Mezőgazdaság
Tavaszi mezőgazdasági munkák helyzete 2020. április 16-án
Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról:
A tavalyi évhez hasonlóan a tavaszi időjárás kedvezően hatott a mezőgazdasági munkák végzésére, a készültségi állapot szinte megegyezett az előző évivel. Azonban a két hónapja húzódó csapadékszegény időjárás következtében számos helyen alacsony volt a talajok vízkészlete, az ország több részén az ideális csapadékmennyiség hiányával küzdöttek a termelők. Ez negatív hatással volt az egyenletes kelésre, valamint az állományok fejlődésére.
Az enyhe télnek köszönhetően növény-egészségügyi problémákkal is meg kell küzdeniük a termelőknek. A talajlakó kártevők kártétele jelentősen megnőtt, ezért a növényvédőszeres védekezés szükségszerűvé vált. A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2020-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 030 ezer hektár körül alakul. A gazdák a tervezett vetési munkák majdnem 60 százalékát végezték el április 16-ig, ami megegyezik az egy évvel korábbi állapottal. A gabonafélék vetési állapota országosan közel 54 százalékos készültséget mutatott. A tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, ami közel 10 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban a ténylegesen bevetett terület. A kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több, mint 2019. évi végleges vetésterület.
A tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi véglegesnél. A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik 2020-ban. A kedvezőbb körülményeknek köszönhetően a gazdák a tavaszi munkák nagyobb hányadát végezték el április közepéig.
A gabonafélék 54 százalékát vetették el a jelentés napjáig, a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetése 97-99 százalékon állt, a zab vetése pedig 94 százalékon. A kukoricát 526,5 ezer hektáron vetették el, ami a tervezett terület több mint felét jelenti. A jelentések szerint a tavaszi takarmányborsó tervezett összes vetésterülete 5,9 ezer hektár, ami 2 ezer hektárral több a tavalyi értéknél. A szójavetés tervezett területe közel 2,8 százalékkal kevesebb, 2020-ban 57,7 ezer hektár, amelynek 22 százalékát vetették be április 16-ig. A lucernatelepítés a 2019. évi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul 2020-ban, és a munka 81 százalékával végeztek a jelentés időpontjáig.
A napraforgó tervezett vetésterülete 610,7 ezer hektár (+48,9 ezer hektár) és 444,2 ezer hektáron, a terület 72,7 százalékán végeztek a vetéssel. A cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul, és az április 16-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés 76,6 százalékát fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a 2019. évitől.
A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfiol-termeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbian bevetett területnél.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.
A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.
Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.
További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.
A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot
A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát
Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.
Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.
Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.
Forrás: AM