További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkákról:
A tavalyi évhez hasonlóan a tavaszi időjárás kedvezően hatott a mezőgazdasági munkák végzésére, a készültségi állapot szinte megegyezett az előző évivel. Azonban a két hónapja húzódó csapadékszegény időjárás következtében számos helyen alacsony volt a talajok vízkészlete, az ország több részén az ideális csapadékmennyiség hiányával küzdöttek a termelők. Ez negatív hatással volt az egyenletes kelésre, valamint az állományok fejlődésére.
Az enyhe télnek köszönhetően növény-egészségügyi problémákkal is meg kell küzdeniük a termelőknek. A talajlakó kártevők kártétele jelentősen megnőtt, ezért a növényvédőszeres védekezés szükségszerűvé vált. A tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét felmérő operatív jelentések szerint 2020-ban a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió 030 ezer hektár körül alakul. A gazdák a tervezett vetési munkák majdnem 60 százalékát végezték el április 16-ig, ami megegyezik az egy évvel korábbi állapottal. A gabonafélék vetési állapota országosan közel 54 százalékos készültséget mutatott. A tavaszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterülete 1 millió 102 ezer hektár, ami közel 10 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban a ténylegesen bevetett terület. A kukorica tervezett vetésterülete 989 ezer hektár, 6,5 ezer hektárral több, mint 2019. évi végleges vetésterület.
A tavaszi árpa 28,8 ezer hektárnyi területe 4,8 ezer hektárral több a 2019. évi véglegesnél. A zab vetésterülete várhatóan 22,4 ezer hektár lesz az idén, a tavalyinál 1,7 ezer hektárral több. A tavaszi búza előirányzott vetésterülete 2,1 ezer hektárral több a 2019. évinél, 7,6 ezer hektárt tesz ki, a hibrid kukoricáé 2,1 ezer hektárral 26,1ezer hektárra csökkent. A szemes cirok vetését az egy évvel korábbihoz képest 2 ezer hektárral kisebb területen, 22,6 ezer hektáron tervezik 2020-ban. A kedvezőbb körülményeknek köszönhetően a gazdák a tavaszi munkák nagyobb hányadát végezték el április közepéig.
A gabonafélék 54 százalékát vetették el a jelentés napjáig, a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetése 97-99 százalékon állt, a zab vetése pedig 94 százalékon. A kukoricát 526,5 ezer hektáron vetették el, ami a tervezett terület több mint felét jelenti. A jelentések szerint a tavaszi takarmányborsó tervezett összes vetésterülete 5,9 ezer hektár, ami 2 ezer hektárral több a tavalyi értéknél. A szójavetés tervezett területe közel 2,8 százalékkal kevesebb, 2020-ban 57,7 ezer hektár, amelynek 22 százalékát vetették be április 16-ig. A lucernatelepítés a 2019. évi 57 ezer hektárral szemben 53,7 ezer hektár körül alakul 2020-ban, és a munka 81 százalékával végeztek a jelentés időpontjáig.
A napraforgó tervezett vetésterülete 610,7 ezer hektár (+48,9 ezer hektár) és 444,2 ezer hektáron, a terület 72,7 százalékán végeztek a vetéssel. A cukorrépa területe 12,9 ezer hektár, az előző évi végleges vetésterülethez képest ezer hektárral kevesebb. A burgonya 2020-ban tervezett vetésterülete 9,6 ezer hektár körül alakul, és az április 16-i időpontra vonatkozó jelentések alapján a vetés 76,6 százalékát fejezték be. A zöldségfélék vetésterülete a jelentések szerint egy százalékkal kevesebb a 2019. évitől.
A tavalyihoz képest nagyobb területen terveznek csemegekukorica, vöröshagyma, paradicsom, zöldbab és karfiol-termeléssel foglalkozni, ugyanakkor a zöldborsó tervezett területe 2,4 százalékkal, a zöldpaprikáé 2,3 százalékkal és a görögdinnyéé 16,2 százalékkal kisebb az egy évvel korábbian bevetett területnél.
Forrás: AKI
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV