A Német Gazdaszövetség elnöke szerint “ha Ukrajna belép, a családi gazdaságok kilépnek”.

Joachim Rukwied a Német Gazdaszövetség (Deutscher Bauernverband) elnöke sarkos nyilatkozatban hívta fel a figyelmet Ukrajna uniós csatlakozásának kockázataira. Véleménye szerint Ukrajna belépése a családi vállalkozások „kilépését” fogja jelenteni.

Forrás: Fruitveb

Miután az Európai Bizottság a múlt héten a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával, Rukwied november 15-én az EU közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről tartott sajtótájékoztatón figyelmeztetett ennek a lehetséges lépésnek az agrárgazdasági következményeire. Rukwied rámutatott arra, hogy Ukrajna óriási agrárpotenciállal rendelkezik, valamint hogy az országban működő gazdaságok mérete többszöröse egyes EU-tagországok átlagos üzemméretének. Így a befogadás azt jelentené, hogy egy olyan agráróriást integrálnának az Európa Unióban, amely más struktúrákkal rendelkezik, egészen a több 100 ezer hektáros gazdaságokig. Ennek következményeként egy olyan Közös Agrárpolitika, amelynek Ukrajna is része lenne, megvalósíthatatlan, hacsak nem a jelenlegi uniós országok gazdaságainak a rovására történik majd.

A KAP jövőjéről tartott sajtótájékoztatón Rukwied azt is elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika következő finanszírozási periódusával (2028-2034) kapcsolatos javaslataikat az EU jelenlegi állapotának megfelelő nyújtották be a Bizottságnak, és nem vették figyelembe a csatlakozás lehetőségét – tekintet nélkül arra, hogy az EU 2030-ra tűzte ki annak határidejét, hogy “az Európai Unió készen álljon a csatlakozásra”.

A német gazdaszervezetek és politikusok között széles körű egyetértés van azt illetően, hogy a KAP jelenlegi formájában fenntarthatatlan lenne egy ukrán csatlakozás esetén. Elég csak a közvetlen kifizetésekre gondolni, amelyeket kifizetése területi alapon történik – ezekkel vajon mi lenne, ha Ukrajna a hatalmas területeivel belépne az Unióba.

Teljesen más hangot üt azonban meg a Német Mezőgazdasági Minisztérium, amely Ukrajna csatlakozása mellett áll ki, mondván, az ukrán belépés kiváló lehetőség lenne arra, hogy fundamentális reformokat hajtsanak végre a Közös Agrárpolitika rendszerében – és ennek egyik lépése például az lenne, hogy kivezetnék a jelenleg gyakran mindenféle kötelezettség nélküli direkt támogatások kifizetését. A kijevi kormány is hasonló hangot üt meg, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy Ukrajna csatlakozása erősíteni az Európai Unió agrárágazatát, és az Uniót globális szereplővé tehetné ezen a területen.

Rukwied szerint fekete csernozjom talajainak és olcsó munkaerejének köszönhetően Ukrajna mezőgazdasága olyan hatékonyan képes termelni, ami igen komoly versenyt jelent számos uniós tagállam számára, mint azt az ukrán gabona lengyel és magyar exportjának esete is mutatja. Rukwied arra is figyelmeztet, hogy az ukrán termékek nem felelnek meg számos olyan uniós előírásnak, amelyek a közösség polgárait védik, például a növényvédőszerek tekintetében, ezért tisztességtelen versenyelőnnyel rendelkezne – bár uniós csatlakozása esetén elvileg az összes EU-s előírást be kellene tartania.

Forrás: Fruitveb

Zajlik a terület- és állatalapú közvetlen támogatásokhoz kapcsolódó előlegfizetés, eddig 125 ezer gazdálkodó kapott már utalást, a kifizetések ütemesen folytatódnak – mondta el kedden a sárospataki gazdafórumon Feldman Zsolt, aki emellett a jövőre induló új vidékfejlesztési pályázatok legfontosabb tudnivalóiról és a megváltozott agrárpiaci helyzethez való szükségszerű alkalmazkodásról is beszélt.

Boronálnak a Békés vármegyei Zsadány határában. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon a mezőgazdasági termelés idei és jövő évi finanszírozási igényei miatt kiemelten fontosnak tartotta az október közepén megindult előlegfizetést. Mint fogalmazott, az elmúlt két év – előbb az aszály, majd az orosz-ukrán háború – gazdasági és piaci következményei, az emelkedő energiaárak és inputköltségek rendkívül nehézzé teszik a mezőgazdasági termelők többségének helyzetét. A fórumon ezért adott részletes tájékoztatást a gazdák számára az elérhető és várható támogatási lehetőségekről, valamint a megváltozott piaci környezethez történő alkalmazkodás lehetséges stratégiáiról. Mint például a termelési szerkezet több lábra állításának lehetőségeiről, többek között a szója, a cirok, a köles vagy éppen a lucerna vetésszerkezetbe illesztésével. De szólt olyan gabonafélékről is, amelyeknek nem kell versenyezniük az európai piacokon az ukrán mezőgazdasági terményekkel. A kedvezőtlenebb adottságú területeken pedig sok gazdálkodónál az alacsonyabb inputfelhasználással járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásának alternatívái is számításba jöhetnek, érdemes az ezekkel kapcsolatos tudnivalóknak is utánanézni. A fentiek tudatos alkalmazása segíthet a talpon maradásban.

Vendégek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett fórumon. Fotó: Vermes Tibor / Agrárminisztérium

Feldman Zsolt szólt arról, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint forrás jut az agráriumba és a magyar vidékre a vidékfejlesztési forrásokon keresztül, melyből beruházási pályázatokra 1500 milliárd fordítható. A pályázatok kiírásával az agrártárca szeretné az alkalmazkodásban segíteni a gazdálkodókat, ehhez több alternatívát is tudnak biztosítani számukra. A pályázatokat a jövő évben folyamatosan írják majd ki, amelyek lehetőséget teremtenek a kis-és közepes, valamint a nagyobb gazdaságok számára is, akár a beruházási, akár a magasabb szintű környezetvédelmi vállalásokat kompenzáló konstrukciók révén, hogy többféle úton menjenek tovább. Az államtitkár szerint minden gazdálkodónak fontos átgondolnia, hogy szeretne-e, tud-e beruházni, akar-e a jövőre újrainduló agrár-környezetgazdálkodási programban részt venni. A pályázatokat azért sem egyszerre írja ki a szaktárca, hogy mindenki megfontolt döntést hozhasson, és senki ne maradjon le a lehetőségekről.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

Mivel minden hazánkban működő, uniós forrást is tartalmazó agrártámogatási feltételrendszert a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben rögzítenek, az államtitkár néhány jelentős változásra felhívta a figyelmet. Tájékoztatást adott arról, hogy az Agrár-ökológiai Programmal kapcsolatban sikerült elérni, hogy a vállalását részlegesen teljesítő termelők se essenek el a teljes támogatástól. Erre, a sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség lesz. Az elmúlt év tanulságaként említette továbbá, hogy ezentúl megszokásból nem lehet megfelelni sem a támogatásoknak, sem a változó természeti és piaci környezetnek.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Vermes Tibor / Agrárminisztérium

Feldman Zsolt megosztotta azt a tapasztalatát a fórum résztvevőivel, hogy a különböző területalapú, zöld támogatási programokban való részvétel ezekben a piacilag nehezebb években egy-egy gazdaság talpon maradásában rendkívül sokat segíthet. Az a gazdálkodó, aki az előző években csatlakozott a különböző zöld területalapú támogatási programokhoz és többletvállalásokat tett, ezért cserébe jelentős többlettámogatáshoz jut, ami a finanszírozásban most nagyon fontos lehet. Akik sikeresen pályáztak, fejleszteni tudták gépparkjukat, technológiai hátterüket, hatékonyságukat, az energiamegtakarításukat, így azok jobb esélyekkel néznek a következő időszak elé – fogalmazott az államtitkár.

Agrárminisztérium Sajtóiroda