Mezőgazdaság
Elérte Szudánt is a pusztító sáskajárás
Az éhínség és a háború sújtotta Dél-Szudánt is elérte a rekordméretű kelet-afrikai sáskajárás. Az ENSZ becslése szerint 25 millió ember élete kerülhet veszélybe.

(Fotó: MTI/EPA/Dai Kurokawa)
Több évtized óta nem látott sáskajárás pusztít Kelet-Afrikában. A pusztítás Etiópiában és Szomáliában 25 éve nem volt ilyen súlyos, míg a legsúlyosabban érintett Kenyában 70 éve volt hasonlóra példa.

Photo: REUTERS, Njeri Mwangi, 2020. január 17.
Az ENSZ és a dél-szudáni illetékesek megerősítették, hogy a rovarok Uganda irányából érkeztek az országba és nyugati irányban mozognak – számolt be a The Guardian.

UN FAO
Az egyiptomi vándorsáska az egyik legpusztítóbb rovarok közé tartozik. Egy 40-50 millió példányból álló raj egy nap alatt 35 ezer ember napi fejadagját pusztítja el, ezzel pedig milliók élete kerül veszélybe. Az ENSZ már megkongatta a vészharangot.

Fotó: Sven Torfinn/FAO
A szervezet állítása szerint ha nem sikerül megfékezni a sáskák szaporodását, akkor az a régióban 25 millió ember élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A sáskajárás elleni eddigi védekezés, a permetezés, korlátozott sikerrel járt. A sáskák szaporodását a szokatlanul csapadékos idő is segítette.
Forrás: hirado.hu
Borítókép: Sven Torfinn/FAO
Mezőgazdaság
Az ukrán gabonahelyzetről is tárgyalt Nagy István agrárminiszter a francia nagykövettel
Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére
Magyarországnak érdeke a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Fotó: Nagy István Facebook oldala
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk jó kapcsolatot ápol szakmai és agrárpolitikai szinten is Franciaországgal. A magyar és a francia gazdák érdeke egybeesik, ezért számunkra mindig fontos támpontot jelent a francia vélemény – áll a minisztérium közleményében.
Az orosz-ukrán háború kezdetekor zár alá kerültek az ukrán kikötők, ezért az ukrán gabona hagyományos útvonalán, a hagyományos piacaira nem tudott eljutni, ezért jött létre a szolidaritási folyosó, ami viszont nem az eredeti céljának megfelelően működik. A szárazföldi szállítás sokkal drágább, mint a vízi, ezért a gabona a határ menti országokban ragadt.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a magyar gabonánál az ukrán mezőgazdasági termékeket lényegesen olcsóbban lehet megvenni, ami miatt a hazai gabonapiac gyakorlatilag leállt, a gazdák pedig ellehetetlenülnek. Az EU távolabbi részein ez nem érezhető annyira, mert a magas szállítási költségek miatt ott már nem jelentkezik árelőny.
Ukrajna termelési körülményei eltérőek, a termelőknek más követelményeknek kell megfelelniük, mint az uniós gazdálkodóknak. Ha ezeket a termékeket kontroll nélkül beengedi az európai közösség a piacaira, akkor az alapjaiban alakítja át a teljes agrárgazdaságot – húzza alá közleményében a tárca.
Hazánk szolidáris Ukrajnával, ugyanakkor a magyar gazdák érdekeit is meg kell védeni – tette hozzá Nagy István. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tranzitszállítmányokat hazánk eddig sem gátolta, sőt lépéseket tett az átrakodó kapacitások növelése, ezáltal a termékek továbbszállításának felgyorsítása érdekében.
Európai szinten kell megoldásokat találni az ukrán mezőgazdasági termékek piactorzító hatásainak kivédésére. Brüsszel, bár tett lépéseket, de a probléma nem az érintett tagállamoknak adott támogatással oldható meg. Az EU-nak olyan rendszert kellene kialakítania, és ahhoz forrást biztosítania, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termények elhagyhassák a frontországokat és eljuthassanak a hagyományos felvevőpiacokra.
Forrás: BTT
Mezőgazdaság
Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átfogó kiadványt készített a magyar agrárium helyzetéről
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg. A kamara ezeket egy kiadványban foglalta össze, „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék” címmel, mely bárki által elérhető a NAK honlapján.

Ábra: NAK
A kamara öt esztendővel ezelőtt készített egy dokumentumot, amelyben a hazai agrárium fejlődését megalapozó konkrét javaslatokat fogalmazott meg, egyúttal a szervezet következő évekre vonatkozó teendőit is összefoglalva. Az elmúlt években sok területen sikerült jelentős előremozdulást elérni, amiben segítségre volt a Kormány folyamatos támogatása is. Ilyen például a földforgalmi törvény módosítása, a családi gazdaságokról szóló jogszabály, valamint az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozás maximális, 80%-os arányúra emelése. De említhetők az osztatlan közös tulajdon, a generációváltás kapcsán megvalósult változások, valamint a vízgazdálkodás terén is történtek előremutató, de tovább folytatandó lépések.
Ahogy más ágazatok, az agrárium működését is jelentősen befolyásolta többek közt a koronavírus, az orosz-ukrán háború, a szankciók hozadékai. A számos külső tényezőre, változásra tekintettel a NAK az elmúlt hónapokban ismét komplexen megvizsgálta az ágazat helyzetét, és megfogalmazta a hatékonyság, versenyképesség javításához szükséges lépéseket, immár ezen tényezőkre is figyelemmel. Az aprólékos munkával készült, stratégiai jellegű Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétében gyarapodó vidék című kiadvány bárki számára elérhető az interneten:
A dokumentum kitér azokra a kamara számára dedikált fő feladatokra is, amelyek elvégzésével a következendő időszakban segíteni tudja tagjai hatékony működését, legyen szó a támogatáspolitikával kapcsolatos érdekképviseletről, a földforgalmi szerződések vizsgálatáról, fajtakísérletekről, a szaporítóanyagokkal vagy a nagykereskedelemmel kapcsolatos problémák megoldásáról, illetőleg az információk, szaktudás folyamatos átadásáról.
A jelenlegi formájú Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén márciusban ünnepelte fennállásának tizedik évét. A szervezet ezen évtized alatt megkerülhetetlen, meghatározó szereplővé vált a magyar gazdaságban, agráriumban. A mellette mindvégig kitartó társszervezetekkel együtt lefedi a teljes értékláncot, és közösen, összehangoltan dolgozva, fellépve hatékonyan képviseli közel négyszázezer tagja érdekeit.
Mezőgazdaság
Rekordösszeg az agrárium fejlesztésére
A magyar költségvetés idén 750 milliárd forintot biztosít az agrárium fejlesztéséért
A Vidékfejlesztési Programban megítélt támogatások kifizetéséhez kapcsolódóan a magyar költségvetés az idén 750 milliárd forintot biztosít, amelyből 386 milliárd forint már megérkezett az érintettekhez – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, Balkányban, egy gazdafórumon.

Fotó: Vermes Tibor – AM
A tárcavezető hangsúlyozta, a kormányzat eltökéltségét mutatja, hogy az agrárium fejlesztésére rendelkezésre álló, soha nem látott mértékű forrás a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programban meghatározott stratégiai irányok mentén, a magyar vidék gazdaságának gerincét adó mezőgazdaság és élelmiszertermelés teljes modernizációjára nyújt lehetőséget. Az újabb pályázatok támogatása pedig azzal vált lehetővé, hogy áprilisban a Vidékfejlesztési Program kötelezettségvállalási összegét csaknem 3443 milliárd forintra emelte a kormány. Az agrárminiszter emlékeztetett, a Közös Agrárpolitika átmeneti éveinek mondott 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd forint forráskerettel hirdetett meg az Agrárminisztérium új pályázati felhívásokat.
Nagy István kifejtette, a most meghozott döntések értelmében többek között az állattartó telepek fejlesztésének támogatása keretében 74 milliárd, az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére 41,6 milliárd, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat megújítására pedig 16,5 milliárd forint támogatás odaítéléséről született döntés. Mindezek mellett a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatása kapcsán 11,5 milliárd, a takarmány-előállító üzemek támogatására benyújtott kérelmek esetében pedig 12,7 milliárd forintnyi forrást ítéltek oda az elmúlt napokban. A vidéki térségben működő önkormányzatok további 9,86 milliárd forint összegben részesültek támogatásban, amit külterületi utak fejlesztésére és felújítására fordítanak.
A gazdálkodók idén, az első negyedévében csaknem 159 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számolva, 7 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ezek a beruházások hozzájárulnak az ágazat versenyképességének és inputhatékonyságának növekedéséhez, ami a mostani, sokrétű kihívással jellemezhető helyzetben különösen fontos – részletezte a miniszter.
Forrás: AM