt, hogy elsőre senki sem akarta elhinni. Aki rendszeresen a Dunán horgászik, tudja: ez már-már a csodával határos. A kétkedés ellenére hamar megérkezett az első dunai márna.

Ezt követően folyamatosan jöttek a halak, kisebbek és nagyobbak vegyesen. Általában 2–3 kilogramm között mozogtak, de akadt köztük 4–5 kilogrammos példány is. 21 óra 30 perc körül azonban egy jóval markánsabb kapás érkezett. Ha a márna kapását egyetlen szóval kellene jellemezni, az az intenzitás lenne – és ez most is pontosan így történt.

A bot csak azért nem úszott el, mert Sztasz közvetlenül mellette ült. Először mindenki azt hitte, hogy egy nagyobb harcsa akadt a horogra, mert a hal viselkedése egyértelműen erre utalt. Időnként kitört, majd mintegy tízperces fárasztás után, a fejlámpák fényében megjelent egy márna hatalmas sziluettje. A hal méreteit jól jelzi, hogy még a szák is megadta magát – eltört.

A fogás valóban impozáns volt: a hal tömege megközelítette a 10 kilogrammot, hossza pedig elérte az egy métert. (A hal pontos súlya 9,75 kg volt, hossza 101 cm.) A kifogást követően tanakodtak, mit tegyenek. A területileg illetékes halőrt akkor éppen nem érték el, ezért néhány fényképet és videót készítettek a halról, majd visszaengedték a Dunába. Már ekkor érezték, hogy a fogás rekordgyanús lehet, amit másnap a közösségi médiában számos sporttárs is megerősített.

A MOHOSZ képviselői arra kérték Sztasz Sztanyiszlav Sztaniszlavovicsot, hogy minden dokumentációt személyesen vigyen be a központba, a tanúk nevével és elérhetőségével együtt. Ezt követően döntöttek úgy, hogy új rekordként ismerik el a fogást, ami óriási örömöt és meglepetést okozott a baráti társaságnak.

Sztasz szerint Budapest közigazgatási területén rendkívül sok 2–3 kilogrammos márna él, ami nagyon jó jel. Az állomány erős, ugyanakkor horgászatukhoz komoly tapasztalat, helyismeret és szaktudás szükséges. A mostani rekord megdöntéséhez 18 évre volt szükség. Az előző rekordot Töpfner József tartotta, aki 2007. október 10-én, éjfél után 45 perccel, a Dráván, Drávapalkonya határában akasztotta meg a halat.

A fényképen Töpfner József látható a rekord márnájával. Fotó: MOHOSZ

Sztasz szerint ennél akár nagyobb márnák is élhetnek a Dunában, amit a halradaros megfigyelések is alátámasztanak. A sokat megélt, kapitális példányokra azonban jellemző, hogy egy kifogást követően óvatosabbá válnak, és jóval nehezebben csaphatók be, mint korábban. Ennek ellenére mindenkinek azt javasolja, hogy próbálja meg a szerencséjét – és gazdagodjon élményekkel.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Horgászat

Ezekkel mindig történik valami Diósjenőn

Pálinkás Viktor és barátai harcsára horgásztak Diósjenőn

Published

on

Pálinkás Viktor élménybeszámolója:

Onnan indul a történet, hogy 2025-ben, Diósjenő taván, a II. Baráti Harcsafogó Versenyen, Viktor és Moxi tórekordot állítottak fel, és a tavat feljegyezték a MOHOSZ ranglistájára is, a kifogott 94,5 kilogrammos harcsájukkal.

Fotó: Pálinkás Viktor – Agro Jager News

Idén a csapat címvédőként érkezett Diósjenőre, és már az öltözetükön is látszott, hogy kemény úriemberek szállnak újra versenybe a tavon.

Az első éjszaka csendesen telt, de a hajnal hangosra sikeredett… A kapásjelző először megcsippant, majd a ráható erő visításra kényszerítette! Mint mindig, Dodi ért elsőként a botokhoz, és határozott bevágással jelezte a halnak, hogy a kemények csapatához érkezett. Itt hozzátenném: Dodi technikáját tanítani lehetne. Folyamatos, egyenletes halvezetés — nem sokan tudják utánozni. A csapat a stégen várta a bajszos vendéget. A stég körüli kis csatát ismét a kemények nyerték. Mikor a hal a stégre került, a barátok összenéztek, és hangosan elhangzott a csapat neve:

NEM MI VÓTUNK!!!

Négy nap leforgása alatt temérdek élmény, nevetés és sztori került elő, az utolsó napon pedig kiderült, hogy a csapat háza táján még egy deci tej is elfogyott… Senki sem vállalta magára.

Lehet, hogy azzal festették fehérre az utolsó halukat? Az történt, hogy az utolsó éjjel a brigád aludt, csak Moxi volt talpon, és ekkor jött az idei év különdíja… Amikor a harcsa betépte a szakító segéddamilt, Moxi Dodit megelőzve bevágott a halnak — ez is különdíjat érdemelne. Szép lassan jött kifelé a hal, néha kissé nehezen is. Mint később kiderült, mindkét horog akadt, ezért volt nehézkes a fárasztás.

Fotó: Pálinkás Viktor – Agro Jager News

A csapat ismét a stégen állt, és nem maradhatott el a felkiáltás:

NEM MI VÓTUNK!!!

A gyönyörű hal egy albínóharcsa volt. A csodálatos tavon élmény a horgászat, ezek a baráti találkozók pedig folyamatos mosolygós koccintásokkal telnek. A főszervező, Zsolna Mihály évről évre színvonalasabb baráti találkozókat szervez a horgászegyesület segítségével. Székely Mihály, a horgászegyesület elnöke mindig kedves szavakkal és mosollyal az arcán fogadja a harcsahorgászokat.

Fotó: Pálinkás Viktor – Agro Jager News

Délelőtt kezdődött az eredményhirdetés, és a horgászegyesület ismét kitett magáért, mert üres hassal senkit nem engedett haza: egy finom étellel kedveskedtek a résztvevőknek. Köszönünk mindent, Diósjenő, jövőre támadunk…

Ui.: Mikor távoztak az autók, és elérték az erdő szélét, Diósjenő kedves lakossága már csak annyit hallott, hogy négy öblös hang azt kiáltja:

NEM MI VÓTUNK!

Rögtön összenéztek, és sorolták:

DODI, VIKTOR, SÜNI, MOXI…

Írta és fényképezte: Pálinkás Viktor

Van egy szép élménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Horgászat

Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből

Pécz József élménybeszámolója a Pilismaróti-öbölből:

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A közösségi médián keresztül ismertem meg Pécz Józsefet, aki szabadidejének nagy részét rendkívül eredményesen tölti a Pilismaróti-öbölben. Köztudott, hogy az egyik legeredményesebb horgász, aki képes nagyobbnál nagyobb pontyokat kifogni. Sikereiről és tapasztalatairól kérdezte lapunk:

– Körülbelül 4-5 évvel ezelőtt kezdtem el ismét komolyabban horgászni. Horgászengedéllyel 1986 óta rendelkezem. Senkinek sem kell bemutatni, milyen drámai változásokat okozott a koronavírus egyik pillanatról a másikra. 2019 decemberében, a kínai Vuhan városában tört ki a vírus. Akkor még hihetetlennek hangzott, hogy kis hazánkat is eléri. 2020 márciusában igazolták az első esetet Magyarországon. A hatóságok ezt követően lezárták a határokat, és hirtelen a családom élete is teljesen megváltozott. Minden felborult egyik pillanatról a másikra.

Megközelítőleg húsz évig roncsderbiztem, ekkor azonban ezt is elengedtem. Egy korszak lezárult. Ekkor döntöttem úgy, hogy ismét elkezdek horgászni. A közösségi médiában láttam, mekkora halakat lehet fogni a Pilismaróti-öbölben. Mivel a nyári családi nyaralás elérhetetlenné vált, a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy vásárolunk egy lakókocsit, amellyel bármennyi időt a vízpart mellett tölthetünk. Az első próbánk során szinte azonnal sikerült megszákolni egy 11 kilogrammos amurt, amelyet több hasonló súlyú hal követett.

Ekkor kezdődött el az igazi nagy szenvedély. A bojlis horgászat lett a nagy szerelem. Szerencsére a feleségem mindig toleráns volt velem, így a horgászattal kapcsolatban is megértő maradt. Nem titok, hogy az elmúlt évben körülbelül 150 alkalommal voltam kint horgászni, időjárástól függetlenül. Legyen bármilyen cudar is az idő, akár még a téli hónapokban is.

A napi tapasztalatok aztán elkezdtek kombinálódni a megfigyelésekkel, az információcserével és a folyamatos tanulással. A horgászat is egy gyorsan változó „tudománnyá” vált, amelyben nagyon gyorsan le lehet maradni, mert közben a halak viselkedése is változik. Újabbnál újabb tippek és trükkök jelennek meg, a nagy fogások pedig a siker egyik ismérvei.

A megcélzott nagy halakhoz minden szükséges felszerelést lépésről lépésre beszereztem. 3,75 librás botokkal és 130 grammos ólmokkal horgászom, Korda Krank horgokkal, amelyek az egyik legjobbak a kavicsos aljzaton. A körülmények miatt érdemes két-három horgászat után cserélni a horgokat, mert az élük gyorsan tompulhat. Folyamatosan tanulok másoktól. Az elmúlt időszakban már én is klippelem a horgokat, nem kötöm őket saját kezűleg.

Az elmúlt években komoly gyakorlati tapasztalatokat szereztem a bojlik terén is. Mindent kipróbáltam, időt és pénzt nem kímélve. Végül Jankovics Krisztián termékei mellett maradtam, amelyeket az egyik legjobbnak tartok a vadvízi horgászatokhoz. A halak viselkedése nagyban függ a víz hőmérsékletétől. Minél melegebb a víz, annál jobban szeretik a pontyok az édes ízű csalikat. A mangós, cseresznyés és szilvás ízekkel szinte mindig eredményt tudok elérni. Míg pontyot szinte bármikor horogra lehet csalni, az amur csak 14 fokos vízhőmérséklet felett aktivizálódik. A fűzött tigrismogyoró az egyik kedvenc csalijuk.

Ezzel szemben a téli időszakban a kisebb bojlik működnek jobban. Szinte minden esetben 13–30 milliméteres bojlikat kínálok fel. A több kapás érdekében etetőhajót is alkalmazok. A nagyobb halak már sokat megéltek, sok horgásszal találkoztak. Saját tapasztalatból tudom, hogy a tökéletes formájú bojlikat a kapitális halak gyakran elkerülik. Éppen ezért mindig megfaragom őket kocka vagy trapéz alakúra. Dőlőbóját használok, előtte pedig kitapogatom a medret. A meder ismerete nélkülözhetetlen. Közismert, hogy a ponty mély iszapba nem szívesen megy bele. Emellett a nagy halaknak már nincs igazán félnivalójuk, ezért sokszor külön, magányosan járnak.

A nagy fogás mindig hatalmas örömöt okoz, ilyenkor egy szivart szoktam meggyújtani a parton. Természetesen minden fogást megörökítek, videókat is készítek. Ezt követően a helyi horgászrend szabályait betartva minden esetben visszaengedem a halakat. Tavaly összesen 17 szivar fogyott el. Több olyan eset is volt, amikor a kifogott hal mérete még engem is meglepett.

Az egyéni rekordom 23, illetve 27 kilogramm volt, amelyekhez különleges történet is kapcsolódik. Karácsony előtt mindig adakozni szoktam. Minden évben december 26-tól szilveszterig kint ülök a parton és folyamatosan horgászom. Mindig akad olyan horgászfelszerelésem, amelyet már nem használok, kidobni viszont soha nem szerettem semmit, ezért ezeket rendszeresen felajánlom másoknak. 2024-ben a közösségi médiában kerestem meg a pilismaróti közösséget, ahol egy kisebb ajándékcsomagot ajánlottam fel egy olyan fiatal horgásznak, aki anyagi okok miatt nem tud megfelelő felszerelést vásárolni. Egyetlen édesanya jelentkezett, akinek a kisfia szeretett volna horgászni.

A találkozót a parton beszéltük meg, ahová néhány déli gyümölcsöt is összekészítettem az ifjú horgásznak. Miután átadtam neki mindent, a kisfiú egy pillanatra megállt, és azt kívánta nekem, hogy fogjam ki életem legnagyobb halát. Ez december 20-án történt, ami nem éppen a rekordfogások optimális időszaka. Nem sokkal később érkezett meg a 23 kilogrammos ponty. Akkor sajnos segítség nélkül kellett megszákolnom ezt az óriási halat. Bár nem voltak ideálisak a körülmények, a fogás után be is mentem a vízbe, hogy segítsek a halnak az elúszásban. Mindketten elfáradtunk – talán ő egy kicsivel jobban, mint én.

Egy évvel később megismétlődött a történelem, ugyanott, ugyanazokkal a szereplőkkel. A kisfiú ismét jó szerencsét kívánt nekem, ezt követően pedig megfogtam életem legnagyobb pontyát, amely elérte a 27 kilogrammot. Örömömben sírva fakadtam. Soha nem gondoltam volna, hogy a Pilismaróti-öböl megajándékozhat ekkora hallal.

Azért, hogy másnak is legyen hasonló élménye, én is felkaroltam egy körülbelül 15 éves fiút, akinek lépésről lépésre próbálom átadni a tudásomat, ahogyan annak idején nekem is segítettek mások gyerekkoromban. Mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy menjen ki horgászni, amennyit csak tud, mert előbb-utóbb megérkeznek a szebbnél szebb halak is. A fogás nélküli napok pedig a vadvízi horgászat természetes részei. A víz próbára teszi a horgászokat. Akik türelmesek és kitartóak, azok akár kapitális halakat is foghatnak a Pilismaróti-öbölben.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Van egy szép élménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Horgászat

Ismét remekeltek

 2026. május 8-9-én rendezék meg a XXVIII. IPA (Nemzetközi Rendőrszövetség) Magyar Szekció Paksi Közhasznú Egyesület által szervezett 24 órás halfogó versenyt a Tamási Tóvölgy horgásztavon

Published

on

Kollégáink a dobogó első fokára állhattak fel, ráadásul egy különdíjat is megszereztek. 2026. május 8-9-én rendezék meg a XXVIII. IPA (Nemzetközi Rendőrszövetség) Magyar Szekció Paksi Közhasznú Egyesület által szervezett 24 órás halfogó versenyt a Tamási Tóvölgy horgásztavon.

Fotó: Rendőrség

A versenyen 18 csapat indult, köztük 1 szlovák csapat részvétele tette nemzetközivé a mezőnyt.

A „Most vagy Mindig” csapatnéven regisztrált rendőr trió tagjai a Szekszárdi Rendőrkapitányság állományából Jókai Balázs r.őrnagy és Samu Antal r.százados, valamint a Bonyhádi Rendőrkapitányságról Kósik László r.százados voltak. Az egynapos megmérettetésen 295,504 kg súlyú halat fogtak, ami idén nagyarányú győzelmet hozott.

A verseny legnagyobb halát  – egy 13.31 kg –os pontyot – Kósik László r. százados fogta ki, amiért egy különdíj is járt.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom