Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Kiemelt cikk

Nagy István: új törvény, bővülő lehetőségek

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Öröklés révén és a rendszerváltozás utáni kárpótlások során rengeteg föld került osztatlan közös tulajdonba, ami számtalan probléma forrása az agráriumban. Megszüntetésük a korábbi szabályozás miatt hosszas és nehézkes folyamat volt. Az új törvény azonban a korábbi tapasztalatokból merítve egy teljesen új rendszerre épül, amely a tulajdonosokra bízza az ingatlan megosztás módját – mondta a Kisalfold.hu -nak Nagy István agrárminiszter, akit az új szabályozás részleteiről nyilatkozott

Nagy István agrárminiszter szerint beruházási szempontból sem feltétlenül éri meg az osztatlan közös tulajdon (Fotó: Pelsőczy Csaba)

Miniszter úr, január elsején lépett életbe az osztatlan közös földtulajdon felszámolására vonatkozó új törvény, amely újabb lehetőségeket nyitott az agráriumban.

Sokan nem tudják, úgyhogy tisztázzuk az elején: mit nevezünk osztatlan közös földtulajdonnak?

Mindazok a földek, amelyek művelési ággal rendelkeznek – például szántó, erdő, szőlő –, és több tulajdonosuk van, azok jogilag osztatlan közös földtulajdonnak minősülnek.

Hogyan kerültek közös tulajdonba ezek a földek?

Három nagy csoportját különböztethetjük meg az osztatlan közös tulajdonban lévő földek keletkezésének. A legkisebb csoport a rendszerváltozás utáni kárpótlási eljárások során jött létre, ugyanis annak idején a folyamatok felgyorsítása érdekében sokan osztatlan közös formában kérték a kárpótlásként járó földeket. A másik, ennél nagyobb csoport az úgynevezett részarány-kiadás során keletkezett, ami az egykori szövetkezeti tagok által bevitt vagyon visszajuttatásának volt a folyamata. Ezek az eljárások a kilencvenes évek elején-közepén zajlottak nagy mennyiségben, aminek következtében óriási osztatlan közös tömbök keletkeztek, olyan tulajdonosokkal, akik egymással semmilyen rokoni, vagy ismeretségi kapcsolatban nem álltak. A legnagyobb hányad pedig az öröklésre vezethető vissza. Magyarországon az általános öröklési rend szerint, ha az örökhagyó nem tett végintézkedést, akkor a törvényes örökösök egyenlő arányban öröklik meg a hagyatéki vagyontárgyakat. A három csoporton kívül esnek azok, akik eleve közösen vásárolnak földet, de ezeknél a tulajdonosoknál nem jellemző konfliktus.

Hány embert érint ma ez a probléma, és mekkora földterületet?

Erről csak becsléseink vannak, mert egy személy több földrészletben is megjelenhet tulajdonosként. Úgy szoktuk mondani, hogy egymillió darab ingatlan érintett, amely területileg 2,4 millió hektár földet jelent. Ez közel 3 millió tulajdonos között oszlik el.

Mi a baj ezekkel a területekkel?

Szokás azt mondani, hogy közös lónak túros a háta. Ez itt különösen igaz, ugyanis az osztatlan közös tulajdonban lévő földeknek az az alapvető hátránya, hogy az összes tulajdonostárs egyaránt birtokolja az egész ingatlant, a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Ebből adódóan hiába végez valamilyen fejlesztést az egyik tulajdonos, azzal mindenki mást is gazdagít, tehát beruházási szempontból nem feltétlenül éri meg. Másrészt óriási problémát jelent, hogy a földhasználat előtt tisztázni kell: ki, melyik részét jogosult megművelni az ingatlannak. Ha valaki használni szeretné a földet, vagy bérbe szeretné adni, előtte meg kell állapodnia a tulajdonos társakkal, hogy földrajzilag a tábla mely része felett rendelkezhet. Ezekre a problémákra már korábban is próbáltunk könnyítő szabályokat bevezetni, de általában az a tapasztalat, főleg a nagy létszámú osztatlan közös földtulajdonoknál, hogy szinte lehetetlen egy ilyen feladatot megoldani. Alapvető probléma, hogy ezeknél a területnél nem alakul ki a tulajdonosi szemlélet, hiszen a tulajdonosok nem tudják megmondani, hogy pontosan mi a tulajdonuk.

Mi a helyzet az uniós támogatásokkal?

Ez szintén egy jelentős probléma, mert az uniós támogatásokat az Európában szokásos viszonyoknak megfelelő területekre alakították ki, a magyar rendszer pedig távolról sem követi ezt a szisztémát. Ezért sokszor előfordul, hogy a kérelmek beadását követően a hivatalnak utóegyeztetést kell végeznie a gazdák között. Gyakori az is, hogy a tulajdonosok nem tudják, hol húzódik a területük határa, ami szintén jelentős problémát okoz a támogatások igénylésénél.

Milyen előnyökkel jár az új szabályozás?

Az új szabályozás a korábbi tapasztalatokból merítve egy teljesen új rendszerre épül, amely a tulajdonosokra bízza az ingatlan megosztás módját. Nagy előrelépés, hogy a tulajdonosok a korábbi egyhangú, 100 százalékos többségtől eltérően, most már tulajdoni hányad alapján számított többségi döntéssel, tehát 50 százalék plusz egy szavazattal dönthetnek az ingatlan sorsáról.

Másrészt az érintettek rendelkezésére bocsátottunk egy osztóprogramot is, ami térképváltozatot és terület kimutatást is készít. Később ez alapján az önálló helyrajzi számmal nyilvántartott 1/1-es tulajdonban álló ingatlanokat bejegyeztethetik a földhivatalnál. Ezenkívül, a továbbiakban már nem lesz gátja a megosztásnak, ha valamelyik tulajdonostárs elérhetetlen.

Mekkora földeket kell legalább kialakítani az új területhatárok megállapításakor?

A törvény megállapít bizonyos területi minimumokat, ami azt jelenti, hogy a meghatározott területméretnél a megszüntetés során nem alakítható ki kisebb terület. Ez meggátolja, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlanul kicsi ingatlanok alakuljanak ki. A minimális terület szántó, rét legelő, erdő esetében 1 hektár, az ültetvények, kertészeti kultúrák esetében 0,3 hektár, zártkert esetében pedig 1500 négyzetméter.

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére három módot ír elő a törvény. Az egyik ilyen a megosztás. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Abban az esetben jöhet szóba a megosztás, ha legalább kettő, a területi minimumnak megfelelő ingatlan hozható létre. Két hektárnál nagyobb szántók esetében például egyezségi eljárást kell lefolytatniuk a tulajdonostársaknak, amit a földhivatalnál kezdeményezhetnek. A hivatal kiadja a szükséges azonosító iratokat a kezdeményező számára, valamint az osztóprogram használatához szükséges kódot is a rendelkezésére bocsátja. Ezt követően már a kezdeményezőnek kell értesítenie a többi tulajdonos társat, hogy szeretné megindítani a megosztási folyamatot. Az egyezséget az említett 50 százalék plusz 1 szavazat területi hányad alapján számított többséggel kell kialakítaniuk, tisztázva, melyik tulajdonostársnak hova kerül az ingatlanja.

Miben állapodhatnak meg a tulajdonostársak az egyezség során?

Sok mindenben meg lehet állapodni, arra is van lehetőség, hogy valamelyik tulajdonostárs kiszálljon a tulajdonközösségből, és átruházza a hányadát egy másik tulajdonostársra. Ez azért nagyon praktikus, mert ebben az esetben nem kell lefolytatni a klasszikus föld adás-vétel során az agrárkamara, illetve a földhivatal általi jóváhagyással járó folyamatot. Emellett arra is lehetőség van, hogy cseréljenek a tulajdonostársak, tehát viszonylag szabadon, egymás között megállapíthatják, hogyan kívánják megosztani az ingatlant.

Egymás között megállapodhatnak például abban, hogy a megközelítéshez szükséges utakat hogyan biztosítják. Valamint ebben az esetben is szóbajön a területi minimum kérdésköre. Azoktól a tulajdonostársaktól, akik ezt nem érik el, kötelező jelleggel meg kell vásárolni a területeiket.

Mi van azokkal a tulajdonosokkal, akiknek a tulajdoni hányada alapján járó területe nem éri el a törvény által előírt minimumot, de nem szeretnének megválni a tulajdonjogtól?

Sok olyan tulajdonos van, aki lelkileg kötődik a földjéhez, mert például a nagypapától örökölte, és nem szeretne megválni tőle. Ez esetben két szempont ütközik: egyrészről a területi minimum betartása, hogy ne jöjjenek létre értelmetlenül pici parcellák, másrészről pedig a lelki kapocs. A törvény tartalmaz olyan lehetőséget, hogy az ilyen helyzetben lévő tulajdonosok mind két feltételnek megfelelhessenek. Három út áll a rendelkezésükre. Egyrészről lehetőségük van a tulajdonostársaktól földet vásárolniuk, hogy elérjék a 10 ezer négyzetmétert. Másrészt arra is van lehetőség, hogy többen összeállva, együtt érjék el a területi minimumot. A harmadik lehetőség pedig, hogy meghagyják a földet osztatlan közös tulajdonban. Tehát, ha a tulajdonostársak az előbb említett hátrányok ellenére fenn szeretnék tartani az addigi helyzetet, akkor szívük joga, hozhatnak ilyen döntést.

Másik módja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének az egyetlen tulajdonostárs általi tulajdonba vétel. Ez milyen esetben folytatható le?

Ha nem alakítható ki legalább kettő, a területi minimumnak megfelelő parcella, akkor az egyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlant tulajdonba venni, viszont kötelező jelleggel ki kell vásárolnia a többi tulajdonostársat. Általában az eljárást kezdeményező tulajdonostárs teheti ezt meg, a vitás esetekre pedig a törvény felállít egy sorrendet. Elsősorban az jogosult kivásárolni az ingatlant, aki a legnagyobb részben használja. Ha így nem dönthető el, akkor az vásárolhatja meg a földet, aki a legnagyobb hányadban tulajdonos. Előfordul, hogy így sem sikerül dönteni, ez esetben a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult a kivásárlásra.

Mi a helyzet akkor, ha többen is megvásárolnák az ingatlant?

Ebben az esetben egy licit indul, és végül az vásárolhatja meg, aki többet hajlandó érte fizetni. A minimum ár megegyezik a Nemzeti Földügyi Központ honlapján közzétett átlagárral, ami járásonként eltérő. Ha a tulajdonostársak nem értenek egyet ezzel az árral, akkor kérhetik, hogy igazságügyi szakértő állapítsa meg egyedileg az adott ingatlan értékét. Ha még a szakértővel sem értenek egyet, akkor bírósághoz fordulhatnak.

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésének harmadik módja a kisajátítás. Mi ennek a folyamata?

A kisajátítással abban az esetben érdemes élni, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, például, mert nagyon sokan vannak. Szemléltetésként: Magyarországon van olyan 8,5 hektáros szántó terület Győr-Moson-Sopron megyében, amelynek 1643 tulajdonosa van. Ebben az esetben óriási kihívás létrehozni az 50 plusz 1 százalékos döntést, mert csak ahhoz, hogy a tulajdonostársak összegyűljenek, egy sportcsarnokra van szükség. Az új törvény szerint, ha két éven belül legalább háromszor nekifutottak a tulajdonostársak az osztatlan közös földtulajdon megszüntetéséhez, de nem jártak sikerrel, és a számuk meghaladja a 100 főt, akkor kérhetik az ingatlan kisajátítását az államtól. Így a földterület az államhoz kerül, és hasznosítja: bérbe adja, vagy értékesíti. Az ingatlan ezáltal visszakerül a piacra.

Szükséges ügyvédi segítséget kérni a megszüntetési eljáráshoz?

Mindenképpen szükséges, mert változás történik az ingatlan nyilvántartásban, amihez ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumra van szükség. A tulajdonosokra van bízva az ügyvéd kiválasztása, aki megszerkeszti az egyezségi okiratot és ellenjegyzi, de további segítséget is kérhetnek tőle. Például az érintettek felkutatásában és értesítésében.

Mennyibe kerül az eljárás lefolytatása?

Az eljárásért 15 ezer forintot kell fizetni az államnak, amit helyrajzi számonként, tehát földrészletenként kell megfizetni. Ebben benne van minden, az adatok szolgáltatásától, az 1/1 ingatlanoknak az önálló tulajdoni lapon való nyilvántartásával bezárólag minden költség.

Mi a törvény hosszú távú célja?

A törvény nem állapít meg határnapot az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére. Innentől fogva akár jövőre, akár két év múlva, öt év múlva is az érintettek rendelkezésére áll. Ez hosszútávon is biztosítja, hogy az osztatlan közös földtulajdonok felszámolásra kerüljenek.

Az alapvető cél az, hogy ahol a tulajdonostársakban megfogalmazódott az akarat a tulajdonközösségből való kilépésre és saját ingatlan kialakítására, ott biztosítva legyen az eszköz és a jogi háttér.

Fontos szempont volt, hogy ez a folyamat viszonylag rövid idő alatt végbe mehessen, így az eljárás maximum 90 napot vesz igénybe. De csak azokon tudunk segíteni, akik jó szándékkal belevágnának ebbe. Senkire nem erőltetünk rá semmit.

Forrás: Kisalfold.hu

Az osztatlan közös tulajdonról írt cikkek listája itt érhető el az Agro Jager News oldalán.

 

 

Kiemelt cikk

Kiadó két csomag a Móri-árokban – Megnéztük – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pár napja érkezett az Agro Jager News szerkesztőségébe egy telefonhívás, hogy két csomag kiadó a Móri-árokban. Jó terület, jó szomszédokkal. A társaság átalakítja a vadásztatást és fix, ha úgy vesszük, állandó vendégkört alakít ki. Ez megőrzi a társaságon belüli baráti, közvetlen viszonyt, megmarad a gazdákkal kialakított együttműködés és végül, de nem utolsó sorban, a vad számára és a vadgazdálkodás számára is stabilitást hoz. A Bakony és a Vértes közötti völgybe, a Móri-árokba tartunk..

Móron, az Ezerjó Étterem udvarán találkoztunk balról Besser Balázzsal és Holczinger Lászlóval. Fotó: Agro Jager

Nincs titok. Dr. Szilágyi Gergely, lapunk főszerkesztője, jól ismerte Holczinger Lászlót. Ő kereste meg, hogy írjunk pár sort a társaság területéről, nézzük körbe, kerüljünk egyet, várnak szeretettel bennünket, vigyünk puskát is. Sőt szívesen kézbe vennék a Franchi Horizon Black Syntjét, az új KONUS céltávcsövet, a távolságmérős keresőtávcsövet és otthon ne hagyjuk, a svéd Aim Sport hangtompítóját sem!

Besser Bakázs a megbeszélt helyen hagyja a bírálatra kikészített őztrófeát. Fotó: Agro Jager

Mindent összepakoltunk Gergő barátjának, amit persze a FROMMER Fegyverboltba meg is lehet vásárolni Budapesten, a Szenes Iván téren. Laciék meg két csomagot szeretnének kiadni, benne a következő lehetőségekkel – terít Holczinger László, ahogy kártyában szokás és már mondja is, hogy mire lehet vadászni:

Őzbak: súlykorlátozás nélkül lőhető (650 grammig). Cserkelve, 3 alkalommal, – kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Dámbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (6,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.

Gímbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (11,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül felár nélkül.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezen kívül a csomag korlátlan alkalommal tartalmazza a területen történő vadkár elhárító vadászatot, a lesvadászatot és a cserkelést, vaddisznóra és dúvadra. A kvótán felül elejtett vad zsigerelve elvihető, a hatályos felvásárlási árak befizetése ellenében, továbbá öt alkalommal vadászvendég hívható a csomag terhére.

A “szolgálati” mezei nyúl már vár bennünket! Fotó: Agro Jager

Mikor megérkezünk, a beírókönyvet a falu szélén találjuk meg, amely mellett a társaság szolgálati mezei nyula őrködik. Persze őt fokozott védelem és tisztelet illeti meg és mintha tudná a privilegizált helyzetét, úgy őrködik.

A beírókönyv az első, amelyet szabadon, minden vadász 0-24 órában, a helyén meg is talál. Fotó: Agro Jager

“A beírókönyvet nem viheti el senki, az mindig, a nap 24 órájában megtalálható. Nem kell senkinek könyörögni, a vadőrt felhívni, hogy kimehessünk a területre – sorolja Besser Balázs. Az ilyen itt nem szokás, teszi hozzá, mint aki a területért, a csomagos részért felel. Bár hallottunk már olyat, hogy a vadőr a beírókönyvvel alszik, nehogy a tagság önállósítsa magát” – dől a terepjáró a nevetéstől.

Kellemes megeleptés ér bennünket, ahogy kiérkezünk a területre és még fényképezni is hagyta magát a fiatal gímbika. Fotó: Agro Jager

Annyiban viszont jó és aktív a kapcsolattartás a vadásztársaság tagjai között, hogy egy privát VIBER csoportot hoztak létre, ahol megbeszélik, ki merre jár, mit lő, mire vadászik és ha kell, akkor segítséget is kérhet a többiektől. Itt szoktuk azt is megbeszélni, hogy ha valahol nagyobb a vadkár és a gazdák segítséget kérnek. Együttműködésünk alapja a kölcsönösség és a segítőkészség, az aktív kommunikáció. E nélkül nem megy – szögezte le Besser Balázs.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Alig hagyjuk el a falut, az egyik lucernaoldalban egy gímszarvast vesz észre Besser Balázs. Ugyan már, mosolygok magamban, de azért csak odanézek, s ami igaz, az igaz, tényleg kint áll délután 3-kor. Én kölcsönadom az új távolságmérős keresőmet, a KONUS-t, de a szarvas még azt is megvárta, hogy kiszálljak, mert bár az utastérből már az üvegen át készítettem fotót, hátha az autó mellett jobbat is készíthetek. Bentről érkezik az infó, hogy 154 méter, én meg csak fotózok. Jó jel, nappal szarvast látni, legelni. Nincs annál utálatosabb vadászterület, ahol retteg, fél a vad. Olyan helyt nincs vadász, aki szívesen menne vadászni…

Magasles a Móri-árokban. Fotó: Agro Jager

Az 5-600 hektáros részt járjuk körbe. Előttünk a Vértes, mögöttünk a Bakony és mi most a völgybe tartunk. Érik a madárcseresznye és a vadgyümölcsökkel, vadkörtékkel teli a határ. A két állandó vízfolyás miatt, az erdők közé ékelődő mezőgazdasági területek s a völgyben egy 30-40 méteres állandó kis mocsaras tó miatt, ez a terület kétségtelen, hogy a vad Mekkája.

A gazdálkodók kifejezetten kérik a vadkárelhárítást és ebben partnerek is. A területen számos, jól karbantartott magaslest lehet használni. Fotó: Agro Jager

Gergely és Balázs, azaz Besser Balázs, elindulnak egyet cserkelni, mert a szórók rendben vannak, ha szerencséjük lesz, felbukkan a kívánt őzbak is. Kikaszált utak, nyiladékok, állandó és mobil lesek váltogatják egymást. A nyiladékokat, az utakat valahol a vadászok s valahol a mezőgazdászok tartják karban. Ezt mi tisztítottuk ki, ezt a gyepes szegélyt meg zúzóval vágta le a legnagyobb gazda. Szót értünk egymással s ha kell biztosan segítjük őket, mert a vetőmag, a növényvédő szer, a gépi munka sokba kerül. Neki is vannak gyerekei, nekem is három – mondja Besser Balázs. Tudom mit jelent a családot felnevelni s ha ő nem is vadászik, egymásnak igyekszünk segíteni. Úgy gondolom, kettőn áll a vásár, de a társaság elnöke is arra törekszik, hogy faluban és a szomszédokkal is jó viszonyt ápoljunk. Nem szemben, hanem egy oldalban állunk.

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Hatalmas kősó várja a vadat, honnan máshonnan került volna ide, mint Parajdról. Ezzel is lehet segíteni a kishazánkat, hogy hazait vásárolunk – nevet Holczinger László, őt Besser Balázs és megjegyzi: Közgazdász. Mindig csak a számok. Mindig csak az üzlet!

Lapunk főszerkesztőjének, Dr. Szilágyi Gergelynek, Besser Balázs mutatta be a területet. Fotó: Agro Jager

Érik a madárcseresznye. Felhőkben járja a seregély. Majd oda lent lesz egy fekete szemű, majd ott megállunk, bár szaporátlan, mert kicsi a szeme, de annál ízletesebb. Vadkörték, vadalmák tarkítják a kocsányos tölgyeseket, de van itt akác is. Sok eső hullott a napokban, s ahol megáll, összegyűlik a víz, nyomolunk. Nehéz, párás a levegő. Meleg estével érkezik ez a nyár eleji éjjel. Érik a búza. Még tejes, de amott már szőkül.

Ez itt a Móri-árok. Fotó: Agro Jager

Szarvasok bújnak elő, őzek lépnek ki. Suta, fiatal őzbak, ígéretes ez is, amaz is. A vaddisznó még várat magára, de különös hangokat hoz a szél. Hollók keresik éjszakázó fájukat…

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A terület önmagáért beszél s beszél annak a vad is, aki érti, meglátja, milyen egy jó terület. Hallgat a puska a kezünkben. Kétségtelen, hogy megváltozik a vadászat Magyarországon. Elég a látogató, az egy-két estét kijáró vadászból, aki csak a húst látja és nem akar holnap jönni, szemben azokkal, aki legalább szeretne, még akkor is, ha nem tud. A zaklatott területen nem lehet sem vadászni, sem vadgazdálkodni. Itt a Móri-árokban, ha nem is leszünk tagok, de jó lehetőséget kínál a társaság arra, hogy aki vadászni, aki erdőt járni akar, aki vadcseresznyét szedne, így a nyár előn, úgy, hogy az őszön bikát is lőhet, nem kell másik területet keresnie. Igaz, csak egy bikát ejthet el a csomagban, teszi hozzá Besser Balázs, de ha nem kapkod és kivár, türelmes, a bőgés vége felé igen nagy bikák tűnnek fel, ami évről, évre igaz a területen. Azután meg jön a barcogás. A víz, a jó élőhely mágnesként vonzza a vadat s aki önmérsékletet tanúsít, azt mindig meglepi Diána.

Célon! Kísérő Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Nálunk úgy megy, hogy névre kiosztjuk a krotáliákat. Mindenki, amit felvesz, annak a sorozatszámát felírjuk s amikor elejti a vadat és birtokba veszi, már teheti is a csánkba és zsigerelheti, szállíthatja be vagy éppen haza.

Ígéretes vadászterület a Móri-árokban. Balról Dr. Szilágyi Gergely, az Agro Jager főszerkesztője, középen Holczinger László és a képen jobb szélen Besser Balázs. Fotó: Agro Jager

Besser Balázs még jónéhány érdekességről, lehetőségről mesélt, ami összetartja a közösségüket és hozzátette, hogy a két csomagos vadász, aki közéjük kerül, nem lesz kizárva a társaság életéből sem, ami ha úgy vesszük, nagy szó a mai világban. Ha akar, jöhet velünk lest építeni s minden közösségi munkában is részt vehet. Hozhatja a gyerekeit, hiszen a mi srácaink is itt vannak. Legalább megtanulják, hogy mit is jelent vadásznak lenni…

Jelentkezni, érdeklődni az akahvadaszat@freemail.hu e-mail címen lehet

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Békéscsabán egy 713 grammos őzbak került terítékre

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.

A Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén esett a képen látható 713 grammos őzbak. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Nagy Árpád, az elmúlt években, gyökeresen átszervezte a társaság vadgazdálkodását. Egyáltalán nem tartotta működőképesnek azt, hogy a felügyelő bizottság, az intézőbizottság ülésezik, különféle, általuk helyesnek talált döntéseket, légből kapott ötleteket végrehajtsanak, teljesen szembemenve a józan ésszel. Ezért egy háromtagú elnökséget alakított ki, akik gyorsan tudnak szakmai, gazdasági és személyi döntéseket meghozni. Ez, miközben rendkívül gyors döntések születnek, jó a vadgazdálkodásnak és jó azoknak a tagoknak is, akik élvezni szeretnék a vadászatot, természetközelségét, amikor a társaság területén cserkelnek. Természetesen ehhez egy profi, ütőképes hivatásos vadász stábra van szükség, akik, ha szeretik is a vadászatot, a vadgazdálkodás feladatait, de emellett munkahelynek tekintik a vadásztársaságot és nem szabadidős tevékenységként élik meg a munkanapokat. Ez utóbbi ugyanis, rendkívül nagy veszteségeket okoz, mert a munkát, a napi feladatokat el kell végezni, de egy terület fejlesztéséhez, az élőhelyfejlesztéséhez nem elég a napi munka, amellé hozzá is kell tenni, mert, ha nem, akkor csak esély van arra, hogy szinten tartsuk a kezelt, ránk bízott területet. A hivatásos vadász szakma magányos, ezért is kell olyan jól képzett szakembereket képezni az oktatásnak, majd foglalkoztatni, hogy akkor is tudjanak önállóan dolgozni, ha nincs ott az elnök, ha nincs ott a tagság. Kiemelte, hogy a terület jó adottságai mellett, szükség volt egy olyan vadőrre is, mint Pusztai Arnold, aki lelkiismeretesen, nap, mint nap járja a területet és nemcsak a rábízott feladatokat látja el, hanem képes önálló, szakmai döntéseket hozni. Így történt, hogy egy alkalommal azzal érkezett be, hogy megtalálta a tavalyi nagy őzbakot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Pusztai Arnold kiemelte, hogy 2023-ban tudták, hogy van egy erős őzbakjuk, de úgy döntöttek, adnak neki még egy évet. Ezzel, kétségtelen, hogy hatalmas kockázatot vállaltak fel, de elnök úr bizalmat szavazott és az őzbak a korosítás útjára lépett. Fel-feltűnt. Aggódtunk érte, aztán eljött az ősz, elvetették az agancsokat és csak bízni tudtunk benne, hogy ez a jó őzbak megmarad a télen, hogy nem lesz beteg, hogy nem ütik el vagy nem kerül valakinek a terítékére. Sok aggodalom lengte körül, de azt már tudtuk, hogy az üzekedésben bizonyosan ott volt és a jövő, ha ismeretlen is, valamelyik bakgidában újra felbukkanhat…

Nehezen, de sikerült terítékre hozni a képen látható kapitális őzbakot. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Egy április napon aztán egyszer csak megláttam – emlékezett vissza Pusztai Arnold -, de nem ott, ahol eddig láttuk, hanem, ha úgy vesszük, „bebútorozott” a kiskertek alá és az elhagyott telkek között, a régi gyümölcsfák nyugalma alatt terelgette a sutáit – helyesebben, azok vigyáztak a lovagra.

Ha nem voltam óvatos, a suta észrevett és már ugrott is, vitte magával a bakot. Sok lehetőségem nem volt a megfigyelésre, de túljártam az eszükön és gyakran beültem egy bokor alá: onnan figyeltem őket. Valóban, ha egy gyalogos feltűnt, akkor hamarabb észrevették, mint én, de az ember szagát viszonylag jól viselték, ha meg jó volt a szelem, volt olyan hajnal, hogy 30-40 méterre legeltek.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Sok fényképet, videót is sikerült így készíteni az őzbakról és idebent tanakodtunk, hogy mekkora is lehet. Abban maradtunk, hogy 650 gramm biztosan lesz, de ott maradt bennünk a bizonytalanság, hogy esetleg. Ezzel hívtuk fel a vendégünket, hogy találtunk neki egy biztosan 600 grammos őzbakot, de lehet, hogy több is lesz az agancsban, s az probléma lenne-e?

Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852

Vártuk a választ, mert egy egyszerű kérdés az efféle. Mi hivatásos vadászok megszoktuk, de súlyos kérdések ezek s nem is kertelt vendégünk. Első kérdése az volt: mikor indulunk?! Alapvetően régen szeretett volna már egy nagy őzbakot lőni. Lehetőség, hogy nagy őzbakot ejtsen el, nálunk több területrészen biztosított, de ebben láttuk, hogy több is lehet – ami igen felkeltette az érdeklődését.

Aznap egy 440  grammos őzbak is gazdagította a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területét. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News

Elnök úr aggódott és mi is, mert a kiskertes rész ugyan nem lakott terület és a vadászterület fontos része, de óvatosnak kellett lennünk és arra kért bennünket, hogy kiskaliberű, őzes fegyverrel induljunk. Annyit jártunk a nyomába, hogy minden rezdülését ismertük, de nem is az őzbakkal volt a gond, hanem a szemfüles sutával küszködtünk. Azon a délutánon azonban, úgy hozta a szerencsénk, hogy csak az őzbak állt kint. A területen nem volt mozgás, emberek nem jártak és olyan közel kerültünk, hogy akár nyílt irányzékkal is elejthettük volna.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Nekem nem is kellett távcső, mert olyan közel volt – mesélte Pusztai Arnold. Tudtam, hogy a vendégem megcélozta. Vártam. Ilyen nagy őzbak nemcsak az elejtő életében, hanem nekünk, hivatásos vadászoknak is, ha úgy vesszük, kilométerkő az életünkben. Sokunk vágyik egy ilyen őzbakra, sokan dolgozunk a szakmában. Jó terület, jó élőhely, jó genetika – ezek az alapjai, de kell hozzá az ember és nálunk Nagy Árpád elnök úr adja a hátteret. Igaz, vissza is követel belőle, az elvárások magasak, de amit szeretnénk, azt előbb-utóbb előteremti és most itt állunk egy ekkora őzbak előtt. Nem kell más szakmai elismerés egy vadőrnek, mint a számok. A trófeasúlyok és a terítékadatok, a tavaszi vadlétszámbecslés. A vadőr keveset beszéljen, de annál többet dolgozzon és majd az elnök és a tagság meghozza az ítéletet. Ezt tudja a vadőrszakma és ki kell mondani: a tisztességes becsületes munka, a másokkal szemben, a tagsággal, a vendégekkel szemben a tisztességes, becsületes hozzáállás meghozza az eredményét. Egy vadőrnek tudni kell hallgatni, tudni kell igazságosnak lenni, tudni kell vadásztatni, vadászatokat vezetni. Lehet magunkat dicsérni, de az előbb-utóbb kipukkad. Ahogy cikáztak a fejemben a gondolatok, ahogy vártam már, hirtelen eldördült a fegyver – mesélte Pusztai Arnold. A pillanat, amikor megcsapja a fülünket a lövés zaja és lessük, hogy mi történik! Az őzbak tűzben rogyott, de mi tudjuk, hogy bármi történhet még! Azonban nem történt semmi s mikor a vendégemre néztem, nagy kő esett le a szívemről.

Kapitális őzbak Békéscsabáról, a Borosgyán Vadásztársaság területéről. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager

Persze, odamentünk az őzbakhoz. A vendégem birtokba vette, majd átadtam a töreteket – ahogy illik. Ezek a pillanatok csak a vadászokat illetik meg s mikor eltelt az a pár perc, felhívtam elnök urat. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadta a hírt: – akkor sikerült – nyugtázta. Azonban előttünk voltak még a trófea kikészítésének mozzanatai és a várva várt mérlegelés, ami igazán felülmúlta a várakozásainkat és a vendégünkét, aki nekünk elmesélte, hogy bizonyosan élete legnagyobb őzbakját hozta terítékre, itt, nálunk, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén, Békés vármegyében, hiszen 713 grammot mutatott a mérleg!

Pusztai Arnold, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság hivatásos vadásza, a Békésen megrendezésre került V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgász Napon, ahol már kiállították a kapitális trófeát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Nagy Árpád, a társaság elnöke hozzátette, hogy az országos trófeabírálatra is elvitték az őzbakot, a mögöttünk álló hétvégén pedig a Békés Vármegyei Vadásznapon – igaz felirat nélkül, de üvegvitrinben kiállították a nagyközönség előtt. Ennek ellenére gyorsan szárnya kapott a hír és sokan megnézték ezt a Békés vármegyei őzbakot. Úgy gondolom, hogy ez az őzbak, ez a genetika, méltán öregbíti nemcsak a vármegye, hanem hazánk hírét is az európai vadgazdálkodók között – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság elnöke.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Hivatásos vadászt keresnek Komádiba

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.

Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív

Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!

Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.

A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.

Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív

A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.

A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!

Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív

Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív

Agro Jager News

Tovább olvasom