Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Tavaszi mezőgazdasági munkák helyzete 2020. április 16-án

Print Friendly, PDF & Email

Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A tavalyi évhez hasonlóan a tavaszi időjárás kedvezően hatott a mezőgazdasági munkák végzésére, a készültségi állapot szinte megegyezett az előző évivel. Azonban a két hónapja húzódó csapadékszegény időjárás következtében számos helyen alacsony volt a talajok vízkészlete, az ország több részén az ideális csapadékmennyiség hiányával küzdöttek a termelők. Ez negatív hatással volt az egyenletes kelésre, valamint az állományok fejlődésére.

Fotó: Pixabay

Az enyhe télnek köszönhetően növény-egészségügyi problémákkal is meg kell küzdeniük a termelőknek. A talajlakó kártevők kártétele jelentősen megnőtt, ezért a növényvédőszeres védekezés szükségszerűvé vált. A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2020-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 030 ezer hektár körül alakul. A gazdák a tervezett vetési munkák majdnem 60 százalékát végezték el április 16-ig, ami megegyezik az egy évvel korábbi állapottal. A gabonafélék vetési állapota országosan közel 54 százalékos készültséget mutatott. A tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, ami közel 10 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban a ténylegesen bevetett terület. A kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több, mint 2019. évi végleges vetésterület.

A tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi véglegesnél. A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik 2020-ban. A kedvezőbb körülményeknek köszönhetően a gazdák a tavaszi munkák nagyobb hányadát végezték el április közepéig.

A gabonafélék 54 százalékát vetették el a jelentés napjáig, a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetése 97-99 százalékon állt, a zab vetése pedig 94 százalékon. A kukoricát 526,5 ezer hektáron vetették el, ami a tervezett terület több mint felét jelenti. A jelentések szerint a tavaszi takarmányborsó tervezett összes vetésterülete 5,9 ezer hektár, ami 2 ezer hektárral több a tavalyi értéknél. A szójavetés tervezett területe közel 2,8 százalékkal kevesebb, 2020-ban 57,7 ezer hektár, amelynek 22 százalékát vetették be április 16-ig. A lucernatelepítés a 2019. évi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul 2020-ban, és a munka 81 százalékával végeztek a jelentés időpontjáig.

A napraforgó tervezett vetésterülete 610,7 ezer hektár (+48,9 ezer hektár) és 444,2 ezer hektáron, a terület 72,7 százalékán végeztek a vetéssel. A cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul, és az április 16-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés 76,6 százalékát fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a 2019. évitől.

A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfiol-termeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbian bevetett területnél.

Forrás: AKI

Mezőgazdaság

A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

 

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2024. I–VI. hónap

További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás

Print Friendly, PDF & Email

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz  5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.

A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot

Print Friendly, PDF & Email

A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM

Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.

Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Forrás: AM

Tovább olvasom