Keressen minket

Mezőgazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt

A magyar gazdaság teljesítményében kiemelkedően fontos a mezőgazdaság. A magyar gazdaság és a magyar mezőgazdaság védelmében döntött a kormány az első gazdaságvédelmi akcióterv keretében az öntözési rendszer fejlesztéséről – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az MTI-nek kedden.

Kifejtette: a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága. Az öntözéses gazdálkodást támogatja az Országgyűlés által elfogadott új törvény, amelynek egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek legyen.

Víztakarékos csepegtető öntözés Izraelben   Fotó: Agro Jager News

A miniszter hangsúlyozta: a tárca célja az, hogy az új törvénynek köszönhetően a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az időjárás okozta kihívásokhoz, és tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága. A versenyképes mezőgazdaság nélkülözhetetlen alapfeltétele az öntözés, mindemellett az öntözésfejlesztés gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Emellett idén létrejött a Nemzeti Földügyi Központon belül az agrárium öntözési igazgatási központja, valamint kedvezőbbé váltak a Vidékfejlesztési Program révén elérhető öntözésfejlesztési beruházási pályázatok feltételei is.

Nagy István elmondta, hogy az elfogadott törvény révén elhárulnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Egyrészt a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak, másrészt átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége.
Megteremtjük az öntözési közösség alakításának lehetőségét is, mellyel az együttműködésre szeretnénk ösztönözni a mezőgazdasági termelőket – mondta. A szakhatósági közreműködések átalakításával egyszerűbbé és gyorsabbá válhat az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás is. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.
A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

Forrás: Agrárminisztérium

Borítóképen a Békés megyei Korhány-patak Fotó: Agro Jager News

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására

Agrárminisztérium: Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Fotó: AM Sajtó

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Csaknem kétszeresére nőtt a trappista sajt és a vaj fogyasztói ára

AKI: A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve az Európai Unióban 46 százalékkal, az USA-ban 33 százalékkal, Új-Zélandon 9 százalékkal emelkedett 2022 szeptemberében az egy évvel korábbihoz képest. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 204,77 forint/kilogramm volt 2022 októberében, 6 százalékkal nőtt a 2022. szeptemberihez képest, és 76 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az AKI PÁIR adatai szerint 2022 októberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül a trappista sajt (+91 százalék), a tehéntúró (+81 százalék), a kefir és a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej (egyaránt +78 százalék) értékesítési ára emelkedett a legtöbbet. A KSH adatai szerint ugyanebben az összehasonlításban a trappista sajt és a 100 grammos 80 százalék zsírtartalmú adagolt vaj fogyasztói ára 99 százalékkal növekedett.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Tej és tejtermékek című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 11. szám.

Forrás: Agrárközgazdasági Intézet

Tovább olvasom