Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTÉS: Jövő az orosz mezőgazdaságban

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik.

Oroszországban, a mezőgazdasági ágazat egyike azon ágazatoknak, amely a közelmúltbeli gazdasági válság óta egyre jobban növekszik. A mezőgazdaság és a növénytermesztés rendkívül stabil. A termelés hihetetlenül magas és egyre növekszik. Úgy tűnik, hogy az orosz gazdák számára a jövő fényesnek ígérkezik. A YugAgro merész előrejelzéseket készített azzal kapcsolatban, hogyan fejlődhet a mezőgazdaság Oroszországban az elkövetkező években. 

Nagyobb gabonaexport

Jelenleg Oroszország fokozatosan iparkodik a szovjet időszak utáni termelési rekordok megdöntésére, mivel a termésátlagok továbbra is növekednek. A mezőgazdasági termelők kivételes mennyiségű növényt vetnek el, amelyek egyre nagyobb exportot érnek el. Ez nem rossz eredmény egy nemzet számára, ahol mindössze 20 évvel ezelőtt még a gabonafélék nettó importőre volt.

A mezőgazdasági export 2018-ra elérte a 23 milliárd dolláros új csúcsot, ami 6,5%-os növekedést jelentett a 2017. évi összesített eredményekhez képest. Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter 2019-re a 24 milliárd dolláros exportot is előre jelzett és továbbra is pozitív növekedést mutat a következő évtizedben.

A miniszter szerint további növekedés várható. “Kedvező gazdasági környezetben az export 2020-ra 25 milliárd dollárra, 2021-re pedig 28 milliárd dollárra növekedhet” – mondta Patrushev. Tudjuk, hogy Oroszország növekvő termelése jelentős pénzügyi haszonnal jár, de ki fogja megvásárolni ezeket a gabonaféléket és növényeket?

Az orosz termékek fokozott globális elérhetősége

A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék hamarosan egyre több import célállomásra indulnak, és lárható, hogy a régi kereskedelmi partnerek által vásárolt szintek is emelkednek. Számos ország új kereskedelmi paktumokat kötött Oroszországgal. Más országok az orosz áruk számára is megnyitották piacukat. Például Indonézia 2018. szeptemberében engedélyezte az orosz kukorica és szójabab behozatalát.

Az indonézek hamarosan importálni fognak Oroszországból további 5,5 millió tonna kukoricát is.

Ázsia és a Közel-Kelet az orosz kukorica vezető piacai lettek. Törökország, Irán, Dél-Korea és Libanon az első négy importőr. Törökország valójában 123%-kal több orosz kukoricát importált 2017-ben, ami azt sugallja, hogy még fontosabbá válik az orosz kivitelben.

Dmitrij Patrushev

Ezt megerősíti az a tény, hogy az EU, az öt legnagyobb importőr, ugyanezen évben kb. 30%-kal csökkentette kukorica importját Oroszországból.

Marokkó valószínűleg magasabb szintet importál a közeljövőben. Dmitrij Patrushev októberben találkozott Nasser Bourita marokkói külügyminiszterrel, hogy komolyabb mezőgazdasági együttműködést és kereskedelmet alakítson ki a két állam között.

Valójában Marokkó sikeres orosz lobbizás után 2018. november 1-jétől csökkentette a behozatali vámkorlátokat. Korábban a saját rekordtermés betakarítása után Marokkó vámtarifákat emelt, amely elérte a 135%-ot, de novemberétől mindössze 30%-ra csökkennek. Így várhatóan több orosz búza jelenik meg az észak-afrikai országban.

Visszatérve Ázsiába, India szintén elmélyíti az együttműködést Oroszországgal. 2018-tól kezdve mindkét nemzet ünnepli a 70 éves mezőgazdasági együttműködésüket, a kölcsönös kereskedelem fellendülését tervezik. Az egyéb termékeken kívül az oroszországi PhosAgro-nevű cég és az Indian Potash cég együttműködik a műtrágya előállításában. Ami azt mutatja, hogy kereskedelmi kapcsolataik igen sokszínűek.

Oroszország további terménytároló létesítményeket épít

Oroszország jelenleg a termés- és gabonatárolási hiányban szenved. Jelenleg az összes gabonatárolási kapacitása körülbelül 120 millió tonna, míg a gyümölcsök és zöldségek esetében a kapacitás 7,8 millió tonna.

A tárolásban jelentős hiányosságok állnak fenn. Ez jó hír lehet a raktározási és készletezési megoldások szállítóinak, de az exportőrök és a termelők számára nem olyan jó. Például a gyümölcsök és zöldségek esetében 3,2 millió tonna terméknek nincs megfelelő tárolási lehetősége. Ennek dominóhatása van mind a belföldi ellátás, mind az export szempontjából, ezért rendkívül fontos, hogy kezeljük ezt a problémát – vélik Oroszországban.

Ez azt jelenti, hogy több építési munkát kell elvégezni a megfelelő mezőgazdasági épületek kialakításához. A kormány azt tervezi, hogy mostantól 2030-ig további 10 millió tonna gabonaféle számára raktározási pluszt ad hozzá a mostani meglévő raktárkészletek kapacitásához. Ennek nagy részét az ország keleti felében fogják építeni, mivel a jelenlegi infrastruktúra többnyire délnyugatra, Krasznodarban és az Urál régióban található.

Ezzel szemben, nem minden hír kedvezőtlen a gyümölcs raktározási potenciáljával kapcsolatban.  Igor Mukhanin, a termelők szövetségétől elmondta, hogy a termékeknek a teljes tárolóhelye jelentősen megnőtt az elmúlt tíz évben. Mukhanin úr szerint a kapacitás 10 évvel ezelőtt a betakarításoknak csak 15% -át fogadhatta. Manapság ez az arány 50% -ra nőtt. Előre lépések történtek, az orosz mezőgazdaság virágzik, de még sok tennivaló van a teljes tárolási biztonság eléréséhez.

Megnövekedett oroszországi mezőgazdasági gépek iránti kereslet

A mezőgazdasági termelés növekvő pályán mozog, ám megfelelő gépek és felszerelések nélkül Oroszország nem lesz képes kiaknázni hatalmas potenciálját. A gépek flottája az ezredforduló óta lényegében felére csökkent.

Országszerte egyszerűen nincs elég gép. Miközben a CLAAS nagyobb eladásokat produkál, a mezőgazdasági termelők jelenleg az elavult felszereléseikkel, valamint az elavult technológiájukkal küzdenek.

Alexander Tkachev, volt mezőgazdasági miniszter szerint 180 ezer modern traktorra és 80 ezer kombájnra lenne szükség az orosz növénytermesztő közösségeknek. Ez nem számít olyan technológiának, mint az ekék, vetőgépek és kultivátorok, ahol a számok drasztikusan csökkentek.

Vladimir Putin és Alexandre Tkachev

A válasz: az import. Az oroszok számára a mezőgazdasági gépek és a betakarító berendezések 1,2 milliárd dollár értékű importpiacot jelentenek.

Az orosz kormány nagymértékű élelmiszer-ellátási célt tűzött ki. 2025-re azt akarja, hogy teljesen önellátó legyen a készletiben, de ha a felszerelés és a technológia a jelenlegi statikus állapotában marad, ez nem tűnik valóban elérhetőnek. Az új gépek importálása a siker kulcsa.

A fényesebb jövő az orosz mezőgazdaságban a YugAgro segítségével

Oroszországban már jelenlévő, jól működő külföldi cégek mezőgazdasági ágazatainak szakértelmére és felszerelése lesz szükséges a jövő biztosításához.

A YugAgro, Oroszország legnagyobb nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítása, az orosz növénytermesztés legnagyobb kereskedelmi platformja. Ez a megfelelő hely a külföldi cégek számára, hogy találkozzanak és kapcsolatokat építsenek ki közel 17 ezer gabona céggel, agrárüzemekkel, magángazdaságokból jövő látogatókkal.

A kiállítás az egyetlen ilyen jellegű esemény Oroszország legfontosabb mezőgazdasági tartományában, Krasznodarban.

 

Cikket fordította: Dr. Szilágyi Gergely

 

Az angol nyelvű cikk az alábbi linken érhető el:

http://yugagro.org/Articles/the-future-of-russian-agriculture

Képek megnevezése:

  1. kép: Dmitrij Patrushev mezőgazdasági miniszter
  2. kép: Vladimir Putin és Alexander Tkachev
  3. borítókép: Vladimir Putin

Képek forrása:

  1. kép: https://hr.puntomarinero.com/what-did-dmitry-patrushev-the/
  2. kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Vladimir_Putin_and_Alexander_Tkachev_24_March_2014.jpeg
  3. kép: https://www.newsweek.com/russian-farmers-ride-tractors-kremlin-meeting-putin-492519

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A mezőgazdaságban is a fejlesztés az eredményesség záloga

Agrárminisztérium: A mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságnöveléséhez, versenyben maradásához nélkülözhetetlen az ágazat további, széles körű modernizációja. Az agrárium szereplői megértették: itt az ideje a versenyképességet javító beruházásoknak, a kormány pedig támogatáspolitikájával segíti azok megvalósítását – fogalmazott Farkas Sándor az Axiál Kft. új, felsőzsolcai telephelyének átadásán.

Fotó: AM Sajtó iroda

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a mezőgazdasági gépeket gyártó cég mintegy 1,3 milliárd forintból, 3 hektár területen megvalósított korszerű telephelyátadóján hangsúlyozta: az agrárágazat a technológiai modernizáció időszakát éli. A magyarországi mezőgazdasági gépértékesítés évek óta dinamikusan növekszik. A járvány és az aszály okozta nehézségek ellenére 2021-ben újabb rekord született: a mezőgazdasági gép- és alkatrész-forgalom átlépte a 300 milliárd forintot. A hazai géppark egyre korszerűbbé válik, ami szintén visszaigazolja azt, hogy az agrárium szereplői nyitottak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Mint Farkas Sándor elmondta, a mezőgazdasági üzemek gépparkjának megújítása idén is folytatódott, az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 165,5 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket 2022 első fél évében. Ez a forgalom 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A további fejlesztéseket mások mellett a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei kényszerítik ki – hangsúlyozta Farkas Sándor. Ebben véleménye szerint óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés gyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A hazai agrárium fejlődését a kormány támogatáspolitikája is segíti – fogalmazott a miniszterhelyettes. Tavaly például az agrártárca a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdette a precíziós gazdálkodást elősegítő felhívást, amelyet kiemelkedő érdeklődéssel fogadtak a gazdálkodók: 212 milliárd forintra nyújtottak be kérelmet, és az eddig meghozott döntések eredményként már 2609 termelő részesült összesen közel 193 milliárd forintnyi támogatásban.

A jövőt illetően Farkas Sándor megerősítette, hogy a 2023 és 2027 között meghatározó új Közös Agrárpolitika (KAP) kiemelt szerepet szán a környezet védelme, a biodiverzitás megőrzése mellett a digitalizációs átállás megvalósításának. A korszerű, digitális megoldások a jövedelmezőség növelése, a termelés biztonságosabbá tétele, a munkaerőigény csökkentése mellett hozzájárulnak az okszerű tápanyag- és növényvédőszer-kijuttatáshoz. A miniszterhelyettes kiemelte: mindehhez a források is rendelkezésre állnak majd, a gazdaságok fejlesztésre a 2027-ig tartó időszakban soha nem látott mértékű összeg áll rendelkezésre: 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint a 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás biztosítja a célok eléréséhez szükséges pénzügyi hátteret.

Továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzetközi piacokon is eredményes, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk legyen, amely képes arra, hogy biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel lássa el a magyar lakosságot – fogalmazott Farkas Sándor. A miniszterhelyettes az üzemcsarnok-átadón jelezte: a gazdálkodók számítanak az olyan, az agrárium fejlesztése mellett elkötelezett, szolgáltatásai színvonalára sokat adó partnerekre, mint az Axiál-cégcsoport.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Békés megyében is megjelent a madárinfluenza

Nébih: Újabb tömőlúdtelep állatainál mutatta ki a magas patogenitású madárinfluenza vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A Tótkomlós településen történt kitöréssel a járvány már Békés megyét is elérte. Az érintett lúdállomány felszámolása, valamint a védő- és megfigyelési körzetek kijelölése haladéktalanul lezajlott.

A fénykép illusztráció. Fotó: Nébih

A Békés megyei Tótkomlós településen található, mintegy 3.080 db tömőludat számláló állományban a megemelkedett elhullás és az idegrendszeri tünetek hívták fel az állattartó figyelmét a madárinfluenza esetleges megjelenésére. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta a gazdaság állatainál.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megkezdték az érintett állomány felszámolását, annak érdekében, hogy elejét vegyék a járvány továbbterjedésének. Az érintett gazdaság körül a szakemberek kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, valamint a kibővített megfigyelési körzetet.

Továbbra is hatályban vannak a korábbi madárinfluenza-kitörések okán bevezetett korlátozások, valamint a kötelező tamponvizsgálatok Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye vírusmentes területein. A fentieken túl az ország egész területén érvényben van a víziszárnyasok technológiai mozgatását megelőző, kötelező tamponvizsgálat.

A Nébih nyomatékosan felhívja a baromfitartók figyelmét, hogy mindent tegyenek meg állományuk megóvása érdekében, az állatokat tartsák zártan és törekedjenek a járványvédelmi előírások szigorú betartására!

Madárinfluenza térkép – 2022. november 30-án. (Ábra: Nébih)

A járványhelyzettel összefüggő, aktuális információkról és a járványvédelmi előírásokról a Nébih madárinfluenza aloldalán tájékozódhatnak: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedett a kukorica világpiaci ára

AKI: A Tallage tájékoztatása szerint az amerikai termés csökkenése és az ukrán export körüli bizonytalanság miatt emelkedett a kukorica világpiaci ára szeptember 8. és október 13. között.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. (AKI) jogelődjét, az Agrárgazdasági Kutató Intézetet 1954-ben alapították. Az agrártárca háttérintézményeként működő Intézet hosszú évtizedek óta Magyarország legjelentősebb agrárközgazdasági adatbázisokkal és szakpolitikai tapasztalattal rendelkező, köz- és állami feladatokat ellátó kutató- és tudásközpontja. (Ábra: AKI)

Az USA-ban megtermelt kukorica decemberi exportára 51 dollárral 344 dollár/tonnára, a 2023. januári 44 dollárral 333 dollár/tonnára nőtt, a márciusi 325 dollár/tonna volt. Az argentin termény (FOB) a 2023. márciusi szállítási határidőre vonatkozóan 298 dollár/tonnáért volt elérhető. A brazíliai kukorica decemberi és 2023. januári kikötői ára egyaránt 11 dollárral volt magasabb a megfigyelt időszakban (311 és 313 dollár/tonna). Ukrajnában 79 dollárral emelkedett a termény azonnali kikötői ára (FOB, 288 dollár/tonnára).

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 132,5 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica november első hetében, ami az egy évvel korábbit 49 százalékkal múlta felül.

Forrás: AKI

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések –Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvasható, mely innen érhető el: 22. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom