Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: Jövő az orosz mezőgazdaságban

Print Friendly, PDF & Email

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik. A YugAgro merész előrejelzéseket készített azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhet a mezőgazdaság Oroszországban az elkövetkező években. 

Nagyobb gabonaexport

Jelenleg Oroszország fokozatosan iparkodik a szovjet időszak utáni termelési rekordok megdöntésére, mivel a termésátlagok továbbra is növekednek. A mezőgazdasági termelők kivételes mennyiségű növényt vetnek el, amelyek egyre nagyobb exportot érnek el. Ez nem rossz eredmény egy nemzet számára, ahol mindössze 20 évvel ezelőtt még a gabonafélék nettó importőre volt.

A mezőgazdasági export 2018-ra elérte a 23 milliárd dolláros új csúcsot, ami 6,5%-os növekedést jelentett a 2017. évi összesített eredményekhez képest. Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter 2019-re a 24 milliárd dolláros exportot is előre jelzett és továbbra is pozitív növekedést mutat a következő évtizedben.

A miniszter szerint további növekedés várható. “Kedvező gazdasági környezetben az export 2020-ra 25 milliárd dollárra, 2021-re pedig 28 milliárd dollárra növekedhet” – mondta Patrushev. Tudjuk, hogy Oroszország növekvő termelése jelentős pénzügyi haszonnal jár, de ki fogja megvásárolni ezeket a gabonaféléket és növényeket?

Az orosz termékek fokozott globális elérhetősége

A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék hamarosan egyre több import célállomásra indulnak, és lárható, hogy a régi kereskedelmi partnerek által vásárolt szintek is emelkednek. Számos ország új kereskedelmi paktumokat kötött Oroszországgal. Más országok az orosz áruk számára is megnyitották piacukat. Például Indonézia 2018. szeptemberében engedélyezte az orosz kukorica és szójabab behozatalát.

Az indonézek hamarosan importálni fognak Oroszországból további 5,5 millió tonna kukoricát is.

Ázsia és a Közel-Kelet az orosz kukorica vezető piacai lettek. Törökország, Irán, Dél-Korea és Libanon az első négy importőr. Törökország valójában 123%-kal több orosz kukoricát importált 2017-ben, ami azt sugallja, hogy még fontosabbá válik az orosz kivitelben.

Dmitrij Patrushev

Ezt megerősíti az a tény, hogy az EU, az öt legnagyobb importőr, ugyanezen évben kb. 30%-kal csökkentette kukorica importját Oroszországból.

Marokkó valószínűleg magasabb szintet importál a közeljövőben. Dmitrij Patrushev októberben találkozott Nasser Bourita marokkói külügyminiszterrel, hogy komolyabb mezőgazdasági együttműködést és kereskedelmet alakítson ki a két állam között.

Valójában Marokkó sikeres orosz lobbizás után 2018. november 1-jétől csökkentette a behozatali vámkorlátokat. Korábban a saját rekordtermés betakarítása után Marokkó vámtarifákat emelt, amely elérte a 135%-ot, de novemberétől mindössze 30%-ra csökkennek. Így várhatóan több orosz búza jelenik meg az észak-afrikai országban.

Visszatérve Ázsiába, India szintén elmélyíti az együttműködést Oroszországgal. 2018-tól kezdve mindkét nemzet ünnepli a 70 éves mezőgazdasági együttműködésüket, a kölcsönös kereskedelem fellendülését tervezik. Az egyéb termékeken kívül az oroszországi PhosAgro-nevű cég és az Indian Potash cég együttműködik a műtrágya előállításában. Ami azt mutatja, hogy kereskedelmi kapcsolataik igen sokszínűek.

Oroszország további terménytároló létesítményeket épít

Oroszország jelenleg a termés- és gabonatárolási hiányban szenved. Jelenleg az összes gabonatárolási kapacitása körülbelül 120 millió tonna, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében a kapacitás 7,8 millió tonna.

A tárolásban jelentős hiányosságok állnak fenn. Ez jó hír lehet a raktározási és készletezési megoldások szállítóinak, de az exportőrök és a termelők számára nem olyan jó. Például a gyümölcsök és zöldségek esetében 3,2 millió tonna terméknek nincs megfelelő tárolási lehetősége. Ennek dominóhatása van mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából, ezért rendkívül fontos, hogy kezeljük ezt a problémát – vélik Oroszországban.

Ez azt jelenti, hogy több építési munkát kell elvégezni a megfelelő mezőgazdasági épületek kialakításához. A kormány azt tervezi, hogy mostantól 2030-ig további 10 millió tonna gabonaféle számára raktározási pluszt ad hozzá a mostani meglévő raktárkészletek kapacitásához. Ennek nagy részét az ország keleti felében fogják építeni, mivel a jelenlegi infrastruktúra többnyire délnyugatra, Krasznodarban és az Urál régióban található.

Ezzel szemben, nem minden hír kedvezőtlen a gyümölcs raktározási potenciáljával kapcsolatban.  Igor Mukhanin, a termelők szövetségétől elmondta, hogy a termékeknek a teljes tárolóhelye jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben. Mukhanin úr szerint a kapacitás 10 évvel ezelőtt a betakarításoknak csak 15% -át fogadhatta. Manapság ez az arány 50% -ra nőtt. Előre lépések történtek, az orosz mezőgazdaság virágzik, de még sok tennivaló van a teljes tárolási biztonság eléréséhez.

Megnövekedett oroszországi mezőgazdasági gépek iránti kereslet

A mezőgazdasági termelés növekvő pályán mozog, ám megfelelő gépek és felszerelések nélkül Oroszország nem lesz képes kiaknázni hatalmas potenciálját. A gépek flottája az ezredforduló óta lényegében felére csökkent.

Országszerte egyszerűen nincs elég gép. Miközben a CLAAS nagyobb eladásokat produkál, a mezőgazdasági termelők jelenleg az elavult felszereléseikkel, valamint az elavult technológiájukkal küzdenek.

Alexander Tkachev, volt mezőgazdasági miniszter szerint 180 ezer modern traktorra és 80 ezer kombájnra lenne szükség az orosz növénytermesztő közösségeknek. Ez nem számít olyan technológiának, mint az ekék, vetőgépek és kultivátorok, ahol a számok drasztikusan csökkentek.

Vladimir Putin és Alexandre Tkachev

A válasz: az import. Az oroszok számára a mezőgazdasági gépek és a betakarító berendezések 1,2 milliárd dollár értékű importpiacot jelentenek.

Az orosz kormány nagymértékű élelmiszer-ellátási célt tűzött ki. 2025-re azt akarja, hogy teljesen önellátó legyen a készletiben, de ha a felszerelés és a technológia a jelenlegi statikus állapotában marad, ez nem tűnik valóban elérhetőnek. Az új gépek importálása a siker kulcsa.

A fényesebb jövő az orosz mezőgazdaságban a YugAgro segítségével

Oroszországban már jelenlévő, jól működő külföldi cégek mezőgazdasági ágazatainak szakértelmére és felszerelése lesz szükséges a jövő biztosításához.

A YugAgro, Oroszország legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítása, az orosz növénytermesztés legnagyobb kereskedelmi platformja. Ez a megfelelő hely a külföldi cégek számára, hogy találkozzanak és kapcsolatokat építsenek ki közel 17 ezer gabona céggel, agrárüzemekkel, magángazdaságokból jövő látogatókkal.

A kiállítás az egyetlen ilyen jellegű esemény Oroszország legfontosabb mezőgazdasági tartományában, Krasznodarban.

 

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

http://yugagro.org/Articles/the-future-of-russian-agriculture

Képek megnevezése:

  1. kép: Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter
  2. kép: Vladimir Putin és Alexander Tkachev
  3. borítókép: Vladimir Putin

Képek forrása:

  1. kép: https://hr.puntomarinero.com/what-did-dmitry-patrushev-the/
  2. kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vladimir_Putin_and_Alexander_Tkachev_24_March_2014.jpeg
  3. kép: https://www.newsweek.com/russian-farmers-ride-tractors-kremlin-meeting-putin-492519

 

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom